Anyaság, család, gyermeknevelés

Számtalan úton egyfelé

Szinte mindenki tudja, hogyan a legjobb szoptatni, elválasztani, nevelni, fejleszteni, tanítani a gyereket. De azt már nem, hogy mindennek rengeteg módja van a világ többi táján.

Minden szülő azt szeretné, ha gyereke boldogan, egészségesen élne ott, ahova született. Van, aki ősei tapasztalatait használja, mások a tudomány eredményeit, vagy esetleg mindkettőt. Múltunkra tekintve annyi nevelési elvet kapunk, ahány kicsi és nagyobb kulturális közösség él a földön. A kutatóknak két fő szabályt sikerült azonosítaniuk: ne hagyd sírni a babát (mert veszélyt hoz ránk), és tartsd mindig szem előtt (nehogy bajba kerüljön). Az, hogy ezt miként valósították meg, mindig az éghajlattól és az életkörülményektől függött. Nézz körül velünk a világban, biztos téged is meglep egyik vagy másik megoldás, pedig írásunk csak rövid kis ízelítő!

Sződy Judit írása.

Üzenet a szoptató Anyáktól...

Mi, szoptató anyák és babáik, anyákat támogató apák, testvérek, családtagok, barátok és ismeretlenek, augusztus 1-jén, „A Szoptatás világnapja” alkalmából összegyűlünk, hogy jelenlétünkkel megmutassuk: a szoptatás, mint láthatatlan kötelék fontos nekünk, a gyermekünkkel való kapcsolódásunk egyik módja, családi életünk része, és egyben egy folyamat, amely túlmutat a tápláláson, és amelynek módjáról és időtartamáról felelős döntést tudunk hozni szülőként.

Igény szerinti szoptatás – hordozás – együtt alvás. Ez valami szekta, vagy mi?

Az, hogy régen (vagy a világ sok pontján ma is) nők milliói kizárólag anyatejjel és szoptatás révén táplálták babájukat; éjszaka saját testükkel óvták, melegítették őt, nap közben pedig valamilyen eszköz segítségével magukra kötve, születés előtti időket idéző egységbe forrva élték életüket, nem holmi hippi-hóbort volt ám, hanem a túlélés záloga.

Hosszan szoptatni?! Lehet!

“Minden szülőnek kijár a feltételezés, hogy kompetens anyja és apja a gyerekének. Szülői viselkedését lehetőleg csak abban az esetben véleményezzük, ha erre kifejezetten megkér, és ebben az esetben is igyekezzünk elérni az ítélet mentességet.”

Fontos kérésem ez a külvilág felé és tanácsom saját magam számára, amióta magam is megtapasztaltam, hogy milyen érzés minősítettnek lenni.

NEM kell mártírnak lenned! – akkor sem, ha szoptatsz

Sződy Judit

A szoptatás kín és keserv, börtön és mártíromság, szenvedés és téboly – ha betartjuk mindazt a szabályt, amelyeket az utolsó évszázad „tudománya” rápakolt szerencsétlen anyákra.

A hajamat tépem, amikor egy anya panaszkodik, hogy a szoptatás fárasztó, hogy kiborítja, hogy alig ehet valamit, hogy nem kávézhat, nem ihat meg egy pohár bort sem, hogy nem szedheti a gyógyszereit, és egyre rosszabbul van, hogy megőrül a négy fal között, mert a szoptatás intim, és a rendes anya olyankor otthon ül a foteljében, és csak a babára figyel, és különben is már leszakad a háta, annyira fáj a szoptatás miatt. Nem, nem, nem! Ezerszer is NEM.

Az éjszaka átalvása és a szoptatás

Valószínűleg nem nagyon akad olyan felnőtt, aki önként azt választaná, hogy szeretne éjszaka többször is felkelni ahelyett, hogy aludna, mint a bunda. Csecsemők, kisgyerekek mellett azonban rendszerint úgy alakul az élet, hogy többször is kénytelenek vagyunk felébredni. Logikus a feltételezés, hogy a nyugalom érdekében célszerű minél előbb rászoktatni a babát az éjszaka átalvására. Léteznek is olyan könyvek, módszerek, amelyeknek az a lényege, hogy egyre kevésbé reagálunk a baba sírására, mire ő majd megérti, hogy fölöslegesen próbálkozik, és helyette szépen aludni fog.

A legjobb karácsonyi ajándékok kismamáknak

Nincs könnyű dolga annak, aki tényleg hasznos ajándékot szeretne adni egy kismamának. Árudömping van, rengeteg hasznos és még több haszontalan termék, amikről esetleg előre nem is tudjuk, hogy soha az életben nem fogjuk használni, de mivel ajándékba kaptuk vagy „olyan drága volt”, még évek múlva is ott porosodik a szekrényben, mert sajnáljuk kidobni.

Hogy lehetőleg ne fogjunk mellé a születendő családtagnak szánt ajándékkal, vegyük át ezt a kérdést egészen az alapoktól. Induljunk ki abból, hogy mik a valós, veleszületett szükségletei egy csecsemőnek, és hogyan tudjuk ezeket az igényeket a legegyszerűbben, leghatékonyabban kielégíteni úgy, hogy lehetőleg a legkisebb megterhelést rójuk az anyára és a családra.

Életet ment az anyai ölelés

Ölelj annyiszor, ahányszor csak lehet, mert ez majdnem olyan fontos a fejlődésed, egészséged és boldogságod szempontjából, mint az evés és az alvás. Az anyai ölelés pedig valódi létszükséglet a babának, de még a nagyobb gyermeknek is, ezért sose tagadd meg tőle!

