A Bababarát Kórház Kezdeményezés kiterjesztése az újszülött ellátásra (NeoBBKK)

Dr. Várady Erzsébet

A WHO és az UNICEF 1991-ben indította el a Bababarát Kórház Kezdeményezést. Az erre a címre pályázó szülészeti intézményeknek követniük kell a sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépést, és be kell tartaniuk a Kódex (Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe) és az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének vonatkozó előírásait. Bizonyított tény, hogy a BBKK növeli a szoptatott csecsemők számarányát, a szoptatás és kizárólagos szoptatás időtartamát, és az egyik legköltséghatékonyabb egészségügyi intézkedés (Kramer et al.2001, Merten et al 2005, Declercq 2009).

A sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépés

  1. lépés: A kórház rendelkezzen írásos szoptatási irányelvekkel, amelyeket rendszeresen ismertesse­nek az egészségügyi dolgozókkal.
  2. lépés: Minden egészségügyi dolgozó kapjon megfelelő felkészítést az irányelvek alkalmazásához.
  3. lépés: Tájékoztassanak valamennyi várandós nőt a szoptatás előnyeiről és gyakorlatáról.
  4. lépés: Segítsék az anyákat, hogy az újszülöttet már a születést követő első fél órában a mellükre tehessék. Ennek újabb értelmezése: közvetlenül a megszületése után helyezzék az újszülöttet bőr-kon­taktusba az anyjával, tartsák ott legalább egy óra hosszat és bátorítsák az anyát, hogy felis­merje, mikor áll készen az újszülött a szopásra, és ajánljanak fel segítséget, ha szükséges.
  5. lépés: Mutassák meg az anyáknak, hogyan kell szoptatni és hogyan kell fenntartani a tejtermelést, ha valamilyen okból el vannak különítve az újszülöttjüktől.
  6. lépés: A csecsemő ne kapjon az anyatejen kívül más ételt vagy italt, amennyiben az orvosi szem­pontból nem indokolt.
  7. lépés: Legyen általános gyakorlat az anya és az újszülött együttes elhelyezése (rooming-in) a nap 24 órájában.
  8. lépés: Ösztönözzék az igény szerinti szoptatást.
  9. lépés: A szoptatott csecsemőnek ne adjanak cumit.
  10. lépés: Támogassák a szoptatást segítő anyacsoportok létrehozását, és az egészségügyi intézmé­nyekből távozó anyákat irányítsák ezekhez.

A Bababarát Kórház Kezdeményezés a szülészeti intézményekben az egészséges érett újszülöttek sikeres szoptatásához vezető lépéseket tartalmazza, és csak korlátozott mértékben terjed ki a beteg újszülöttek szoptatásának előmozdítására. Ezek a következők:

  • Az 5. lépés utal arra, hogy amennyiben az anya és csecsemő szeparációjára kerül sor, biztosíta­ni kell a tejtermelés fenntartását és el kell kezdeni a mell kiürítését a szülést követő 6 órán belül.
  • Szülészeti intézményhez kapcsolódó intenzív újszülött-osztály esetén a szülészeti intézmény akkreditációjához kívánalom, hogy az intenzív újszülött-osztály tartsa be:
    • a 2. lépést: történjen meg az ott dolgozók megfelelő képzése a szoptatás védelmére, elősegí­tésére és támogatására,
    • a 4. lépést: biztosítsák a halasztott bőr-kontaktust,
    • a Kódex vonatkozó előírásait.

A WHO az átdolgozott, kiterjesztett és korszerűsített BBKK dokumentumban (WHO 2009) javasla­tot tett a bababarát ellátás elveinek kiterjesztésére a területi gyermekellátás, az intenzív újszülött-osztály és olyan oktató intézmények számára, ahol az anya és/vagy a csecsemő ellátása a képzés része. Nem történt azonban részletes javaslat a sikeres szoptatáshoz vezető lépések adaptálására ezekben az intézményekben. A WHO ezidáig nem dolgozott ki akkreditációs programot az újszülött ellátó egységek számára.

