Az American Journal of Obstetrics and Gynecology c. folyóirat februári számában megjelent tanulmány arról számol be, hogy azoknak az anyáknak, akik életük során összesen legalább két éven át szoptatták gyermekeiket, mintegy egyharmaddal kisebb a kockázatuk, hogy szívinfarktust kapnak, mint azoknak az anyáknak, akik soha nem szoptattak.

A kutatás során több mint 89 000 középkorú asszony adatait dolgozták fel, és azt találták, hogy a legalább két évig szoptatóknak 37%-kal kisebb esélyük van a szívrohamra. Amikor az egyéb kockázati tényezőket – mint a fiatalkori elhízás, a családi anamnézis vagy az életmód – kiküszöbölték, a szoptatók kockázata még mindig 23%-kal alacsonyabb maradt, mint a nem szoptatóké.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a laktáció megváltoztatja az anya cukor- és zsírháztartását, és befolyással van a vérnyomás szabályozásra is. A szoptató anyák vérében alacsonyabb a káros zsírsavak és magasabb a „jó” koleszterin koncentrációja, a szoptatás csökkenti a vérnyomást és a szívfrekvenciát.

Miközben ezek a tanulmányok a szoptatás alatti hatásokról szólnak, más adatok arra utalnak, hogy ezek a hatások fennmaradnak a csecsemő elválasztása után is. Egy nemrégiben publikált kutatás kimutatta, hogy minden egyes szoptatással töltött év 15%-kal csökkenti az édesanya esélyét arra, hogy 2-es típusú cukorbetegségben betegedjen meg a következő 15 évben. Más tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a szoptatás csökenti a metabolikus szindróma kockázatát.

Mindezek az eredmények arra utalnak, hogy a laktáció hatással van a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatára. Míg a korábbi tanulmányok a kardiovaszkuláris rizikófaktorok vizsgálatára irányultak, ez a kutatás az első, amelyik a laktáció és a kardiovaszkuláris események összefüggéseit vizsgálta.

Az eredmények jelentősége azért kiemelkedő, mert a szív-érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok közé tartoznak az egész világon.
(JJ)