A csecsemők már két hónapos korukban előre megérzik az édesanyjuk mozdulataiból, ha az meg akarja őket ölelni, és felkészülnek az eseményre: testüket megmerevítik, hogy könnyebb legyen őket felvenni. Egy tanulmány szerint ilyenkor a baba tekintete az anya arcáról – ahova egyébként a legtöbbször néz – a karjára vándorol, kezét széttárja, a lábait kinyújtja és megmerevíti, így könnyítve meg az édesanyának, hogy megölelje és a karjaiba vegye a csöppséget.

Hogyan dolgozzunk otthonról anélkül, hogy teljesen megőrülnénk

avagy ezt tanította nekem a teljes munkaidős állásom, 3 gyermekem, 1 kutya és egy hörcsög

Írta: "Lisa-Jo", a simplemom.net vendégposztjában. A magyar cikk egyik fele a posztra reagáló édesanya, Ann álláspontja, részlet a hozzászólásokból.

Lisa-Jo és férje életét három gyerek tölti meg energiával, és ugyancsak ők teszik igazi kihívássá gyakori utazásaikat, valamint miattuk érzi úgy Lisa-Jo, hogy a gyerekvállaláshoz járnia kellene egy szuperhős-öltözéknek. Annak ellenére, hogy Lisa-Jo a DaySpring cég közösségi média menedzsere és az (in)courage weboldal közösségi menedzsere, az anyaságot tartja a legfontosabb státuszának, kaotikus mindennapjaikról pedig a lisajobaker.com-on blogol.

Lisa-Jo írását az egyik hozzászóló, Ann véleményével tűzdeljük meg, aki sokszor teljesen másképp látja az otthonról dolgozó anyák (work-at-home-moms, WAHM) napjait és prioritásait - jól kiegészíti egymást a két vonulat!

Ez most az egyedülálló anyáknak szól...

Mindig tudtam, hogy egyszer lesznek gyerekeim. Mindig tudtam, hogy egyszer férjhez fogok menni. Amikor pedig úgy 9 éves voltam, rájöttem, hogy megvan annak is a távoli esélye, hogy egyszer el fogok válni.

A 80-as években voltam gyerek, és bár a szüleim boldogan éltek, mióta az eszemet tudtam, körülöttünk sok családban éppen zajlott a válás. Természetesen amikor elképzeljük magunkat, amint menyasszonyként végigvonulunk a templomon, a válás gondolata ritkán keveredik a képbe.

Végzős főiskolás voltam, amikor a tavaszi szünetben férjhez mentem. 2003-ban diplomáztam, azután teherbe estem, és 2004 nyarán megszületett a lányom. A kisfiam 2 évvel és 3 hónappal később érkezett. Mint olyan sok fiatal lány, én is előbb kötöttem össze valakivel az életemet, minthogy rendesen megismertem volna saját magamat - abban bízva, hogy a szerelem kitart, miközben fogalmam sem volt, hogy ez pontosan mit is jelent. Röviden: nem illettünk össze. Kicsit bővebben: olyan sokat veszekedtünk, hogy az esküvőig is alig jutottunk el, és többször is elhagytam a férjemet, mielőtt valóban lezártuk a kapcsolatunkat.

Sajnálom, hogy cserbenhagytunk...

Bocsánatot kérek...

Az anyától, aki kívülállóként élte meg a szülését. Sajnálom, hogy nem győződtünk meg arról, hogy tisztában vagy-e vele, hogy ez a Te szülésed és nem az övék, és hogy senki nem kényszeríthet olyan beavatkozásokra, amiket nem akarsz.

A szülőktől, akik külön szobába helyezték az újszülött kisbabájukat, mert azt hitték, ez az, amit tenniük kell. Sajnálom, hogy nem világosítottunk fel benneteket arról az alapvető tényről, hogy a kisbabáknak a szüleik közelében kell lenniük, és hogy a külön szobában altatás megduplázza a bölcsőhalál kockázatát.

„Vedd az öledbe a babát, ringasd, és megnyugszik” – beszélgetés dr. Bagdy Emőkével

Missziója, hogy minél többünkkel megismertesse, hogyan működik az emberi lélek. Megszervezte a Szülők Iskoláját és a Pedagógusok Akadémiáját, hogy megmutassa a nagyoknak, mit éreznek a kicsik. Dr. Bagdy Emőkével beszélgettünk arról, hogyan neveljük a gyermekeinket.

Költözés saját szobába

Vajon mikor jön el az ideje, hogy a gyereknek külön szobája legyen? És amikor szerinted itt az idő, hogy érheted el, hogy ő is örüljön a változásnak, és ne azt érezze, hogy kihajították a fészekből?

Mivel szoptatási tanácsadóként gyakran nekem szegezik ezt a kérdést, először is magyarázattal tartozom, hogy mi köze ennek a szoptatáshoz. Hát csak annyi, hogy tapasztalataim szerint számos szoptatási probléma gyökere az, hogy nem tartjuk tiszteletben vagy nem tudatosítjuk eléggé az egyik legalapvetőbb tényt: az anya és a csecsemő biológiai egységet alkot. Ez a nap 24 órájában testi közelséget, együttlétet jelent, vagyis az éjszaka sem kivétel.

Feliratkozás RSS - Anyaság, család, gyermeknevelés csatornájára