A babarát kórház kezdeményezés ( BBKK) sikeres szoptatáshoz vezető lépései­nek adaptálása az újszülött ellátó egységek számára (NeoBFHI, Neo Baby Friendly Hospital Initiative)

Cél, hatékonyság

Számos országban szervezetek és intéz­mények adaptálták a BBKK lépéseit a tö­rékeny csecsemőket ellátó osztályokra, azzal a céllal, hogy javítsák az újszülött-osztályokon kezelt csecsemők szoptatási mutatóit. Kevés számú közlemény vizs­gálja az újszülött ellátásra adaptált BBKK hatékonyságát, ezek azt mutatták, hogy a BBKK kiterjesztése az újszülött ellátásra növeli a hazabocsátáskor kizárólag szop­tatott csecsemők számarányát (Merewood A et al. 2003, Dall'Oglio I et al. 2007, McInnes&Chambers 2008).

Több közlemény vizsgálta az egyes inter­venciók hatékonyságát a szoptatástámoga­tásban. Renfrew MJ és mtsai (2010) 2008-ig tekintették át az ilyen irányú publikációkat; a talált 48-ból 21 felelt meg a szisztémás narratív szintézis követelményének. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szoptatást/anyatejes táplálást a következő intervenciók segítik az újszülött-osztályokon: bőr-kontaktus az anya és csecse­mő között, a mell hatékony kiürítése, szoptatás támogatásban jártas személy által nyújtott egyéni támogatás az intézményben és a hazabocsátás után, az egészségügyi személyzet képzése.

NeoBBKK Programok

Az alábbiakban öt programot ismertetek, melyek a BBKK lépéseit adaptálták a patológiás újszülöt­tek szoptatástámogatására. Ezek a programok általában valamennyi, különböző súlyossági szintű, újszülöttek ellátását végző egységre vonatkoznak, biztosítva a konzisztens és folyamatos támoga­tást.

A) Children's Hospital Philadelphia (Spatz DL 2004)

A szoptatás védelme és támogatása a sérülékeny csecsemő számára:

  1. Az anyákat ellátni olyan információval, hogy ennek alapján tudjanak dönteni, hogy szoptassanak-e
  2. Az egészségügyi dolgozók képzése és továbbképzése a sérülékeny csecsemők anyatejes táplálásáról
  3. Az anyák segítése a tejtermelés megindításában és fenntartásában
  4. Az anyatej kezelésével kapcsolatos helyes gyakorlat megtanítása
  5. Azoknak a táplálási módoknak a megismertetése, melyek segítségével a csecsemő megkaphatja az anyatejet
  6. A bőr-kontaktus (kenguru gondozás) és a mellen történő non-nutritív szopás biztosítása
  7. Segíteni az áttérést a mellből táplálásra
  8. A tejtranszfer értékelése és mérése
  9. A család és csecsemő felkészítése a hazaadásra
  10. Megfelelő után-követés biztosítása

B) Az UNICEF UK Bababarát Kórház Kezdeményezés

Felismerve egy világos útmutatás szükségességét arra vonatkozóan, hogy a beteg csecsemő és az anya szeparációja esetén mi tekinthető a szoptatástámogatás szempontjából legjobb gyakorlatnak, megalkotta az erre vonatkozó „legjobb gyakorlat standardjait” egy multidiszciplináris szakértői bizottság közreműködésével (UNICEF UK BFHI, 2010).

  1. Lépés
  2. Lépés
  3. Az első és második lépés sem szövegében, sem tartalmában nem különbözik az WHO/UNICEF által megfogalmazott lépésektől.
  4. Tájékoztassák a szülőket az anyatej és szoptatás előnyeiről az újszülött-osztályon ápolt gyermekek számára.

    Az osztályra felvett vagy nagy valószínűséggel felvételt igénylő újszülött szülei és egy megfelelően képzett egészségügyi dolgozó (szoptatás és laktáció menedzsmentben meg­felelően képzett gyermekgyógyász, csecsemőtáplálásban jártas dietetikus, szülésznő, nővér) között személyes beszélgetés történjen arról, hogy miért döntő jelentőségű az anyatej a koraszülött vagy beteg csecsemő számára. Hangsúlyozandó az anyatej jelentősége a nekroti­záló enterokolitisz (NEC) prevencióban, valamint az idegrendszer fejlődésére gyakorolt pozitív hatása. A hosszú távú előnyöket az anya és gyermek számára ugyancsak ismertetni kell.

  5. Segítsék elő a bőr-kontaktust az anyával (kenguru gondozást).

    Megfelelő időben sort kell keríteni egy megbeszélésre a bőr-kontaktus előnyeiről, hogy az anya információk birtokában tudjon döntést hozni. A bőr-kontaktus nyugodt környezetben történjen, amint azt a csecsemő állapota megengedi és lehetőleg minél gyakrabban ajánlják fel – legalább naponta – vagy amilyen gyakran az anya rendelkezésre áll ill. a csecsemő álla­pota lehetővé teszi.

