Hírek

Separation of children and infants from parents – breastfeeding implications

Breastfeeding Medicine Blog -

June 21, 2018 – The Academy of Breastfeeding Medicine, an international physician’s organization, condemns policies that result in the separation of parents from their children.

As the UN High Commissioner of Human Rights has established, “Children have the right to life, survival and development and to the highest attainable standard of health, of which breastfeeding must be considered an integral component.” Mothers similarly have the right to nurture their children: “Restriction of women’s autonomy in making decisions about their own lives leads to violation of women’s rights to health and, infringes women’s dignity and bodily integrity.”

“Separating children from their parents results in toxic stress that impacts breastfeeding and health for a lifetime,” said Timothy Tobolic MD, President of the Academy of Breastfeeding Medicine. “Furthermore, separating a mother from her breastfeeding child violates the human rights of both mother and child.”

Separation of the breastfeeding mother-baby pair further confers risk of acute illness for mother and child. Breastfeeding women who are separated from their infants and unable to drain their breasts will become engorged and are at risk for mastitis and breast abscesses. Unrelieved engorgement will precipitate involution and loss of milk supply.

Infants who are not breastfed face increased risks of ear infections, gastroenteritis and pneumonia. Separation of any infant from their mother also has untold emotional harms on those children. These risks are magnified if they are housed in facilities where proper preparation of formula or washing bottles and teats is not available.

Indeed, in emergency settings, such as refugee camps for migrant populations fleeing oppression, the first principal of the 2017 Operational Guidance for Infant and Young Child Feeding in Emergencies is the protection, promotion and support of breastfeeding. Separating a mother from her breastfed child violates this first principal.

ABM recommends reuniting infants and children with there parents without delay. When mother and child are reunited, the Academy of Breastfeeding Medicine and IYCFE guidelines recommend individual-level assessment by a qualified health or nutrition professional trained in breastfeeding and infant feeding issues. The mother-child pair will need sustained support to reestablish lactation, with access to an appropriate breast milk substitute until the mother’s milk supply is reestablished or until at least six months of age and beyond.

“We agree with President Trump’s executive order to stop the separation of infants and children from their parents.” said Dr. Tobolic. “Families belong together and breastfeeding must be supported for the health of the children.”

Meghívó elnökségi ülésre

Egyesületi hírek -

A Szoptatásért Magyar Egyesület (székhely: 2220 Vecsés, Deák Ferenc u. 24.) elnökségi ülést tart

2018. június 26-án, kedden 9 órakor

Helyszín: 1116 Budapest, Zsurló utca 3/b

A napirendi pontok a következők:

  1. Honlapok költségvetése
  2. Egyebek, aktuális napi ügyek megbeszélése

Az elnökség ülései nyilvánosak.

Budapest, 2018. június 20.

Bodroghelyi Mónika, elnök

Breastfeeding, advocacy and women’s rights

Breastfeeding Medicine Blog -

In June 2015, I heard a fantastic talk by Keith Hansen, Vice President for Human Development at the World BankGroup, at the Academy of Breastfeeding Medicine summit. Hansen spoke eloquently about the importance of breastfeeding for both global health and economic development; he said, “If breastfeeding did not already exist, someone who invented it today would deserve a dual Nobel Prize in medicine and economics.”

I’d brought my teenage son with me to Washington, and when we met up for lunch, I shared Hansen’s quote. He responded, “If breastfeeding were invented today, there would be an outrage, because of feminism.”

It took me a few seconds to fully process this response, as I began to consider the implications of a newly-discovered practice that would require one half of the population to engage in thousands of hours of unpaid work, at all hours of the day and night, for the greater good. There would, indeed, be an outrage.

This disconnect between praise of breastfeeding and practicality of women’s lives is pervasive, and it is reflected in health promotion strategies. Posters list the ingredients of human milk vs. formula, celebrating the product of breast milk without acknowledging the process of breastfeeding.

Breastmilk is described as nature’s “most specific personalized medicine,” rather than celebrating breastfeeding as personalized nurturing. Even our public health goals aim to “increase the proportion of infants who are breastfed,” absenting the mother doing the breastfeeding from consideration. As a physician scientist, I know how easy it is to become fascinated by the science of human milk and the intricacies of oligosaccharides and the gut microbiome – but speaking of “milk as medicine” suggests a resource to be extracted from a passive mother, without regard to her bodily integrity or autonomy. As Benoit, Goldberg and Campbell-Yeo have written:

By placing breastfeeding focus on the biomedical and nutritional benefits of breastmilk, as opposed to maternal experience associated with nursing her infant, health care providers are perpetuating the patriarchal conceptualization of the ‘good mother’ as one who is defined as selflessly giving by nursing her child while asking for nothing in return.

Our excitement over the constituents of human milk reflects the reductionism of modern scientific research, in which the whole can best be understood by breaking it into its parts. And yet, doing so undermines the fundamental nurturing relationship between parent and child; as Van Esterik and O’Connor write in their critically important book, The Dance of Nurture, “Nurture is a relationship not a thing, and relationships cannot be reduced to their parts.”

Our focus on human milk constituents further fails to consider a growing body of evidence linking breastfeeding duration with maternal health. In reproductive physiology, lactation follows pregnancy, and when breastfeeding is disrupted, chronic disease burden for women increases. In observational studies that adjust for multiple confounders, shorter breastfeeding durations are associated with higher maternal risk of breast cancer, ovarian cancer, diabetes, hypertension and cardiovascular disease. Indeed, a recent cost analysis found that the health burden of suboptimal breastfeeding is far greater for mothers than for children. Policies that disrupt breastfeeding impair a woman’s lifelong health.

Given its importance in reproductive physiology and women’s health, breastfeeding is a woman’s reproductive right.  However, Judith Galtry notes that the Convention on the Elimination of Discrimination against Women (CEDAW) barely mentions breastfeeding. The absence of breastfeeding from the human rights discourse when CEDAW was written in the 1970s may reflect the influence of Western feminists who were focused on liberating women from responsibility for child-rearing. In this context, breastfeeding was a chain to be broken, rather than a right to be protected. As Galtry writes, “It did not always occur to policymakers and legislators that many women did not actually have the right to breastfeed.” This focus on “my right to not breastfeed” continues to dominate discussions among professional women in high-income countries, at the expense of recognizing that economic constraints prevent many marginalized women from breastfeeding, regardless of their personal preferences.

