Kiegészítő táplálás

A 6-24 hónapos és idősebb csecsemők és kisgyermekek folytatólagos szoptatásának védelme, elősegítése és támogatása: kérdések, irányelvek, stratégiák, intézkedések

EGYÜTTES NYILATKOZAT a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action – Szoptatási Világszövetség) Globális Szoptatási Partnereinek 2008. októberében Penangban megtartott VII. Találkozóján létrejött műhelymunka alapján

A nyilatkozattétel indoklása

A nemzetközileg elfogadott csecsemő- és kisgyermek-táplálási ajánlások hat hónapos korig kizárólagos szoptatást javasolnak, majd a szoptatás folytatását megfelelő kiegészítő táplálás mellett két éves korig vagy tovább. Az a táplálási gyakorlat, amely nincs összhangban ezzel az ajánlással (az optimálistól elmaradó szoptatás)1, felelőssé tehető az 5 éven aluli gyermekek haláleseteinek 12%-áért.2 Ezen meg­előzhető halálesetek majdnem negyede (23%-a) visszavezethető a 6-24+ hónapos korúak szoptatásá­nak hiányára.2

A szoptatási gyakorlat javítása komoly segítő tényező lehet a Millennium Fejlesztési Célok elérésében. A WABA konferencia résztvevői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy szemmel láthatóan hiányoznak a hat hónapon túl folytatódó szoptatás védelmét, népszerűsítését és támogatását elősegítő akciók; a csecsemő- és kisgyermek-táplálási (IYCF, infant and young child feeding) tevékenység leginkább arra irányul, hogy az első hat hónap kizárólagos szoptatási mutatói emelkedjenek vagy hogy a kiegészítő táplálékok/élelmiszerek minősége javuljon.

A születéstől hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatásért való fellépés érhetően súlyponti kérdés­sé vált, mivel jelentős egészségügyi haszonnal jár. Számos országban a kizárólagos szoptatási mutatók alacsonyak, de a gyermek második életévében is folytatódó szoptatás elterjedt, így nem mutatkozott nyilvánvaló igény a hat hónapos koron túli szoptatást támogató intézkedésekre. Ugyanakkor, bár a kizárólagos szoptatási mutatók javulnak, a hat hónapos kor után is folytatódó szoptatási mutatók stag­nálnak vagy esnek. A folytatódó szoptatás védelmét, népszerűsítését és támogatását a csecsemő- és kisgyermek-táplálási stratégia (IYCF) napirendjére kell tűzni.

A válogatós gyerek: rosszul evő totyogók és óvodások

A Kanadai Gyermekorvosok Társaságának gyakorlati útmutatója

Szerzők: Alexander KC Leung, Valérie Marchand, Reginald S Sauve; Canadian Paediatric Society, Nutrition and Gastroenterology Committee
Paediatr Child Health 17(8): 455-57

Kivonat

Azok az egy és öt év közötti gyermekek, akiket szüleik amiatt visznek orvoshoz, mert nem esznek rendesen, többségében egészségesek és az életkoruknak, növekedési ütemüknek megfelelő étvággyal rendelkeznek. A túlzott szülői elvárások szükségtelen aggodalmat eredményezhetnek, és az értelmetlen fegyelmezések, büntetések fokozhatják az ételek elutasítását. Részletes kórtörténet és általános fizikális vizsgálat szükséges az akut és krónikus betegségek kizárásához. Készíttessünk táplálkozási naplót és vizsgáljuk meg a gyermek étkezésére vonatkozó szülői elvárásokat. Amennyiben a gyermek evést "elutasító" magatartása irreális szülői elvárásokból ered, nyugtassuk meg a szülőket, valamint tájékoztassuk őket az ilyen életkorú gyermekek normális növekedéséről, fejlődéséről.

A kisgyermekkorúak körülbelül 25-35%-át tartják szüleik rosszevőnek, vagy válogatósnak.(1)(4) A szülő-gyerek konfliktus gyakori oka, hogy mit és mennyit eszik a kisgyermek, s ez rendkívüli aggodalmat okozhat a szülőknek. Pedig ezek a gyerekek többnyire az életkoruknak, növekedési ütemüknek megfelelő étvággyal rendelkeznek.(4) A gyermekgyógyászok és családorvosok ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy segítsenek a szülőknek gyermekük hatékony táplálásának elsajátításában, valamint előzetes iránymutatást adhatnak, hogyan kerülhető el, hogy az étkező asztal minden alkalommal csatatérré váljon, illetve hogyan előzhető meg a hibás étkezési szokások kialakulása.

Timing of introduction of gluten into the infant diet

Scientific Advisory Committee on Nutrition (SACN) and the Committee on Toxicity of Chemicals in Food, Consumer Products and the Environment (COT) Join Statement, March 2011

Background
In 2010, the Department of Health and Food Standards Agency asked the Scientific Advisory Committee on Nutrition (SACN) and the Committee on Toxicity of Chemicals in Food, Consumer Products and the Environment (COT) to assess the evidence on timing of introduction of gluten into the infant diet and subsequent risk of developing coeliac disease or type 1 diabetes mellitus (T1DM). The request was made in response to the publication of a European Food Safety Authority (EFSA) Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA) Scientific Opinion on the appropriate age for the introduction of complementary food into infant diets in the EU; this included conclusions that were inconsistent with UK infant feeding advice.

Valóban meg kell-e kezdeni a hozzátáplálást 6 hónapos kor előtt?