  6. Támogassák az anyákat, hogy az anyatej fejésével elindítsák és fenntartsák a tejtermelést.

    Valamennyi anyát, akinek a gyermekét az újszülött-osztályon ápolják, bátorítsák, hogy a szülést követően minél korábban, amint az állapotuk megengedi, kezdjék el a tejtermelés beindítását. Azokat az anyákat, akiknek a csecsemője nem tud szopni vagy nem tudja megkapni a teljes anyatejmennyiséget a mellből, meg kell tanítani arra, hogyan kell kézzel vagy mellszívóval fejni. Javasolják a mell fejését naponta 6-8x, beleértve az éjszakát is. Hangsúlyozni kell annak fontosságát, hogy a fejés gyakran történjen és ne legyenek hosszú időközök a fejések között. Mindig álljon rendelkezésre jól karbantartott készülék, amellyel biztonságosan történhet meg az anyatej fejése.

    Biztosítani kell egy olyan rendszert, mely lehetővé teszi, hogy az anya megfelelő fejőgéppel tudja folytatni a fejést a csecsemő hazaadása után.

  7. Támogassák az anyákat a szoptatás elkezdésében és fenntartásában

    Valamennyi szoptató anyának fel kell ajánlani segítséget az első szoptatásban, amint azt gyermeke állapota megengedi. A szoptató anyák kapjanak információt, segítséget és támoga­tást a helyes mellre helyezés és mellre tapadás megvalósításában.*

    A szülőket tájékoztatni kell az igény szerinti (csecsemő által vezérelt) szoptatás fontosságá­ról (amikor az már helyénvaló), hogy így folytassák a szoptatást. Meg kell tanítani nekik, hogyan ismerhetők fel az éhségjelek, és kapjanak bátorítást, hogy minden rendelkezésre álló lehetőséget használjanak ki, hogy szoptassanak. Az osztálynak legyen olyan irányelve, mely engedélyezi a szabad látogatást a szülők számára. Legyen lehetőség a rooming-in rendszer­re, és amikor lehetséges, az anya és csecsemő legyen együtt.**

    Valamennyi, az anyák számára készített írásos anyag legyen pontos és hatékony.

    *Az anyák egy része nem kíván szoptatni, de határozhat úgy, hogy folytatja az anyatej fejését. Ebben az esetben az anyákat támogatni kell abban, hogy anyatejjel lássák el gyermeküket, és adjuk meg az információk alapján hozott döntés lehetőségét; ismertessük azokat a rövid és hosszú távú előnyöket, ami azzal jár, ha a csecsemő közvetlenül a mellből kapja a tejet.

    **Rooming-in rendszer nem mindenütt áll rendelkezésre az újszülött-osztályon belül, ilyen esetben törekedni kell arra, hogy az anyákat lehetőleg ugyanabban a kórházban ápolják, ahol a gyermeket. Ahol azonban van ilyen lehetőség, a szoptató anyákat bátorítani kell, hogy vegyék igénybe az újszülött-osztályon belül kialakított rooming-in elhelyezést.

  8. Támogassák a kizárólagos anyatejes táplálást

    A szoptatott csecsemő ne kapjon az anyatejen kívül más ételt vagy italt, kivéve, ha klinikai­lag indokolt vagy ha teljes körű információ után a szülők így döntenek. A csecsemő táplálása során az első választási lehetőség az anya saját teje, amennyiben nem áll rendelkezésre, a donor női tej jön szóba, ha beszerezhető. Amikor az anya és csecsemő nincs együtt, meg kell oldani, hogy rendszeresen szállítsák az anyatejet abba az intézménybe, ahol a gyermeket gondozzák.

    Valamennyi protokoll és irányvonal támogassa a kizárólagos szoptatást.*

    Anyatej helyettesítők, cumisüvegek, cumik reklámanyagát nem lehet az intézményben kihe­lyezni vagy a szülők és az intézmény dolgozói között szétosztani.