Framing breastfeeding as a woman’s right encourages us to address the relative costs and benefits of breastfeeding for each mother and baby. Tully and Ball note that a woman’s investment in sustained breastfeeding reflects tradeoffs, and lowering the personal cost of breastfeeding would support longer durations:

Van Esterik summarizes the need to address the costs to mothers in a 1981 essay on breastfeeding and women’s work:

Breastfeeding may be viewed by some feminists as the epitome of nurturant behavior – restrictive and unappealing, constraining an emancipated woman from employment possibilities. For these women, biologically determined functions may be devalued and, whenever possible, replaced by technological innovations such as bottlefeeding. A more radical feminist might argue instead for a restructuring of society to support women in their productive and reproductive lives.

What if we leveraged the importance of breastfeeding to restructure our society around each woman’s human right to nurture her children as she desires?

As defined by the Officer of the High Commissioner on Human Rights, “Human rights entail both rights and obligations. States assume obligations and duties under international law to respect, to protect and to fulfil human rights.” If breastfeeding is a woman’s right, then it is not sufficient to urge women to breastfeed – we must enact policies that respect, protect and fulfill that right. A human rights framework recognizes that breastfeeding is not a one-woman job – multiple social structures are essential to enable a woman to exercise her human right to nurture her child as she desires.  To that end, the Global Breastfeeding Collective has identified seven key strategies to enable mothers to achieve their infant feeding goals, including funding for breastfeeding support, implementing the WHO Code of Marketing, enacting paid family leave, implementing evidence-based maternity care, improving access to skilled support, strengthening links between health facilities and communities, and strengthening monitoring of processes and outcomes.

The collective has tracked country-level adherence to these recommendations with a Country Scorecard; to date, no country provides the minimum standard for support. Consider paid family leave: the standard for the Score Card is compliance with International Labor Organization conventions for at least 18 weeks of maternity leave and guarantees continuation of previous earnings paid out of compulsory social insurance or public funds. Slightly more than 10% of countries meet this standard; 90% of countries fail to address this fundamental barrier to a woman’s right to nurture her child.

Lack of paid leave is particularly egregious in the United States, where 23% of employed women return to paid work within 10 days of birth. Moreover, in 8 US states, single parent head-of-households with a newborn are not exempt from welfare work requirements. Women living in poverty are effectively punished for nurturing their children. As Burtle and Bezruchka have written:

The lack of policies substantially benefitting early life in the United States constitutes a grave social injustice: those who are already most disadvantaged in our society bear the greatest burden.

Given what we know about the importance of the first months of life for the health and wellbeing of mothers and infants, why haven’t we taken the necessary steps? In The Dance of Nurture, Van Esterik and O’Connor offer an explanation:

…we have not done the things that we need to do to support breastfeeding because these things conflict with deregulated capitalism and complacent consumerism.

Where to, then, from here? Do we conclude that modernity is inimical to breastfeeding, and rely on formula companies to provide “liberation in a can”? Or do we challenge societal structures that do not permit women to use their breasts and their brains at the same time? Feminist scholar Bernice Hausman writes:

Feminists …should be fighting for the right to breastfeed without social censure, loss of economic livelihood, or limitations on women’s freedom…Changing the bottle-feeding culture that we live in is a political enterprise than cannot be accomplished simply by advertising risks to replacement feeding or heralding the medicinal qualities of breast milk.

These are not new challenges, and these are not new ideas. In 1976, when I was 3 years old, Elisabet Helsing wrote:

In a world in which a female labour force is participating more and more, the peculiarities of this labour force have to be borne in mind. Until now, pregnancy and lactation have been strictly private enterprises, and society has not had to bother about how to cater to the newborn–that has always been regarded as the task of a woman… How can society adjust, so that she can remain useful to the society and simultaneously take the necessary care of her offspring?

Real liberation for women would not require us to choose between our professional and reproductive work. The current system incurs costs that reverberate across society by disrupting women’s participation in the paid work force. Indeed, a recent International Labor Organization / Gallup report found that balance between work and family is the number one challenge facing working women worldwide. Moreover, the report notes, “An ILO survey of 1,300 private-sector companies in 39 developing countries confirmed that family responsibilities borne by women was ranked as the No. 1 barrier to women’s leadership.” When societal constraints exclude women from participating in paid work, we all lose. As Gallup CEO Jim Clifton writes:

Our research also concludes that women have every bit as much game-changing talent as entrepreneurs and “builders” as do men. The problem is, millions of potential star women leaders are on the sidelines, and this isn’t good for organizations, societies or countries. Failing to maximize women’s talent to lead, manage and build stunts global economic growth and fails humankind.

It’s time for a feminist outage that demands we restructure society to support women and men in their productive and reproductive lives. As Van Esterik wrote in 1994:

By enabling women to breastfeed we address women’s rights since the improvement of women’s social and economic status is necessary for supporting breastfeeding. Any violation of women’s right to breastfeed is a violation of women’s human rights.

Alison Stuebe, MD, MSc, is a maternal-fetal medicine physician and president-elect of the Academy of Breastfeeding Medicine. You can follow her on Twitter at @astuebe. This blog post is adapted from a presentation at the Breatfeeding Advocacy Collective meeting in Toronto, Canada, May 9, 2018.

