A szoptatás ábécéje

Készülj kisbabád szoptatására!

"A szülésfelkészítő tréningemen és itt, a Dúla blogon is igen fontosnak tartom, hogy sok szó essen a szülés utáni első pár hétről, a kórházi gyermekágyas napokról, a kolosztrum jelentőségéről, a baba-mama egység támogatásáról. Ezekről a témákról kérdeztem dr. Kun Judit IBCLC szoptatási tanácsadót, A “Szoptatásért” Magyar Egyesület elnökét."- írja Lénárd Orsi, dúla

Érzékeny, fájdalmas mellbimbók

A mellbimbófájdalom a szoptatás első napjaiban nem szükségszerű. A fájdalmas szoptatás azt jelzi, hogy valami nincs rendben, és változtatnunk kell.

Mi számít normálisnak és mi nem?

A szoptatás első napjaiban számíthatunk bizonyos fokú mellbimbó-érzékenységre. Ahogy a kisbaba ínye megszorítja a mellbimbót, és húzza a mellszövetet, kellemetlen, húzó érzés jelentkezhet. Azonban amikor a baba szívni kezd, beindul a tejleadó reflex, és a tej folyik, a szoptatás azonnal kellemesebbé válik. A kezdeti fájdalomnak a szülést követő 2-4. nap között javulnia kell, feltéve, hogy a kisbaba jól van mellen (megfelelő testhelyzetben és technikával szopik).

Nem szeretnéd, hogy fájjon a szoptatás? Próbáld ki ezeket a pozíciókat!

Manapság a kelleténél sokkal gyakrabban szenvednek az anyák attól, hogy már a kezdet kezdetén meglehetősen fájdalmas a szoptatás, vérző, nyílt sérülések keletkeznek az első napokban. Gyakoriak a horzsolásszerű sebek, amelyek ugyan nem súlyosak, és általában maguktól is meggyógyulnak, de rettenetesen kellemetlenek, fájdalmasak, hiszen a bimbó idegvégződésekkel sűrűn ellátott, érzékeny terület.

Mitől lesz több az anyatej?

Míg a várandósság alatt főleg a szülés gondolata foglalkoztatott, kisbabád világra jövetele után már a baba táplálása izgat. Látogatóid minden bizonnyal elmesélik, hogy nekik madártejtől, rántott levestől és sörtől lett jó sok tejük. Párod tejfakasztó bulin tesz meg mindent annak érdekében, hogy megjöjjön a tejed, te pedig feltérképezed a tejserkentők piacát.

Túletethetem a kisbabámat anyatejjel?

Jóból is megárt a sok? Ez a kérdés valószínűleg megfogalmazódik a látványos gyorsasággal gyarapodó, szoptatott kisbabák szüleiben, különösen, ha kisbabájukat az átlagosnál vékonykábbakhoz hasonlítják.

Az anyai szervezet az utód táplálására törekszik a fogantatás pillanatától kezdve. Ez a tápláló kapcsolat szülés után is folytatódik: jó esetben a baba már az első órában magához veheti az előtej első kortyait. A kezdeti napokban a legtöbb újszülött kicsit veszít a súlyából, majd elkezdik visszaszedni magukra a grammokat, végül tejbelövellés után látványos lendületbe jön a gyarapodás. Egyes babák úgy rákapnak az anyatej ízére, hogy nem is adják alább heti 40-50 dekánál a súlynövekedést.

NEM kell mártírnak lenned! – akkor sem, ha szoptatsz

Sződy Judit

A szoptatás kín és keserv, börtön és mártíromság, szenvedés és téboly – ha betartjuk mindazt a szabályt, amelyeket az utolsó évszázad „tudománya” rápakolt szerencsétlen anyákra.

A hajamat tépem, amikor egy anya panaszkodik, hogy a szoptatás fárasztó, hogy kiborítja, hogy alig ehet valamit, hogy nem kávézhat, nem ihat meg egy pohár bort sem, hogy nem szedheti a gyógyszereit, és egyre rosszabbul van, hogy megőrül a négy fal között, mert a szoptatás intim, és a rendes anya olyankor otthon ül a foteljében, és csak a babára figyel, és különben is már leszakad a háta, annyira fáj a szoptatás miatt. Nem, nem, nem! Ezerszer is NEM.

Négy hasznos babás kiadvány, amit ingyen letölthetsz

Amikor az első gyereked születik, talán azzal a legnehezebb megbirkózni, hogy mindenki ellát tanácsokkal – csak éppen homlokegyenest ellenkezőekkel. Nagyon elbizonytalanító, hogy esetleg fogalmad sincs, kinek higgyél! Anyukádnak, aki téged és két testvéredet is felnevelte? Vagy anyósodnak, akinek négy gyereke van, köztük a párod? Vagy a barátnődnek, akinek már kettő van? Vagy az idős gyerekorvosnak, aki már sok gyereket látott, gyógyított? Vagy a védőnőnek, akinek meg ez a szakterülete?
Vagy egyszerűen kérdezd meg egy facebook csoportban, aztán szűrd le a hetvenhét válaszból, melyik lehet a jó?

Estére elfogy a tejem!

Te is érezted már így? Kedves ismerősöm panaszolta épp a minap, kisbabája négy hónapos: ahogy közeledünk az esti lefekvéshez, úgy válnak nyugtalanná a szopások. Egy ideig szív-nyel, aztán elkezd tekeregni, kiköpi vagy összeszorított ínnyel húzza a mellbimbómat, feszíti magát, sír. Említettem a gyerekorvosnak, mert arra gyanakodtam, hogy talán a foga jön. Ennek nyomát sem látta, ellenben kijelentette, hogy kevés a tej! Azt javasolta, próbáljak fejni, és ha nem sikerül, adjak szopás után annyi tápszert, amennyit elfogad.