    ⃰Protokollok, amelyek pl. a hipoglikémiára, fototerápiát igénylő sárgaságra vagy lassú súlyfejlődésre vonatkoznak, védjék a kizárólagos szoptatást/anyatejes táplálást. Amennyiben anyatejdúsítót hasz­nálnak, legyenek olyan protokollok, amelyek ezek használatát világosan megfogalmazott javalla­tokra korlátozzák, pl. igen kis súlyú koraszülöttek (
  9. Kerüljék az etető- vagy nyugtató-cumi használatát a szoptatott csecsemő számára, kivéve, ha klinikailag indokolt.

    Azokat a csecsemőket, akik nem képesek a mellből táplálkozni, olyan módon kell anyatejjel táplálni, ami fejlettségüknek megfelel. Azon szülőkkel, akik tervezik a szoptatást, és azt kérik, hogy gyermeküket cumisüvegből etessék, meg kell beszélni a potenciális kockázato­kat és alternatívákat kell felajánlani. A cumihasználatot olyan esetekre kell korlátozni, ahol klinikailag indokolt vagy a szülő teljes információ birtokában hozott döntése. A bőr-kontaktust és a szoptatást kell támogatni a csecsemők vigasztalására és fájdalom­csillapításra kisebb beavatkozások esetén pl. sarokszúrás vérvétel céljából.

    A szülőkkel meg kell beszélni, hogy mik a csecsemő állapotának megfelelő táplálási és vigasztalási módszerek, annak függvényében, hogy a szülők jelen vannak vagy távol vannak a gyermektől. A megbeszélésnek bizonyítékokon kell alapulnia, és magában kell foglalnia a potenciális előnyöket, kockázatokat és alternatívákat, hogy a szülő a teljes körű információ birtokában hozhasson döntést. A megbeszélést és a szülők választását dokumentálni kell a csecsemő kórlapjában vagy gondozási tervében.

  10. Segítsék elő a szoptatástámogatást helyi vagy nemzeti hálózatokon keresztül.

    Valamennyi anyát el kell látni szülésznők, védőnők, területi újszülött ápolók (ha vannak), szoptatástámogató hálózatok és szervezetek elérhetőségével, akik a szoptatásban támogatják a beteg és koraszülött csecsemőket, akik újszülött-osztályra kerülnek felvételre vagy az intézményből bocsátják őket haza.

    Meg kell szervezni hivatalosan, hogy az újszülött-osztály jelentést adjon az illetékes területi egészségügyi szolgálatnak arról, hogyan alakult az intézményben a szoptatás.

C) Nyqvist KH & Kylberg E. (2008)

Az újszülött-osztályon ápolt igen kis súlyú (

  1. Legyen az újszülött-osztályon ápolt csecsemőkre adaptált szoptatási irányelv, amit rutin­szerűen kommunikálnak valamennyi egészségügyi dolgozó felé.
  2. Valamennyi anyát tapintattal, empátiával és szülői szerepüket tisztelve kezeljék. Támogas­sák őket abban, hogy információ után dönthessenek a tejtermelésről és szoptatásról, kíván­ságuknak megfelelően.
  3. Képezzék az egészségügyi dolgozókat, hogy megszerezzék azokat a speciális ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az irányelvet megvalósítsák.
  4. Tájékoztassanak valamennyi várandós nőt a tejtermelés beindításáról és a szoptatásról, arra az esetre, ha csecsemőjük koraszülött vagy megszületésekor beteg.
  5. Támogassák a korai, folyamatos és hosszan tartó anya-csecsemő bőr-kontaktust (kenguru gondozást) nem megalapozott korlátozások nélkül, és ajánljanak fel az anyáknak olyan lehetőséget, hogy gyermekükkel együtt lehessenek a nap 24 órájában.
  6. Tájékoztassák, bátorítsák és támogassák az anyákat abban, hogy korán kezdjék meg a mell fejését és tartsák fenn a tejtermelést.
  7. Bátorítsák és támogassák az anyákat, hogy korán kezdjék meg a szoptatást, aminek a csecsemő stabilitása legyen az egyetlen kritériuma.
  8. Első választásként adják a csecsemőnek a saját anya tejét, második választásként donor női tejet, dúsítva, ha szükséges.
  9. Támogassák, amilyen korán csak lehet, az igény szerinti szoptatást, a részleges igény sze­rinti szoptatást pedig, mint átmeneti stratégiát a koraszülöttek számára. (Az anya szoptas­son, amikor a csecsemő erre érdeklődést mutat, és ezen túlmenően is kezdeményezze az anya a szoptatást, hogy az olyan napi gyakorisággal történjen, ami fedezi a csecsemő szük­ségletét.)
  10. Ajánljanak fel a csecsemőnek cumit a fájdalom, stressz és szorongás oldására és az emésztés segítésére a szondatáplálás alatt. Akkor vezessék be a cumisüveg használatát, ha ennek oka van.
  11. Biztosítsanak családközpontú és támogató fizikai környezetet.
  12. Támogassák korlátozás nélkül az apa jelenlétét, mint az anya fő támogatóját és a csecsemő gondozóját.
  13. A csecsemő hazaadását úgy tervezzék, hogy a csecsemő gondozását adják át mielőbb az újszülött-osztályon belül a szülőknek. Tájékoztassák az anyákat, hol kaphatnak segítséget hazabocsátásuk után egészségügyi dolgozóktól vagy megfelelő tudású szoptatástámogató csoportoktól.