Posts on this blog reflect the opinions of individual ABM members, not the organization as a whole.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Maternal Mental Health is a public health priority due to its impact on both maternal and child health

Breastfeeding Medicine Blog -

May 2nd is World Maternal Mental Health Day.  Here in my home state of Virginia, The Governor and General Assembly, back in 2015, declared May as Maternal Mental Health Month in the Commonwealth.  The Blue Dot Project has defined this year’s Maternal Mental Health Week (#MMHweek) as removing the stigma of perinatal mood and anxiety disorders. Women (and men) all across the world are posting their stories (with a pastel blue dot) are not only posting about the trials and tribulations of parenting, but showing the face of postpartum anxiety and depression.  #noshame #realparenting

As I was surfing social media early this morning, I saw a post about maternal mental health where a women posted a picture of her feeding her child with a bottle. She told her story about the guilt she felt (and still feels) about now being able to breastfeed her child and how that exacerbated her depression.  What followed were comments by other moms, how they too felt when their ‘body didn’t work’ and they were unable to breastfeed their child.  Many of these women commented on how they felt shame giving their child a bottle in public.

As a pediatrician with an interest breastfeeding medicine and postpartum mood and anxiety disorders (PMAD), I am faced with this question frequently. Although we screen in our pediatric health system for PMAD, many women still do not get the help they need. While there is a paucity of resources in some areas, many women are still afraid to get the help they need.  When I speak on this topic, I often am approached and/or contacted by women, mothers who know they need help but are too afraid because they are breastfeeding.  One particular mother, a woman who worked in the healthcare field, knew that she needed to see a therapist, but told me ‘breastfeeding is the one thing I can control, and I don’t want to stop if I need medication.’ My friend and I, a perinatal psychiatrist, held conferences, spoke at Grand Rounds, met with OB and Psych departments, and realized how much misinformation was out there. Many physicians told mothers to stop breastfeeding before they could restart their medications (often SSRIs).

Luckily, this is changing. Now what I see is that mothers often take themselves off their medications during pregnancy for 1) fear of harming the fetus and 2) they won’t be able to breastfeed.  The Academy of Breastfeeding Medicine (ABM) has written a protocol so that all health professionals can have access to evidence-based medicine when treating PMAD in breastfeeding mothers.

As a pediatrician, I am also in the position of supporting moms who decide to stop breastfeeding.  If breastfeeding is worsening her ability to sleep, increasing her anxiety, and generally making mom’s mental health worse, as pediatricians, when we see the baby (and mom!) so frequently in those first few months, I can (and I have!) tell mom it’s okay to stop and/or limit breastfeeding. There is no shame in giving the baby formula; the mom has to do what is going to help her get better.  Many times, that helps. Sometimes it doesn’t. This is a decision that she must make. However, for many moms, receiving that validation that they can’t or don’t want to breastfeed is a relief for them, and hopefully minimizes their guilt. What we can do is to empower our mothers so they know they are doing what’s best for their baby…while also taking care of themselves. Happy Mommy=Happy Baby.

Natasha K. Sriraman is a general pediatrician and an associate professor of Pediatrics at Children’s Hospital of The King’s Daughters/Eastern Virginia Medical School in Norfolk, VA.

Posts on this blog reflect the opinions of individual ABM members, not the organization as a whole.

Korszerű szoptatási ismeretek I. - 2018 június

Egyesületi hírek -

A Szoptatásért Magyar Egyesület 2018 júniusában ismét megszervezi "Korszerű szoptatási ismeretek I." című, népszerű, továbbképző tanfolyamát.

Tanfolyamunkat szülész- gyermek- és háziorvosoknak, védőnőknek, szülésznőknek, csecsemőápolóknak, dietetikusoknak, laktációs szaktanácsadói vizsgára készülőknek, gyógyszerészeknek, biológia és egészségtan tanároknak, valamint érdeklődőknek és az önkéntes szoptatási tanácsadó képzést elvégezni szándékozóknak ajánljuk.

A továbbképzés az ENKK által akkreditált. Elvégzéséért az egészségügyi szakdolgozók 20 kredit pontot kaphatnak.

A tanfolyam időpontja: 2018. június 4; 5; 6; 11; 12; 13.

Helyszín: Hotel Unio, 1077 Budapest, Dob utca 73.

Tanfolyami díj: 40 000 Ft/fő

Jelentkezési határidő: 2018. május 20.

Jelentkezni az alábbi on-line űrlap beküldésével lehet.

A tanfolyami helyeket a jelentkezés sorrendjében töltjük be. Tanfolyamainkat legalább 20 fő jelentkezése esetén tartjuk meg. Minimális létszám alatt tanfolyam nem indul.

A tanfolyamon az vehet részt, aki legkésőbb május 31-ig a tanfolyami díjat befizeti.

Számlaszám: 11702036-20627267 (OTP Bank)
IBAN: HU27117020362062726700000000
SWIFT: OTPVHUHB
A számla tulajdonosának neve: Szoptatásért Magyar Egyesület

Kérjük, hogy arról a bankszámláról utaljon, amely tulajdonosának nevére a számlát kéri, más névre nem tudunk számlát kiállítani!

Kérjük, vegye figyelembe, hogy elektronikus számlát fogunk küldeni. Amennyiben nem kapja meg a számlát, ellenőrizze, hogy levelezője nem tette-e a számlát a "levélszemetek" mappába. Ha nem találja a számlát, kérjük, lépjen kapcsolatba az oktatás szervezőjével.

FIGYELEM! A tanfolyam költségeit a résztvevők saját forrásból magánszemélyként, saját nevükön fizethetik be, vagy munkáltatójuk (munkáltatójuk alapítványa), vagy az önkormányzat támogatásával.
Tápszer, cumi- és cumisüveggyártóktól érkező befizetéseket nem áll módunkban elfogadni.

A kitöltött jelentkezési lap elküldése szerződéses megrendelésnek minősül. A továbbképzésen való részvétel lemondását kizárólag írásban fogadjuk el.
A jelentkezés bármikor átruházható más személyre, az átruházásról a tanfolyam szervezőjével szükséges egyeztetni.

Lemondási díjak:

2018. május 20-ig: 0 Ft

2018. május 20-25-ig: a részvételi díj 50%-a

2018. május 25. után: a részvételi díj 100%-a

-->

A tanfolyami napok reggel 9 órakor kezdődnek és 15:30-17:30 között érnek véget (az egyes napokon ez eltérő). Dél körül egy órás ebédszünetet tartunk.

