Sajtóközlemény

2016.05.09. Genf/ New York – A WHO, az UNICEF és a Nemzetközi Csecsemőtáplálási Akcióhálózat (International Baby Food Action Network, IBFAN) által kiadott új jelentés révén betekintést nyerhetünk a szoptatást védő és népszerűsítő nemzeti törvények jelenlegi állásába.

A jelentésben szereplő 194 országból 135 rendelkezik valamiféle jogi előírással Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét, illetve az azt követő WHA határozatokat illetően. A legutóbbi, 2011-es jelentésben 103 országban volt ilyen jogszabály, tehát ez pozitív tendenciát mutat. Ugyanakkor csak 39 olyan ország van ma, ahol a teljes kódexet törvénybe foglalták, itt a 2011-es 37-hez képest csak minimális a javulás.

A WHO és az UNICEF azt javasolja, hogy a csecsemők életük első félévében kizárólag szopjanak, majd a szoptatás folytatódjon két éves korig és tovább, megfelelő tápértékű és biztonságos ételek fogyasztása mellett. Ennek megfelelően a WHO tagállamai elkötelezték magukat, hogy a globális táplálkozási célkitűzések egyikeként, a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás arányát 2025-ig legalább 50%-kal növeljék.

A Kódex arra szólítja fel az egyes országokat, hogy állítsák meg az anyatej-helyettesítő termékek (beleértve a csecsemőtápszereket is), cumisüvegek, cumik nem megfelelő marketingjét, ezzel védve a szoptatást. A Kódex célja továbbá, hogy amennyiben az anyatej-helyettesítő tápszerek használata elkerülhetetlen, akkor biztosítani kell azok biztonságos alkalmazását. A Kódex tiltja a tápszerek népszerűsítésének minden formáját; a reklámokat, az egészségügyi dolgozóknak szánt ajándékokat, és az ingyenes termékminták terjesztését is. Ezen túlmenően a címkéken nem szerepelhet olyan, táplálásra vagy egészségi állapotra vonatkozó utalás, beleértve a képeket is, ami idealizálja a tápszeres táplálást. A dobozon fel kell tüntetni a termék pontos használati utasítását, azt, hogy a szoptatás a tápszernél magasabb értékű táplálási mód, és felhívni a vevő figyelmét azokra a veszélyekre, amit a szoptatás elhagyása jelent.

“Biztató, hogy a törvények egyre több országban védik és támogatják a szoptatást, de még mindig túl sok olyan hely van a világon, ahol az anyákat elárasztják a nem megfelelő, részrehajló információkat tartalmazó hirdetések és az egészségügyi előnyöket hangsúlyozó megalapozatlan érvek. Ez torzítja a szülők ösztönös megérzését, és aláássa a szoptatásba vetett bizalmukat, így túl sok gyermek maradhat le annak jótékony hatásáról.” – mondja Dr. Francesco Branca, a WHO Egészséges életet és fejlődést biztosító táplálási osztályának (Department of Nutrition for Health Development) igazgatója.

Az anyatej-helyettesítő termékek üzletága óriási, világszinten majdnem 45 milliárd USD évente. Ez a szám 2019-re előreláthatólag több, mint 55%-kal fog nőni, 70 milliárd dollárra.

“A tápszeripar erős és növekszik, így kemény csatát kell vívnunk azért, hogy a kizárólagos szoptatás arányát növelni tudjuk – de ezért megéri küzdeni.” – mondja az UNICEF táplálási vezetője (Chief of Nutrition), Werner Schultink. “Az anyák megérdemlik, hogy pontosan fogalmazzunk: mindenük megvan ahhoz, hogy biztosítsák gyermekük jóllétét és egészségét. A ravasz marketingnek nem szabadna megkérdőjelezni azt a tényt, miszerint nem létezik olyan helyettesítő termék, ami egyenrangú lehet egy anya saját tejével.”

A gazdagabb országok világszerte a szegényebbek mögött állnak a szoptatás védelmében. A Kódexet törvénybe illesztő országok aránya a WHO Dél-Kelet Ázsiai Régiójában a legmagasabb: 36% vagyis négy ország a tizenegyből, ezt követi a WHO Afrikai Régiója (30%, 14/47 ország) majd a Kelet-Mediterrán Régió (29%, 6/21). A WHO Amerikai Régiójában (23%, 8/35) a Nyugat-Óceáni Régióban (15%, 4/27), és az Európai Régióban (6%, 3/53) a Kódexet törvénybe foglaló országok aránya jóval alacsonyabb.