D) A norvég szoptatástámogató központ

Már 1993-ban adaptálta a BBKK 10 lépését az újszülött-osztályokra és kidolgozta az akkreditáció kritériumait. 2011-re az országban működő 21 intenzív újszülött-osztályból 19 megfelel a minőség­biztosítási feltételeknek és viselheti a Bababarát Újszülött-osztály címet.

(Norwegian Resource Centre for breastfeeding 2011: The adaptation of the Baby-friendly Hospital Initiative (BFHI) to neonatal units in Norway http://www.oslo-universitetssykehus.no/omoss/avdelinger/nasjonalt-kompetansesenter-for-amming/Sider/InEnglish.aspx)

E) NEOBFHI konferencia, 2011. szeptember

Az Uppsalában 2011 szeptemberében tartott NEOBFHI konferencia munkadokumentuma, melyet az ún. Északi Csoport (Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia) és Kanada szakemberei állítottak össze (Nordic and Quebec Working Group 2011), tartalmazza a BBKK adaptálásának tervezetét a patológiás újszülött-osztályokra, javaslatot téve az akkreditációra is. Céljaik között szerepel a bizo­nyítékok vizsgálata a újszülött-osztályon folytatott szoptatástámogatás kérdésében, az adaptált stan­dardok megvalósításának segítése és az adaptáció hatékonyságával kapcsolatos kutatások szorgal­mazása. A BFHI adaptált lépései kapcsán három vezérelvet tartanak szem előtt: 1. Az egészségügyi személyzet a szoptatás kérdésében úgy viszonyuljon az anyához, hogy fókuszáljanak az egyes anyákra és helyzetükre. 2. Családközpontú gondozás és környezet biztosítása. 3. A folyamatos, pre-, posztnatális és hazabocsátás utáni gondozás biztosítása. A dokumentumtervezet az adaptált lépése­ket részletesen ismerteti. A véglegesített dokumentumot a jegyzet írásakor még nem közölték.

Oktatási program az intenzív újszülött-osztály dolgozói számára (2. lépés)

A) UNICEF UK Babyfriendly

Speciális tanfolyamot szervez az újszülött-osztály dolgozói számára az ott ápolt koraszülöttek szop­tatás menedzsmentjéről, melynek célja, hogy a koraszülött és beteg újszülötteket gondozó egészség­ügyi dolgozók szerezzék meg azt a tudást és gyakorlatot, ami ahhoz szükséges, hogy az újszülött-osztályon ápolt csecsemők édesanyját támogatni tudják a tejtermelés elindításában, fenntartásában és a szoptatásban.

A tanfolyam végére a résztvevőktől elvárhatóak az alábbi ismeretek és ezek kommunikálása:

  1. A BBKK célja és pozitív hatása a szoptatási mutatók alakulására
  2. A szoptatás szerepe az egészség javításában, különös hangsúllyal a koraszülött és beteg csecsemőkre.
  3. Kulcsfontosságú különbségek az anyatej, donor női tej és tápszer között és ezek jelentősége az egészség szempontjából.
  4. A koraszülés hatása a csecsemőre, anyára, apára és a családra.
  5. A mell anatómiája, a tejtermelés élettana és ennek jelentősége a szoptatástámogatás szempontjából.
  6. A korán elkezdett és hatékony mellkiürítés jelentősége a tejtermelés megindítása és a megfelelő tejtermelés elérése szempontjából.
  7. A kézi fejés hatékony technikájának elsajátítása, és a képesség arra, hogy ezt az anyáknak megtanítsák.
  8. A koraszülés hatása a táplálás alakulására.
  9. A fejlesztéselvű gondozás fontossága a koraszülött ellátásban.
  10. A kenguru gondozás pozitív hatása a koraszülöttre és a gondozókra.
  11. A hatékony mellre helyezés és mellre tapadás és gyakorlat abban, hogy az anyáknak ezt az ismeretet átadják.
  12. Az anyák számára szükséges információk és támogatás ahhoz, hogy sikeresen szoptassanak.
  13. Azon kihívások ismerete, melyekkel az újszülött-osztályon ápolt csecsemő és az anya szembesül és annak ismerete, hogy ezek hogyan hidalhatók át.
  14. Az információ és támogatás ismerete, mely ahhoz szükséges, hogy a szülőket felkészítsék a hazaadásra
  15. A koraszülött és beteg csecsemők gondozásában bekövetkező változások, beleértve a családközpontú gondozást.

B) Philadelphia

Spatz DL (2005) kifejti, hogy az USA-ban az egészségügyi dolgozók képzése és tudása az anyatejes táplálásról és szoptatásról rendkívül hiányos. Ezért ahhoz, hogy a koraszülöttek szoptatás támogatá­sa hatékony legyen, biztosítani kell a dolgozók számára a szoptatással kapcsolatos alapismeretek átadását. Erre épülhetnek a sérülékeny csecsemő szoptatástámogatásának speciális szempontjai.

Ajánlott oktatási témák egy 2 napos, 16 órás tanfolyamon (Spatz 2005)

Első nap

  1. A szoptatás előnyei az anya, a csecsemő és a társadalom számára.
  2. A kulturális környezet szerepe a szoptatás kimenetelében.
  3. A szoptatás segítés lehetőségei az adott intézményben és a közösségben.
  4. A szoptatás élettana (anya és csecsemő).
  5. A szoptatás értékelése.
  6. A mellre helyezési és mellre tapadási technikák értékelése és az anyák segítése ezekben.
  7. A szoptatott csecsemő normális táplálékbevitele és széklet-vizelet ürítése.

Második nap

1. Szoptatástámogató lépések az anya és csecsemő elválasztása esetén.

  • fejés
  • táplálás elkezdése
  • „laktoengineering”: pl. az anyatej különböző frakcióinak szeparált gyűjtése (a hátsó tej magasabb zsír- és kalóriatartalmú)
  • bőr-kontaktus
  • non-nutritív szopás a mellen
  • átmenet a szoptatásra
  • szopások mérése
  • a hozzátáplálás és kiegészítés fogalmának ismertetése

2. Alternatív táplálási módszerek, beleértve a Szoptanítot és a bimbóvédő használatát.

3. Az anyatej biológiai specificitása és összetétele (különbség az érett és koraszülött gyermeket szülő anyák teje között).

4. Gyógyszerek transzferje az anyatejbe.

5. Vírusok bejutása az anyatejbe.

6. Anyai táplálkozási szükségletek a szoptatás alatt.

7. Egyéb anyai vagy csecsemő kérdések, melyek komplikálhatják a szoptatástámogatást.

8. Candidiasis és kezelése.

9. Szexualitás és szoptatás.

10. Munkába menetel és szoptatás.

11. Anyatej bankok és hogyan lehet az anya számára biztosítani ezt a szolgáltatást.

Spatz (2005) hangsúlyozza az anyatej kezelésével kapcsolatos ismeretek és kompetenciák kialakítá­sának fontosságát.

Egyéb, a szoptatástámogatás hatékonyságát növelő stratégiák (Spatz 2005)

  • szoptatás támogató kórházi bizottság létrehozása az érintett szakterületek és adminisztráció részvételével
  • az írásos anyagokból (anyának adott tájékoztatók, szakmai protokollok, fontos közlemények) készült lefűzött anyagok elhelyezése az osztályon
  • az anyatej kezelés és tárolás standardizálása
  • amennyiben rezidensek dolgoznak az osztályon, az anyatejes táplálással, szoptatással kapcso­latos főbb pontok ismertetése (fejés elkezdése, fejések napi gyakorisága, anyatej volumen, speciális támogatás azon anyák számára, akiknek hosszú ideig kell fejni, laktoengineering, anyatej krematokrit, bőr-kontaktus, non-nutritív szopás, átmenet a szoptatásra, bimbóvédő használat, szopásmérések, milyen szakmai anyagok állnak rendelkezésre az intézményben)
  • törekedni a különböző szakterületek konszenzusára a szoptatás támogatással kapcsolatos fő kérdésekben