Tanfolyamunkon szeretettel várjuk a szoptatott csecsemőket és kisgyermekeket, mindamellett az édesanyának kell mérlegelnie, hogy az ő adott életkorú gyermekével milyen módon tud részt venni az előadásokon. Ha a gyermek életkora vagy temperamentuma miatt várhatóan zavarná az előadásokat, vagy túl gyakran ki kell menni vele a teremből, azt javasoljuk, hogy várjon meg egy következő tanfolyamot, amikor a gyermek már egész napra otthon hagyható egy szeretett felnőtt felügyeletével. Nagyobb gyermek esetében arra is van lehetőség, hogy az ebédszünetre gondozója behozza őt, és édesanyja megszoptassa a teremben.

Részletes program
Hallgatói vélemények
Tudnivalók a jelentkezésről
Letölthető, nyomtatható szórólap

A tanfolyamokkal kapcsolatban további információ kérhető az oktatas@szoptatasert.hu email-címen.

Kérjük, hogy amennyiben szeretne részt venni a továbbképzésen, töltse ki az alábbi űrlapot! Adatai beírása után kattintson a "Beküldés" gombra!

Ha a jelentkezés sikeres volt, a rendszer egy visszaigazoló emailt küld az Ön megadott email címére. Ha nem kapott ilyen emailt, kérjük, vegye fel a kapcsolatot az oktatás szervezőjével az oktatas@szoptatasert.hu e-mail címen.

A személyes adatokra a pontigazoláshoz van szükség. Személyes adatait bizalmasan kezeljük.

Jelentkezési űrlap

Név * Kérjük, írja ide a teljes nevét! Születési név Kérjük, írja ide a születési nevét! Csak akkor töltse ki, ha szüksége van a pontigazolásra. Születési hely és idő Kérjük, írja ide, hogy hol és mikor született. Csak akkor töltse ki, ha szüksége van a pontigazolásra. Anyja neve Kérjük, írja ide az édesanyja leánykori nevét. Csak akkor töltse ki, ha szüksége van a pontigazolásra. Működési nyilvántartási száma Kérjük, írja ide a működési, vagy ennek hiányában alap nyilvántartási számát. Csak akkor töltse ki, ha szüksége van a pontigazolásra. Szakképesítés * Kérjük, írja ide, milyen szakképesítéssel (szakképesítésekkel) rendelkezik. E-mail cím * Kérjük adja meg az e-mail címét, hogy visszaigazoló e-mailt és további információkat küldhessünk Önnek. Kérjük, hogy gondosan ellenőrizze, jól írta-e be a címet! Telefonszám * Kérjük, adja meg azt a telefonszámát, ahol a legkönnyebben elérhetjük Önt. Számlázási név * Kérjük, írja ide, hogy milyen névre állítsuk ki a számlát. Kérjük, hogy annak a számlatulajdonosnak a nevét írja ide, akinek a számlájáról a részvételi díjat utalni fogja. Számlázási cím * Kérjük, írja ide, hogy milyen címre állítsuk ki a számlát (irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám). Annak a számlatulajdonosnak a címét írja ide, akinek a számlájáról a részvételi díjat utalni fogja. E-mail cím, ahová a számlát küldjük * Az elektronikus számlát annak az e-mail címére kell küldeni, aki majd őrizni fogja. Amennyiben a számlát a munkáltató vagy cég nevére kéri kiállítani, kérjük, hogy adja meg a munkáltató vagy a cég megfelelő e-mail címét. Egyéb közlemény vagy megjegyzés Kérjük, írja ide, ha megjegyzése van vagy közölni szeretne velünk valamit. Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, adataim kezeléséhez hozzájárulok. * Kérjük, olvassa el az adatvédelmi tájékoztatót, és ha adatainak kezeléséhez hozzájárul, jelölje meg az "igen"-t. Ön a hozzájárulásával nyilatkozik arról, hogy az adatvédelmi tájékoztatót előzetesen megismerte és a hozzájárulását annak ismeretében adta meg. A hozzájáruló nyilatkozat bármikor visszavonható vagy módosítható, Ön kérheti adatai módosítását, zárolását vagy törlését az adatkezeles@szoptatasert.hu e-mail címen vagy postai úton a 2220 Vecsés, Deák Ferenc u. 24. címen. Igen.

Hasadékkal született kisbabák szoptatása

Egyesületi hírek -

A Szoptatásért Magyar Egyesület szeretettel hív minden érdeklődőt, a

Hasadékkal született kisbabák szoptatása - esetismertetésekkel

című szakmai napjára.

Előadó: W. Ungváry Renáta

Időpont: 2018. május 26., szombat 9:00 – 13:00

Helyszín: II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (1082 Budapest, VIII. Üllői út 78/A - 3. emeleti tanterem)

Részvételi díj: 4000 Ft

Regisztráció határideje: 2018. május 20.

IBCLC laktációs szaktanácsadók a szakmai napon való részvételért CERP pontot igényelhetnek.

A szakmai napra regisztrálni az alábbi on-line űrlap beküldésével lehet. A regisztráció beérkezéséről a rendszer egy visszaigazoló e-mailt küld a beküldő e-mail címére.

A regisztráció a részvételi díj befizetésével válik érvényessé.

Számlaszám: 11702036-20627267 (OTP Bank)
IBAN: HU27117020362062726700000000
SWIFT: OTPVHUHB
A számla tulajdonosának neve: Szoptatásért Magyar Egyesület

Kérjük, hogy arról a bankszámláról utaljon, amely tulajdonosának nevére a számlát kéri, más névre nem tudunk számlát kiállítani!

Kérjük, vegye figyelembe, hogy elektronikus számlát fogunk küldeni. Amennyiben nem kapja meg a számlát, ellenőrizze, hogy levelezője nem tette-e a számlát a "levélszemetek" mappába. Ha nem találja a számlát, kérjük, lépjen kapcsolatba a továbbképzés szervezőjével.

