Kutatási eredmények

Két hónap szoptatás felére csökkenti a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) veszélyét

Egy új kutatás alapján meghatározható a csecsemők védelméhez szükséges minimális szoptatási időtartam.

Összegzés: Egy új nemzetközi tanulmány eredménye szerint a legalább két hónapig tartó szoptatás közel felére csökkenti a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát.

A tanulmány megállapította, hogy a nem kizárólagosan szoptatott csecsemők is védelmet élveznek a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) ellen. Ez nagyon jó hír azoknak az anyukáknak, akik nem tudják megvalósítani a kizárólagos szoptatást.

"Ennek az eredménynek óriási jelentősége van! Tanulmányunk szerint a legalább két hónapig szoptatott csecsemőknél jelentősen csökken a bölcsőhalál miatti elhalálozás kockázata" - mondta a Kawai Tanabe, a Virginiai Egyetem Orvostudományi Karának kutatója. "A szoptatásnak rengeteg előnye van, és közülük ez kiemelkedő jelentőségű."

Az anyatejnek is van mikrobiomja, ami védi az anyát és a csecsemőt!

A humán mikrobiom program az Amerikai Egészségügyi Intézet jelentős vállalkozása volt egy viszonylag egyszerű célkitűzéssel: meg akarták érteni, milyen baktérium telepek élnek az emberi test belsejében és felszínén – és milyen hatással lehetnek ezek a telepek az egészségünkre.

A több száz személy által adományozott minták közt a széklettől az orrváladékig minden előfordult. Azonban egy kulcsfontosságú mintát figyelmen kívül hagytak: az anyatejet. Úgy bizony – az anyatej mikrobiomját nem vizsgálták. Ebben nyilván szerepe volt a régóta fennálló tévhitnek, hogy az anyatej steril. Ugyan, miért vizsgálnánk valamit, ami steril?

De hamarosan kiderült, hogy az anyatej távol áll a sterilitástól.

Vajon mit akarhat a kisbaba?

Mi segít az anyának, hogy megértse a kicsit?

A csecsemő éhségjelei, nyűgössége, mosolya vagy éppen sírása mind olyan jelzés, amely valamiféle választ vált ki a szülőkből, különösen az édesanyából.

Minél élénkebben reagál az anya ezekre a jelzésekre, azaz minél inkább megvalósul a válaszkész gondozás, annál harmonikusabb kapcsolat alakul ki az anya és a kisbaba között, és annál biztonságosabban fog kötődni a gyerek. A kötődés minősége a későbbiekben kihatással van a gyermek önbizalmára, empátiás készségére, arra, ahogy a konfliktusokat kezeli, sőt a későbbi párkapcsolatára is. Régóta tudjuk, hogy a szoptató anyák előnyben vannak ezen a területen. Egy újabb kutatás közelebb vihet a magyarázathoz.

Az újszülött első órája

Svéd kutatók 28 újszülött életének első óráiról készült videofelvételek segítségével elemezték az újszülöttek viselkedését. A kutatók megfigyelték, hogy amikor az újszülötteket megszületésük után azonnal bőr-bőr kontaktusba helyezik az édesanyjukkal, jellegzetes viselkedésmintát mutatnak. Az egyes újszülöttek esetében kimutatható kisebb-nagyobb eltérések ellenére világosan elkülöníthető 9 fázis, amelyeken a háborítatlan bőrkontaktus során a frissen született kisbabák végigmennek. Ezt a viselkedést egy, az újszülött agytörzsébe írt „program” szabályozza. Ha a születése után az újszülött a helyére – azaz édesanyja testére – kerül, és nem zavarják, akkor ennek a programnak lehetősége van, hogy betöltse funkcióját: biztosítsa a lehető legjobb életkezdetet.

A korán bevezetett glutén nem csökkenti a cöliákia kockázatát

Nem járt előnnyel a glutén korai bevezetése azoknál a csecsemőknél, akik a cöliákia szempontjából magas rizikójú csoportba tartoznak, mivel ez nem csökkentette náluk a betegség kialakulásának kockázatát 3 éves korig – állapították meg ezzel foglalkozó kutatók.

Egy közel 1000 gyermek bevonásával elvégzett nemzetközi vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a 16-24 hét hetes korukban kis mennyiségű glutént kapó kisbabák 5,9%-ánál kialakult a cöliákia 3 éves korukra, míg a placebót kapók 4.5%-ánál volt megállapítható a betegség – mondta Maria Luisa Mearin, a kutatási projekt koordinátora. A lányoknál a glutén korai bevezetése kétszeresére növelte a cöliákia kialakulásának kockázatát.