Azok között az országok között, ahol bármilyen formában szerepel a törvényekben a tápszermarketing szabályozása világszinten megfigyelhető:

  • Kicsit több, mint a fele tiltja megfelelő mértékben a reklámtevékenységet.
  • Kevesebb, mint a fele tiltja az egészségügyi intézetek számára adott ingyenes vagy olcsó tápszeradományokat.
  • Kicsit több, mint a fele tiltja az egészségügyi dolgozóknak és családtagjainak adott ajándékokat.
  • Korlátozott a termékek köre, amikre a törvénykezés vonatkozik, több országban a törvény a csecsemőtápszerekre és a követő tápszereket említi, és csak a harmadrészük tér ki azokra a termékekre, amelyeket egy éves koron túl javasolnak.
  • Az országoknak kevesebb, mint a fele tiltja az egészségre és táplálásra vonatkozó előnyök feltüntetését a kijelölt termékeken.

Az IBFAN a Nemzetközi Kódex Dokumentációs Központtal (International Code Documentation Centre, ICDC) karöltve, a WHO és UNICEF szervezetekkel szoros együttműködésben a készítette elő ezt a jelentést. Az eredmények összhangban vannak az ICDC által készített “State of the Code 2016” c. dokumentummal.

“Az IBFAN reméli, hogy a jelentés hatására az egyes országok szigorítják és fejlesztik meglévő törvényeiket, annak érdekében, hogy a szoptatás nagyobb teret kapjon, és több életet mentsen.” – mondja Annelies Allain, az ICDC igazgatója. “A törvénykezésnek lépést kell tartania a legújabb marketing stratégiákkal és ez a jelentés segít a szakembereknek, hogy ez megvalósuljon.”

A “Marketing of breast-milk substitutes: National implementation of the International Code – Status report 2016” (Az anyatejhelyettesítő termékek marketingje: a Kódex nemzeti törvénybe ültetése – Jelentés 2016) című dokumentum táblázatokban foglalja össze, hogy országonként a Kódex mely részeit foglalták törvénybe, és melyeket nem. Tartalmaz esettanulmányokat olyan országokból, ahol az utóbbi években szigorítottak a törvényeken vagy a Kódex monitorozásán. Ezek az országok a következők: Örményország, Botswana, India és Vietnam.

A monitorozás lényeges feltétele a törvényi szigorításnak

A monitorozás elengedhetetlen, hogy felfedjük a kódexsértéseket és jelentsük azokat a megfelelő hatóságnak, annak érdekében, hogy az közbe tudjon avatkozni, és megállítsa a tevékenységet. Ennek ellenére, csak 32 ország rendelkezik kidolgozott monitorozási módszerrel, és ezek közül is csak néhány működik hatékonyan. A hivatalos monitorozó rendszerrel rendelkező országokból kevesebb, mint a fele publikálja az eredményeket, és csupán hat ország rendelkezik költségvetéssel és támogatással a monitorozáshoz és a törvényi szigorításhoz.

A WHO és az UNICEF létrehozott egy világméretű hálózatot ami támogatja a Kódex monitorozását és törvénybe iktatását (NetCode), hogy erősítse a civil szervezetek és országok kapacitását a monitorozásban és a hatékony törvényhozásban. Kulcsfontosságú civil szervezetek, mint az IBFAN, a Helen Keller International és a Save the Children, karöltve akadémiai központokkal és egyes országokkal csatlakozott ehhez a hálózathoz.

Miért a szoptatás?

Világszerte, háromból két gyermek nem szopik kizárólagosan élete első hat hónapjában – ez az arány két évtizede nem javul. Az anyatej a csecsemők ideális tápláléka. Biztonságos, tiszta és antitesteket tartalmaz, amelyek segítenek számos gyermekkori betegség leküzdésében. A szoptatott gyermekek jobban teljesítenek az intelligencia teszteken, kevesebb eséllyel lesznek elhízottak vagy túlsúlyosak, és kisebb eséllyel alakul ki náluk a cukorbetegség idősebb korban. A szoptató nőknél kisebb a mellrák és a petefészekrák kialakulásának az esélye. Az agresszív tápszermarketing világszerte aláássa a szoptatás arányának és időtartamának javítását.

Az új elemzések rámutatnak: ha világszerte sikerülne növelni a szoptatás arányát, az több, mint 820 000 öt év alatti gyermek és mintegy 20 000 anya életét menthetné meg évente. Ezenfelül évi 300 milliárd amerikai dollárral növekedne a globális gazdaság, azáltal, hogy a legalább 6 hónapos korig szoptatott babák jobb értelmi képességüknek köszönhetően, ennyivel többet keresnének. A szoptatás arányának növekedésével szignifikánsan csökkenne a családok és kormányok kiadása, amit többek között a tüdőgyulladás, a hasmenés és az asztma kezelésére fordítanak.

Fordította: Dr. Toma Ildikó

Forrás

Kép: Al van Akker, CC by 2.0