FIGYELEM! A továbbképzés költségeit a résztvevők saját forrásból magánszemélyként, saját nevükön fizethetik be, vagy munkáltatójuk (munkáltatójuk alapítványa), vagy az önkormányzat támogatásával.
Tápszer, cumi- és cumisüveggyártóktól érkező befizetéseket nem áll módunkban elfogadni.

A kitöltött jelentkezési lap elküldése szerződéses megrendelésnek minősül. A továbbképzésen való részvétel lemondását kizárólag írásban fogadjuk el.
A jelentkezés bármikor átruházható más személyre, az átruházásról a továbbképzés szervezőjével szükséges egyeztetni.

További információ kérhető az oktatas@szoptatasert.hu e-mail címen.

Kérjük, hogy amennyiben szeretne részt venni a szakmai napon, töltse ki az alábbi űrlapot! Adatai beírása után kattintson a "Beküldés" gombra!

Ha a regisztráció sikeres volt, a rendszer egy visszaigazoló emailt küld az Ön megadott email címére. Ha nem kapott ilyen e-mailt, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a továbbképzés szervezőjével az oktatas@szoptatasert.hu e-mail címen.

Regisztrációs űrlap

Név * Kérjük, írja ide a teljes nevét! Szakképesítés * Kérjük, írja ide, milyen szakképesítéssel (szakképesítésekkel) rendelkezik. E-mail cím * Kérjük adja meg az e-mail címét, hogy visszaigazoló e-mailt és további információkat küldhessünk Önnek. Telefonszám * Kérjük, adja meg azt a telefonszámát, ahol a legkönnyebben elérhetjük Önt. Számlázási név * Kérjük, írja ide, hogy milyen névre állítsuk ki a számlát. Kérjük, hogy annak a számlatulajdonosnak a nevét írja ide, akinek a számlájáról a részvételi díjat utalni fogja. Számlázási cím * Kérjük, írja ide, hogy milyen címre állítsuk ki a számlát. Annak a számlatulajdonosnak a címét írja ide, akinek a számlájáról a részvételi díjat utalni fogja. E-mail cím, ahová a számlát küldjük * Az elektronikus számlát annak az e-mail címére kell küldeni, aki majd őrizni fogja. Amennyiben a számlát a munkáltató vagy cég nevére kéri kiállítani, kérjük, hogy adja meg a munkáltató vagy a cég megfelelő email címét. IBCLC oklevélen szereplő név Csak IBCLC laktációs szaktanácsadók részére: Kérjük, írja ide a nevét pontosan abban a formában, ahogyan az IBCLC oklevelén/kártyáján szerepel. IBCLC szám Csak IBCLC laktációs szaktanácsadók részére: Kérjük, írja ide a kártyáján szereplő azonosító számot. Egyéb közlemény vagy megjegyzés Kérjük, írja ide, ha megjegyzése van vagy közölni szeretne velünk valamit. Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, adataim kezeléséhez hozzájárulok. * Kérjük, olvassa el az adatvédelmi tájékoztatót, és ha adatainak kezeléséhez hozzájárul, jelölje meg az "igen"-t. Ön a hozzájárulásával nyilatkozik arról, hogy az adatvédelmi tájékoztatót előzetesen megismerte és a hozzájárulását annak ismeretében adta meg. A hozzájáruló nyilatkozat bármikor visszavonható vagy módosítható, Ön kérheti adatai módosítását, zárolását vagy törlését az adatkezeles@szoptatasert.hu e-mail címen vagy postai úton a 2220 Vecsés, Deák Ferenc u. 24. címen. Igen.

Bemutatkozik az elnökség - Bodroghelyi Móni

Egyesületi hírek -

Kedves Tagok!

Az alábbiakban olvashatjátok az új elnökség tagjainak bemutatkozását egyenként.
Első bemutatkozónk Bodroghelyi Móni, elnök:

1. Mondanál pár szót magadról, családodról?

Bodroghelyi Móni vagyok, alapvégzettségem szerint logopédus, gyógypedagógus tanár. Már az egyetem alatt férjhez mentem, és elkezdtem egy óvodában dolgozni, ahol főleg pöszeterápiát és diszlexia prevenciós órákat tartottam. Diplomát 2011-ben, már várandósan szereztem. 2013-ban jelentkeztem a SOTE laktációs képzésére, de IBCLC minősítést és diplomát csak 2016-ban szereztem, mert közben megszületett a második gyerekünk. 2016 ősze óta dolgozom a SE II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, ahol a kezdeti ellenállás után egyre nagyobb szakmai megbecsülést kapok, és sikerül a szemléletformáláson dolgozni.

2. Hogyan, mikor döntöttél úgy, hogy szeretnél szoptatási tanácsadó lenni?

Mikor az első lányom megszületett, mindkét nővérem igyekezett sokat segíteni, és a tapasztalataikat átadni. Egyikük igény szerint szoptatta a gyerekeit, a másik pedig szigorú 3 órás ritmusban. Én meg volt, hogy egyik nap így, másik nap úgy… Volt egy pont, amikor éreztem, hogy muszáj döntenem, és tudtam, hogy engem a tudomány tud „meggyőzni”. Ezért jelentkeztem a laktációs képzésre, ahol meg is találtam a válaszokat. Második gyermekemmel már nyugodtan és boldogan éltük meg a szoptatás, együtt alvás, kettőnk szimbiózisának örömeit.

3. Mik a céljaid a munkádban?

A kórházi tapasztalataim révén nagyon szeretném az egészségügyi szakdolgozók szoptatási ismereteit bővíteni, korszerűsíteni. Rég törekszik erre az Egyesület, szeretnék én is bekapcsolódni ebbe a munkába. Fontosnak tartom, hogy úgy tudjunk kommunikálni a társszakmák képviselőivel,hogy a már meglévő közös pontokra, pozitívumokra fókuszálva együttműködést alakítsunk ki és együtt fejlődjünk.

4. Hogyan képzeled el az elnökség és az egyesület elkövetkezendő időszakát?

Bízom, bízunk benne az elnökséggel, hogy sikerül felpezsdítenünk az Egyesületben a közösségi életet. Az eddigi munkák mellett szeretném, ha az Egyesület „híresebb” lenne. Gondolok itt online kampányokra, sajtó megjelenésekre, a lényeg, hogy halljon rólunk a nagyvilág.