A La Leche Liga angliai szervezetének válasza a British Medical Journal című orvosi szaklapban 2011 januárjában megjelent cikkre, amely megkérdőjelezi a hozzátáplálás nem korábban, mint 6 hónapos korban való elkezdésére vonatkozó eddigi ajánlásokat

A La Leche Liga már több mint 50 éve nyújt információt és támogatást azoknak a szülőknek, akik szoptatni szeretnék gyermeküket. Munkája során osztja a WHO, az Egészségügyi Minisztérium és más mértékadó szervezetek azon nézeteit, miszerint a csecsemők optimális növekedését, fejlődését és egészségét az szolgálja legjobban, ha életük első 6 hónapjában kizárólag szopnak. Ezután pedig a szoptatást kiegészítve kapjanak a kisbabák megfelelő minőségű ételeket, hogy növekvő, változó táplálékigényüket kielégíthessék.

Undeniable Benefits of Breastfeeding— Support for Evidence-Based International Guidelines

New Rochelle, NY, January 20, 2011 —A recent challenge to the well-established World Health Organization (WHO) breastfeeding guidelines is not supported by current research findings and unnecessarily questions the clear benefits of exclusive breastfeeding for at least the first 6 months of life.

Szakirodalmi összefoglaló és javaslat a glutén szoptatott csecsemők étrendjébe történő bevezetésével kapcsolatban

Háttér

Az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozók (gyermekorvosok, védőnők) körében elter­jedt az a nézet, hogy a gluténtartalmú élelmiszereket 4 hónapos korban be kell vezetni a csecsemők étrendjébe, mert a glutén későbbi bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát. Ez a javaslat a kutatási eredmények félreértelmezésén alapul, ellentmond az Egészségügyi Világszervezet és az európai egészségügyi szervezetek ajánlásának, és – a szilárd táplálékok túl korai bevezetése miatt – egészségügyi kockázatokat hordoz mind a szoptató anyákra, mind a szoptatott csecsemőkre nézve.

What is complementary feeding? A philosophical reflection to help a policy process

A discussion paper developed for the International Baby Food Action Network (IBFAN) by Gabrielle Palmer

The IBFAN network has a 30-year experience of campaigns on breastfeeding and the regulation of marketing of breastmilk substitutes.

Relatively recently, generated to some extent by the concerns over the promotion of market-led approaches to solve nutritional problems related to inappropriate complementary feeding, a broad ranging debate has started within and outside the network.

Effect of breast feeding on risk of coeliac disease: a systematic review and meta-analysis of observational studies

A K Akobeng, A V Ramanan, I Buchan and R F Heller

Archives of Disease in Childhood 2006;91:39-43

Background: Coeliac disease (CD) is a disorder that may depend on genetic, immunological, and environmental factors. Recent observational studies suggest that breast feeding may prevent the development of CD.

Aim: To evaluate articles that compared effects of breast feeding on risk of CD.

The Swedish epidemic of coeliac disease explored using an epidemiological approach—some lessons to be learnt

Ivarsson A.

Best Pract Res Clin Gastroenterol. 2005 Jun;19(3):425-40.

Sweden has experienced an epidemic of symptomatic coeliac disease that has no likeness anywhere else in the world. This is quite unique for a disease that is genetically dependent, immune-mediated and chronic, and suggests an abrupt increase and decrease, respectively, of one or a few causal factors influencing a large proportion of Swedish infants during the period in question.

Guiding principles for feeding non-breastfed children 6-24 months of age

World Health Organization, 2005

According to current UN recommendations, infants should be exclusively breastfed for the first six months of life, and thereafter should receive appropriate complementary feeding with continued breastfeeding up to two years or beyond. However, there are a number of infants who will not be able to enjoy the benefits of breastfeeding in the early months of life or for whom breastfeeding will stop before the recommended duration of two years or beyond.

Feeding habits of breastfed and non-breastfed children up to 1 year old

Graciete O. Vieira , Luciana R. Silva , Tatiana de O. Vieira , João Aprígio G. de Almeida , Vilma A. Cabral

J Pediatr (Rio J). 2004;80(5):411-16

Introduction

Human milk offers the nutrients that a child needs to begin a healthy life and represents the essential food for infants until their sixth month of life, as an exclusive food, and from then onwards should be complemented with other sources of nutrition until at least 2 years of age (1,2).

Guiding Principles for Complementary Feeding of The Breastfed Child

Complementary feeding is defined as the process starting when breast milk alone is no longer sufficient to meet the nutritional requirements of infants, and therefore other foods and liquids are needed, along with breast milk. The target age range for complementary feeding is generally taken to be 6 to 24 months of age, even though breastfeeding may continue beyond two years.

Feeding and nutrition of infants and young children : Guidelines for the WHO European Region, with emphasis on the former Soviet countries

Kim Fleischer Michaelsen, Lawrence Weaver, Francesco Branca and Aileen Robertson
WHO Regional Publications, European Series, No. 87
World Health Organization 2000, updated reprint 2003

The guidelines are designed for the WHO European Region, with emphasis on the countries that resulted from the dissolution of the former Soviet Union. Nutrition and feeding practices vary throughout the Region and these recommendations should be applied flexibly and be adapted to local and national needs and circumstances. Despite the wide range of socioeconomic conditions found between and within the Member States of the Region, it is believed that many recommendations can be applied universally. They are especially applicable to the most vulnerable groups of infants and young children living in deprived conditions. These are mainly found in the eastern part of the Region, but are also common in ethnic minorities and children of low-income families in western Europe.

Feliratkozás RSS - Kiegészítő táplálás csatornájára