A csecsemőkori kólika probiotikumokkal történő kezelése nem hatékonyabb, mint a placebo

A British Medical Journal-ben nemrég megjelent tanulmány az eddig elvégzett legnagyobb esetszámú, randomizált, kettső vak, placebo-kontrollált vizsgálat. Az eredmények szerint a Lactobacillus reuteri probiotikummal történő kezelés nem csökkentette jobban a kólikás csecsemők sírását és a nyűgösségét, mint a placebo.

Az anyatej titkai

Minél több ismerettel bírunk az anyatejről, annál világosabb, hogy mennyi mindent nem tudunk még róla.

A méhből kibújva mindannyian az anyamell felé indulunk. Úgy érkezünk ebbe a világba, hogy tisztában vagyunk emlős mivoltunkkal, anyatej iránti igényünkkel.

Mindazonáltal még felnőttként sem tudjuk teljesen pontosan, mit tartalmaz ez az tej, vagy - bármilyen furcsán is hangzik - mi értelme is van. Az anyatejre évtizedekig szigorúan táplálékként gondoltak az emberek, ami érthető is - elvégre az anyatejjel táplálják az édesanyák a csecsemőiket. De kiderült, hogy a tápanyagok biztosítása csak egyike az anyatej képességeinek. Az is lehet, hogy ez nem is a legfontosabb képessége.

"Az anyák teje élelem; az anyák teje gyógyszer; az anyák teje jelzés." - mondja Katie Hinde, evolúciós humánbiológiával foglalkozó harvardi adjunktus. (Ő írja a "Mammals Suck ... Milk!" című, fantasztikus blogot, amely szerintem a virtuális tér egyetlen olyan pontja, ahol egy Mammal Madness néven futó emlős-bajnokság eredményeire lehet évente tippelni.) "Amikor valaki azt hallja, hogy a tejet kutatom, automatikusan azt reagálja, hogy hiszen azt már ismerjük, vagy hogy nem is olyan fontos téma. Erre én: 'Nem, nem ismerjük eléggé, ráadásul hiperfontos'."

Árulkodó fogak

Amerikai kutatók kimutatták, hogy a neandervölgyi csecsemő hét hónapos koráig kizárólag anyatejet fogyasztott, majd ezt követően kapott egyéb táplálékot is. A kis ősembert a fogai árulták el, mert a fog különböző rétegeiben a bárium-kalcium arányából következtetni lehet arra, hogy mikor mit evett a csecsemő.

Közömbösíti a szoptatás előnyös hatását a gyerekkori rendszeres gyorsétterembe járás

gyorséttermi ételek Edmonton, Alberta – A Clinical and Experimental Allergy (Klinikai és Kísérleti Allergia) című nemzetközi folyóiratban megjelent, kanadai gyerekeken végzett vizsgálat szerint összefüggés van a gyorséttermi fogyasztás és az asztma között.

A kutatás szerint míg a szoptatás csökkenti a gyermekkori asztma kialakulásának esélyét, a rendszeres gyorsétterembe járás semmissé teszi ezt az előnyt.

A sírni hagyott kisbabák még órákkal elalvás után sem nyugszanak meg, mivel a stresszhormon-szintjük magasan marad

síró csecsemő A sírós babák szülei földöntúli boldogságot éreznek, amikor csecsemőjük végre megtanul egy nyikkanás nélkül elaludni. De nem szabadna téves biztonságérzetbe ringatniuk magukat, mert nagyon is valószínű, hogy gyermekük, bár látszólag békésen alszik, belül még mindig zaklatott.

Egy kutatás szerint a kortizol nevű stresszhormon szintje (amelyet az emberi test akkor bocsát ki, amikor stressz alatt áll) magas marad a „sírós” kisbabákban, még napokkal az után is, hogy látszólag megtanultak segítség nélkül megnyugodni. Más szóval a gyermek még mindig nyugtalan, de már nem jelzi.

Elég vas van az anyatejben?

Adjunk-e vaspótlást 4 hónapos kortól?

Lehetséges volna, hogy a természet rosszul gondoskodott a szoptatott babákról? Szakértőnk összefoglalja, amit a csecsemőkori vashiányról és vérszegénységről tudunk.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Táplálkozástudományi Bizottságának nemrégiben megjelent ajánlása szerint a kizárólagosan szoptatott csecsemőknek 4 hónapos kortól rutinszerűen vaspótlást kellene kapniuk. Ajánlásukat ezzel indokolják: a vashiányos vérszegénység, illetve a vérszegénység nélküli vashiány hosszú távú káros hatással lehet az idegrendszeri fejlődésre.

Feliratkozás RSS - Kutatási eredmények csatornájára