Bemutatkozás: Toma Ildikó

Egyesületi hírek -

1. Mondanál pár szót magadról, családodról?

Toma Ildikó vagyok, Vecsésen élek férjemmel és két lányommal. 2005-ben végeztem gyógyszereszként Budapesten, majd gyógyszertárban dolgoztam a gyerekek születéséig.

2. Hogyan, mikor döntöttél úgy, hogy szeretnél szoptatási tanácsadó lenni?

2008-ban, majd 2010-ben születtek a lányaim, akkor a Liga honlapján és csoportjában kaptam meg a megfelelő információt és támogatást, hogy a felmerülő nehézségek ellenére tudjam őket szoptatni. Akkor gondolkoztam el rajta, hogy a gyógyszerészi munkámat nagyon jól kiegészítené a szoptatási tanácsadás, és kerestem a lehetőségeket, hogy hogyan lehetnék én is tanácsadó.
2011/12-ben jártam az IBCLC képzésre, majd a gyakorlati órák megszerzése után 2014-ben tettem le a nemzetközi vizsgát. Jelenleg gyógyszertárban dolgozok majdnem teljes munkaidőben, és a fennmaradó szabadidőm én látogatom az édesanyákat, és vezetek csoportot.

3. Mik a céljaid a munkádban?

Nagyon fontosnak tartom, hogy minden édesanya találja meg a saját útját, amivel ő azonosulni tud, és ez nem feltétlenül az igény szerinti szoptatás lesz. Próbálok nagyon odafigyelni a kommunikációra, és arra, hogy megtaláljuk, hogy az anya mit szeretne igazán. Elengedhetetlennek tartom a szakmai felkészültséget, az állandó továbbképzést, hogy a munkát megfelelő színvonalon végezhessem, és a korrekt információkat át tudjam adni.

4. Hogyan képzeled el az elnökség és az egyesület elkövetkezendő időszakát?

A szoptatás népszerűsítése a legfontosabb feladatunk szerintem. Sajnos sok fiatal szülőtől hallom, hogy szoptatást nehézségként élik meg, úgy tekintenek rá, hogy bonyolult, időigényes, egyszerűbb a cumisüveg. A generáció sajátosságai miatt fontos, hogy az online térben aktívan jelen legyünk! Ezen túl az egészségügyi személyzet oktatása, “felvilágosítása” tűnik számomra elengedhetetlennek, az anyák nem jutnak egyről a kettőre, ha homlokegyenest mást mond az orvos, vagy a védőnő mint én, és ez nagyban megnehezíti a mi munkánkat is. Sokszor kapok gyógyszeres kérdést, és sajnálattal hallom, hogy tízből kilencszer az elválasztást javasolják az anyáknak, itt is jó lenne előrelépni.
Az elnökség tagjaival eltöltött rövid idő már elég volt arra, hogy érezzem, jó helyen vagyok, és jó csapatban dolgozhatok. A céljaink azonosak, egyetértünk sok mindenben. Megpróbálok a legjobb tudásom szerint dolgozni az Egyesület céljaiért, amennyire időm és munkám engedi.

Bemutatkozás: Varga-Heier Kriszti

Egyesületi hírek -

1. Mondanál pár szót magadról, családodról?

Dr. Varga-Heier Krisztina vagyok, végzettségem szerint orvos és IBCLC laktációs szaktanácsadó. Férjemmel 12 éve vagyunk házasok, három gyönyörű gyermekünk van, 7 és 5 éves kisfiúk és egy 2,5 éves kislány.

2. Hogyan, mikor döntöttél úgy, hogy szeretnél szoptatási tanácsadó lenni?

Első gyermekem születése utáni percekben szembesültem azzal, hogy hiába a friss, ropogós orvosi diploma a zsebemben, semmit sem tudok a szoptatásról. Így az első kisfiam születésével, minden szempontból egy számomra ismeretlen világba csöppentem. Gyakorlatilag semmit sem tudtam arról, hogy egy újszülött, csecsemő milyen, mit tud, mire vágyik, hogyan kell szoptatni.
Azt látom és tapasztalom, hogy mint, amikor a fiatal pár az esküvőre készül, minden csak és kizárólag az esküvőről szól, meg van tervezve minden perc és részlet pontosan, de hogy utána jön a házasság, ami végső soron a nehezebb munka, arról szinte egy szó sem esik. Valahogy így van ez a várandósság alatt is: minden csak és kizárólag arról szól, hogy a várandósság alatt milyen vizsgálatok vannak, mire kell odafigyelni és persze, itt is abszolút fókuszba kerül a nagy nap, azaz a szülés, többször körbejárva. Az, hogy utána ott lesz egy kisbaba, arról már kevesebb szó esik. Így aztán nagy meglepetés éri a frissen szült anyukákat, amikor szembesülnek vele, hogy a szülés utáni időszakról mennyire semmit sem tudnak. Kisfiammal közösen fedeztük fel ezt az új világot. Rájöttem, hogy milyen szerencsénk volt, nekünk a szoptatás kölcsönösen sok örömöt adott és ez azon múlt, hogy megfelelő könyvek és oldalak kerültek a szemem elé. Ezek után döntöttem el, hogy laktációs szaktanácsadó szeretnék lenni.

3. Mik a céljaid a munkádban?

Szívem vágya, hogy másoknak a szoptatás az első pillanattól kezdve természetes és örömteli legyen. Családterápiás képzésben is részt veszek, mert minden érdekel, ami a családdal, gyermekneveléssel, szoptatással kapcsolatos. 2016 vége óta végzek tanácsadást, minden erőmmel azon vagyok, hogy akik, hozzám fordulnak választ kapjanak a kérdéseikre és megtanuljanak bízni magukban és a babájukban.