Fejni vagy nem fejni?

Ha te is elbizonytalanodtál a sok ellentétes tanácstól, és nem tudod eldönteni, hogy végül is mikor jársz el helyesen, vedd fontolóra pro és kontra érveinket, amelyek segítenek megtalálni a számotokra legideálisabb megoldást.

Normális esetben egyetlen emlősnek sincs szüksége fejésre ahhoz, hogy szoptatni tudja a kicsinyét. Az ember esetében sem feltétele a sikeres szoptatásnak az, hogy az anya szorgalmasan fejjen, és ezzel akadályozza meg teje elapadását. A tej termelődésének ugyanis a legalapvetőbb feltétele a szoptatás, mégpedig a gyermek igényei szerinti szoptatás. Ez azt jelenti, hogy sem gyakoriságban, sem időtartamban nem korlátozzuk a mellen töltött időt.

Nyomós érvek a cumi ellen

Már az ókori Egyiptomban is használtak cumit a nők, és még a múlt században is szokás volt cumiként használni a kis rongydarabba kötött mézes mákonyt, amely elhallgattatta a túl sokat síró kisbabát. Míg régi orvosi könyvekben egyöntetűen ellenzik a doktorok az efféle cumik használatát, ma már előfordul, hogy vizsgálatra érkezve maga az orvos kérdez rá: nincs cumija ennek a gyereknek?

5 szopis tanács, aminek pont az ellenkezője igaz!

Ha valaki elkezdené terjeszteni, hogy a Balatonban él a Loch-Ness-i szörny kistestvére, akkor azzal különösebb kárt nem okozna, legfeljebb még jobban fellendülne a környék turistaforgalma. Ha viszont kimondottan rossz tanácsokat fogadsz meg a szoptatással kapcsolatban, annak számos káros következménye lehet. Vegyük csak sorra azokat, amik leggyakrabban hangzanak el!

Hány kiló? Hány centi? Hány grammot eszik? Milyen gyakran eszik?

No para! – számok, amelyek nem számítanak

Hány kiló? Hány centi? Hány grammot eszik? Milyen gyakran eszik? Hányszor kel éjjel? Ezek a rokonok, barátok és üzletfelek első kérdései. Mintha ezekből a számokból lehetne valami fontos dologra következtetni. Kezdjük ott, hogy a két és fél kilós újszülött és az öt kilós újszülött is lehet teljesen egészséges, ők még benne vannak a szórásban. Az elvárt számok átlagos babákra vonatkoznak, és átlagos baba egyszerűen nem létezik.

Egy szám nem mond el semmit a kisbabánkról. Inkább arra való, hogy másokhoz mérjük, viszonyítsuk őt, ami nem használ senkinek. Sőt: árt.

A szoptatásról

Egészséges tápanyag és egyszersmind fontos lelki kapocs: a szoptatás az újszülött és a csecsemő táplálásának a legtermészetesebb és legegyszerűbb módja.

Az anyatej minden, a baba fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges tápanyagot tartalmaz, hőmérséklete mindig megfelelő, mindig csíramentes és - ami szintén nagy előnye - mindig "kéznél van". Mindezeken túl pedig messze többet jelent a csecsemő táplálásánál, fontos lelki kapocs az anya és gyermeke között.

Hogyan változik a szoptatás a baba fejlődésével párhuzamosan?

Meglepő tud lenni, ahogy a kisbabánk, kisgyermekünk szopási szokásai időnként megváltoznak, átalakulnak. Erre a saját élményeken túl több segítségkérő telefonhívás is ráébresztett. A kecskeméti LLL-csoport egyik beszélgetéséhez gyűjtöttem össze a szakirodalomban található tudnivalókat az egyes korszakokról, a kis történetek pedig vagy a beszélgetés közben hangzottak el, vagy utána írták meg az édesanyák.

"Puska" a mellretétel öt alapvető és ösztönös mozzanatáról

Sokat olvashatunk a helyes mellretételről kisbabánk érkezése előtt, de ezeket az ismereteket nehéz lehet felidézni, amikor már a karunkban tartjuk újszülöttünket. Rebecca Glover ausztrál tanácsadó ennek a helyzetnek a megkönnyítésére készített egy kicsi, kártya formátumú emlékeztetőt, ha úgy tetszik, puskát. Akár laminálhatjuk is, hogy tartósabb legyen, és tovább használható maradjon, miközben a pizsamánk vagy a köntösünk zsebéből néha elővesszük.

A leggyakoribb tévhitek a szoptatásról

Más baj nincs is velük, csak az, hogy sokszor nem valós nehézségek, hanem ilyen okok, makacs félreértések miatt marad abba a szoptatás, amely a gyereknek és az anyának is a legkedvezőbb volna.

1. Ha eleinte túl sokat teszem mellre, és hosszan rajta hagyom, felázik és kisebesedik a mellbimbóm.

NEM!

Ilyen összefüggés nincs! Az újszülöttnek nagyjából két hónapos korig nem csupán percekre, hanem hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy biztosan elegendő tejhez jusson! A mellbimbó főként szoptatás céljára szolgál, sérüléseit tehát néhány kivételtől eltekintve nem maga a szoptatás, hanem a következő okok valamelyike okozhatja: a baba nem kapja be elég mélyen a bimbót, nem nyitja ásításszerűen nagyra a száját (ez például akkor történhet meg, ha a picit kinyitott szájba erővel belepasszírozzuk a mellbimbót).

Feliratkozás RSS - A szoptatás ábécéje csatornájára