Irodalomjegyzék

  1. Dall'Oglio I, Salvatori G, Bonci E, Nantini B, D'Agostino G, Dotta A. Breastfeeding promotion in neonatal intensive care unit: impact of a new program toward a BFHI for high-risk infants. Acta Paediatr 2007;96:1626-31.
  2. Declercq E, Labbok MH, Sakala C, O'Hara M. Hospital practices and women's likelihood of fulfilling their intention to exclusively breastfeed. Am J Public Health 2009;99:929-35.
  3. Kramer MS, Chalmers B, Hodnett ED, et al. Promotion of Breastfeeding Intervention Trial (PROBIT): a randomized trial in the Republic of Belarus. JAMA 2001;285:413-20.
  4. McInnes RJ, Chambers J. Infants admitted to neonatal units--interventions to improve breastfeeding outcomes: a systematic review 1990-2007. Matern Child Nutr 2008;4:235-63.
  5. Merewood A, Philipp BL, Chawla N, Cimo S. The baby-friendly hospital initiative increases breastfeeding rates in a US neonatal intensive care unit. J Hum Lact 2003;19:166-71.
  6. Merten S, Dratva J, Ackermann-Liebrich U. Do baby-friendly hospitals influence breastfeeding duration on a national level? Pediatrics 2005;116:e702-8.
  7. Norwegian Resource Centre for Breastfeeding Guidelines and criteria for a Baby-friendly Neonatal Intensive Care Unit (NICU) in Norway:Abstract from presentation at the VELB-ILCA Conference ”A World Wide View on Breastfeeding” in Vienna 2008
  8. Nyqvist KH, Kylberg E. Application of the Baby Friendly Hospital Initiative to Neonatal Care: Suggestions by Swedish mothers of very preterm infants J Hum Lact 2008; 24; 252 DOI: 10.1177/0890334408319156 http://jhl.sagepub.com/cgi/content/abstract/24/3/252
  9. Renfrew MJ, Dyson L, McCormick F, Misso K, Stenhouse E, King SE.Breastfeeding promotion for infants in neonatal units: a systematic review. Child Care Health Dev. 2010 ;36(2):165-78.
  10. Spatz DL.Ten steps for promoting and protecting breastfeeding for vulnerable infants. J Perinat Neonatal Nurs. 2004 Oct-Dec;18(4):385-96.

Internetes hivatkozások jegyzéke

  1. Jones L: Principles to promote the initiation and establishment of lactation in the mother of a preterm or sick infant, North Staffordshire Hospital 2008. www.unicef.org.uk/Documents/Baby_Friendly/Research/Liz_Jones_article_full.pdf?epslanguage=en
  2. Nordic and Quebec Working Group: The BFHI Initiative in Neonatal Units, Proposal from a Nordic and Quebec Working Group, Three Guiding Principles and 10 Steps: Supporting breastfeeding and family-centered care Draft for the 1st international conference and workshop on the expansion of the Baby Friendly Hospital Initiative in neonatal units 14th-16th September 2011 in Uppsala, Sweden http://www-conference.slu.se/neobfhi2011/BFHINU%20March%202011.pdf
  3. Norwegian Resource Centre for breastfeeding:The adaptation of the Baby-friendly Hospital Initiative (BFHI) to neonatal units in Norway, 2011 http://www.oslo-universitetssykehus.no/omoss/avdelinger/nasjonalt-kompetansesenter-for-amming/Sider/InEnglish.aspx
  4. UNICEF UK : Best practice standards for neonatal units 23/11/2010 www.unicef.org.uk/Documents/Baby_Friendly/Guidance/4/neonatal_standards.pdf?epslanguage=en
  5. WHO/UNICEF: Evidence for the ten steps to successful breastfeeding. WHO/CHD/98.9. Geneva: World Health Organization, Division of child health and development, 1998. http://whqlibdoc.who.int/publications/2004/9241591544_eng.pdf
  6. World Health Organization/UNICEF. Baby-Friendly Hospital Initiative. Revised, Updated and Expanded for Integrated Care. Section 1: Background and implementation. In. Geneva: World Health Organization/UNICEF; 2009:70. http://www.who.int/nutrition/publications/infantfeeding/bfhi_trainingcourse_s1/en/index.html