4. Hogyan képzeled el az elnökség és az egyesület elkövetkezendő időszakát?

Az Egyesületben való munka nagy kihívás és öröm, nagyon örülök, hogy lehetőséget kaptam, hogy egy nagyszerű csapattal dolgozhatok együtt. A közösen megfogalmazott céljaink közül hozzám az oktatás áll a legközelebb, a megfelelő információk hatékony átadása, melynek segítségével az édesanyák országszerte olyan szakemberekkel találkozhatnak, akik a megfelelő válaszokkal rendelkeznek a szoptatással kapcsolatban. Szemléletváltásra van szükség az egészségügyben a szoptatás megítélésével kapcsolatban, ez egy nagy feladat, sokan már régóta és kitartóan dolgoztak és dolgoznak ezen az Egyesület tagjai közül, ebben a munkában szeretnénk és szeretném kivenni a részem, mint az elnökség tagja. Köszönöm a bizalmat, amit Nekem, Nekünk szavaztatok!

Bemutatkozás: Hegyi Eszter

Egyesületi hírek -

1. Mondanál pár szót magadról, családodról?

Hegyi Eszter vagyok, 2010-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán és ebben az évben kezdtem el dolgozni az ajkai Magyar Imre Kórházban gyermekgyógyász rezidensként. Az itt töltött éveim alatt vált az intézményünk bababarát kórházzá , így szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a bababarát szemléletet láttam, tanultam a rezidens éveim kezdetétől. 2015-ben tettem csecsemő- és gyermekgyógyászat szakvizsgát.
Jelenleg Budapesten élünk a családommal és a 2 éves kisfiammal töltöm az időm nagy részét . Emellett magánpraxisban szoptatási tanácsadással foglalkozom, amennyire az energiám engedi.

2. Hogyan, mikor döntöttél úgy, hogy szeretnél szoptatási tanácsadó lenni?

Az ibclc képzést 2015-ben kezdtem el. Abban az évben tudtuk meg , hogy gyermeket várunk és úgy éreztem mindenképpen szeretnék minél több információ birtokában lenni mire megszületik a kisfiam, illetve 2015 végén tettem szakvizsgát és természetes volt számomra, hogy ezzel képzéssel lesz kerek a szakképesítésem.

3. Mik a céljaid az egyesületi munkád során?

Kisfiunk 2016-ban született meg Budapesten az egyik egyetemi klinikán. Őszintén elmondhatom, hogy életem egy igen nehéz időszakát töltöttem a gyermekágyas osztályon, és saját bőrömön tapasztalhattam meg az egészségügyi dolgozók elavult, hiányos és sokszor inadekvát ismeretit a szoptatástámogatással kapcsolatban és az elutasítást, amellyel az új információkat fogadják a témával kapcsolatban. Nagyon elkeserített ez a helyzet.
A saját szoptatástörténetünk nem indult zökkenőmentesen, és egyre gyakrabban tapasztaltam, hogy a minket, kisgyermekes anyukákat körülvevő egészségügyi személyzet gyakorlatilag maga ássa alá a szoptatás sikerességét sok esetben. Egyik fő célom, hogy ezen valamelyest változtatni tudjunk.
Úgy vélem elsősorban a fiatalok, fiatal szakorvosok, rezidensek azok, akik nyitottak az új információk befogadására és a szemléletváltásra. Az ő megszólításuk, érdeklődésük felkeltése a téma iránt és lehetőség szerint az oktatásuk kifejezetten fontos feladatunk.

4. Hogyan képzeled el az elnökség és az egyesület elkövetkezendő időszakát?

Biztos vagyok benne, hogy rengeteg munka vár ránk a következő 3 évben. Csapatunk azonban rendkívül lelkes, szerencsére már az első találkozásnál megtaláltuk a közös hangot. Bízom benne, hogy sikerül az egyesület életét felpezsdítenünk. Szeretnénk sok közösségi programot szervezni, rengeteg új ötletünk van az oktatással kapcsolatban is.

Bemutatkozás: Lovász Nóri

Egyesületi hírek -

1. Mondanál pár szót magadról, családodról?

Haászné Lovász Nóri vagyok, 38 éves. Van egy szuper, támogató férjem 17 éve és egy csodálatos kislányunk, Lujzi, aki 5,5 éves. 2004-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán védőnőként, majd egy budapesti gimnáziumban kezdtem dolgozni.

2. Hogyan, mikor döntöttél úgy, hogy szeretnél szoptatási tanácsadó lenni?

Lujzi 2012-ben született a Sote 2 klinikán, ahol semmi támogatást nem kaptam a szoptatásban. Korábban úgy gondoltam, hogy teljesen természetesen magától menni fog és fel sem merült bennem, hogy előre olvassak vagy készüljek rá.
A kórházi napok alatt is és utána az otthoni első hetek alatt is sajnálatos módon sok olyan egészségügyi dolgozóval találkoztam, akik nem naprakész és nem hiteles infókkal láttak el. Ezzel még jobban aláásták a szoptatást, amiben amúgysem volt sikerélményünk. Nagyon fájt a mellem és a lelkem is, tiszta seb voltam, Lujzi nem volt hatékony, nem értettem miért csak sír, mindent csupa rossznak éltem meg.
Tudtam, hogy semmi nem tántoríthat el és semmit sem szeretnék jobban, mint szoptatni, így hosszú, küzdelmes munka és a nehezen megtalált megfelelő segítségek mellett sikerült a boldog, örömteli szoptatás. Lujzi maga döntötte el pár hete 5,5 évesen, hogy többet nem kér cicit, így megélhettem az elválasztódás folyamatát is, annak minden szépségével és fájdalmával együtt.

Mikor megtudtam, hogy van lehetőség szoptatási tanácsadónak tanulni, azonnal tudtam, hogy hosszú évek után végre megtaláltam azt, amit igazán csinálni szeretnék. 2015 szeptemberben elkezdtem a laktációs szaktanácsadó vizsgára felkészítő szakot, majd 2016-ban sikeres IBCLC vizsgát tettem.

3. Mik a céljaid a munkádban?

A sikeres vizsgával egy időben kezdtem el dolgozni a Kútvölgyi úti tömb Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati magánklinikán, ahol jelenleg is heti 3 napot dolgozom. Sok mindent elértünk a kórházban, de sok minden még hátra van.
Nagyon jó megélnem minden nap, hogy megadhatom az anyáknak azt a szükséges lelki és fizikai támogatást, amit nekem nem volt szerencsém megkapnom kislányom születése után. Fontosnak tartom, hogy biztonságban érezzék magukat mellettem, hogy megkapják a maximális támogatást a sikeres szoptatáshoz, illetve ami nagyon fontos, hogy abban támogassam őket, amit szeretnének és hogy a megfelelő információk birtokába juthassanak.
Nemrég indítottunk el személyes és csoportos szoptatásra felkészítő foglalkozásainkat, aminek már látom pozitív hozadékát: jóval felkészültebbek és tájékozottabbak szülés után azok az anyukák, akik ezen részt vettek.

4. Hogyan képzeled el az elnökség és az egyesület elkövetkezendő időszakát?

Az egyesületi munkát nagy izgalommal vártam. Örülök, hogy egy ilyen klassz csapat tagja lehetek. Nagy fejlődési lehetőség ez számomra is, mert nagyon nem voltam korábban jártas a civil szférában. Nagyon fontosnak tartanám egy összetartó és szeretetteli közösség kialakítását, én ezen leszek minden erőmmel és nagyon remélem, hogy ez a lelkes fiatalos lendület, majd lelkesít Titeket tagokat is. Szintén nagyon fontosnak feladatunk, hogy még hozzáférhetőbbé tegyünk naprakész és hiteles információkat a szoptatással kapcsolatban ugyanúgy a szülők, mint az egészségügyben dolgozók számára is.

Breastfeeding Mitigates a Disaster

Breastfeeding Medicine Blog -

Holocaust Memorial day, or as it is called in Israel and worldwide  as “Yom Hashoah”,  is combination of the most depressing sadness as we  of memorialize the 6,000,000 murdered victims  of Nazi Germany and their European collaborators, and  paradoxically, a celebration  of those individuals who somehow survived the horrors of mass murder and ethnic cleansing. The realization that 1.5 million infants and children were singled out  for elimination by the Nazi so as to prevent the chances  of a historical continuity of the European Jewish community is somehow counterbalanced by the miraculous stories of infants surviving, especially in the most unlikely circumstances and conditions.

This  past Yom Hashoah I had the opportunity to  view a documentary entitled “Geboren in KZ” (“Born in a Concentration Camp”, a film  by Eva Gruberova and Martina Gawaz for GDR Television )  which recounts the unbelievable story of 7 infants who were born in 1945 in  the Dachau, Germany  concentration camp. The fact that the mothers of these infants were able to conceal their pregnancies and reach term without being detected in of itself  defies comprehension, for as we know the policy of the Nazis was to send any women diagnosed as pregnant directly to the crematorium. Some of the women  even escaped  detection and “selection” for death  by the infamous Dr. Mengele in Auschwitz before being transferred to Dachau  No less  miraculous so was their ability to maintain a  minimal degree of nutrition to sustain their pregnancy till term or near term.

Months later when  Dachau was liberated by the US Army, the GI’s  to their astonishment discovered among the 30,000 survivors of the camp  seven mothers and their seven infants  ranging in age 1-6 months  (3 boys and 4 girls).  To their wonderment they found that the infants were relatively thriving with little if any discernible medical problems. The film documents visually the US Army’s surprise and the images of the healthy infants. Almost in passing when asked how the babies survived the unbearable conditions in the concentration camp the answer they received was simply that the infants were breastfed with two of the mothers acting as wet nurses to supplement those mothers who milk supply was marginal. Not only did all the infants survive, after liberation they grew normally, ultimately married and raised their own families, truly a testimony to their fortune of defying their presumed proscribed fate and  the Nazis nefarious plan for a final solution  of the Jewish problem.

Natural disasters are inevitable and part of the realities and vagaries of living on earth. Our role as caretakers is to prepare for them and not compound their consequences by disrupting the natural order of infant feeding e.g. breastfeeding and the use of human milk. Hopefully, we will not need  another round of evidence from man-made disasters such as the Holocaust of World war II to convince us that  survival even in the most  deprived  circumstances is dependent in maintaining  that maternal-infant dyadic breastfeeding nurturing relationship. Those infants who were born into the horrors of the Nazi camps and survived proved it and that should be enough to convince the doubters. The lessons of the Holocaust are many and we are charge to remember those who went through that hell and their message of hope for future generations.

 

Dr. Arthur I Eidelman, FABM, FAAP,  is a Professor of Pediatrics at Shaare Zedek Medical Center, Jerusalem, Israel. He is the Editor-in-Chief of Breastfeeding Medicine, past president of ABM, and a Fellow of the Academy of Breastfeeding Medicine.

Posts on this blog reflect the opinions of individual ABM members, not the organization as a whole.

 

References

  1. Position on Breastfeeding, Academy Breastfeeding Medicine. Breastfeeding Medicine 2008;3:267-270
  2. Hipgrave DB, Assefa F, Winoto A, Sukotjo. Donated breast milk substitutes and incidence of diarrhea among infants and young children after the May 2006 earthquake in Yogyakarta and Central Java. Public Health Nutr. 2012; 15:307-315
  3. Binns CW, Lee KK, Tang L, Yu C, Hokama T, Lee A. Ethical issues in infant feeding after disasters. Asia Pac J Pub health 201;24:672-680
  4. Gribble KD. Media messages and the needs of infants and young children after Cyclone Nargis and the WenChuan Earthquake. Disaster 2013;37:80-100
  5. Hill PD Psychological distress and milk volume in lactating mothers. Western J Nurs Res 2005;27:676-693
  6. IFE Core Group. Infant and Young Child Feeding in Emergencies: Operational Guidance for Emergency Relief Staff and Programme Managers version 2.1 February. http://www.ennonline.net./pool/files/ife/ops-guidance-2-1-english-010307-with-addendum.pdf

 

 

 

 

Feliratkozás Szoptatás Portál hírolvasó - Hírek csatornájára