A szoptatás késleltetheti vagy megelőzheti az allergia kialakulását a magas kockázatú gyermekeknél

A Pediatrics című gyermekgyógyászati folyóirat januári számában megjelent tanulmány, amelynek szerzői vezető amerikai gyermekgyógyászok, összefoglalja mindazokat a kutatási eredményeket, amelyek a csecsemőtáplálás és az allergia megelőzésének összefüggéseit vizsgálják. A tanulmány fényében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia felülvizsgálja korábbi ajánlását, miszerint az erősen allergizáló ételek bevezetésével ajánlatos várni a gyermek 1 (egyes esetekben 2 ill. 3) éves koráig. Továbbra is fenntartják azonban azt az ajánlást, hogy a csecsemőket édesanyjuk kizárólagosan szoptassa az első 4-6 hónapban (a WHO ajánlása hat hónap!).

A tanulmány összefoglalása:

Nyilvánvaló, hogy a nem megfelelően megtervezett tanulmányok és/vagy a hiányos adatok korlátozzák annak lehetőségét, hogy határozott következtetéseket vonjunk le az atópia diéta segítségével történő megelőzésének bizonyos aspektusaival kapcsolatban. Néhány esetben, amelyekkel kapcsolatban elégtelenek a kutatási eredmények (a várandósság és a szoptatás alatt folytatott diéta hatása, bizonyos kiegészítő élelmiszerek bevezetésének időzítése), a bizonyított hatékonyság hiánya nem jelenti azt, hogy az elképzelés megdőlt. Sőt, inkább arról van szó, hogy több tanulmányra lenne szükség az atópia szempontjából pozitív vagy negatív hatások meghatározására. A következő megállapítások az eddigi kutatások eredményeit foglalják össze, amelyek korrekt értelmezése csak a fenti korlátok figyelembevételével lehetséges.

1. Jelen pillanatban nincs bizonyíték arra, hogy a várandósság alatti diétának jelentős szerepe lenne az atópiás betegségek kialakulásának megelőzésében a csecsemőnél. Hasonlóan, a szoptatás alatti diéta nem előzi meg az atópiás betegségeket a kisbabánál – ez alól lehetséges kivétel az atópiás ekcéma, de további vizsgálatok szükségesek ezen következtetések megalapozottságának igazolásához.
2. Bizonyított, hogy az atópia szempontjából magas kockázatú csecsemőknél a legalább négy hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az atópiás dermatitisz és a tehéntejallergia előfordulását az első 2 évben – összehasonlítva az intakt tehéntejfehérjét tartalmazó, tehéntejalapú tápszerrel tápláltakkal.
3. Bizonyított, hogy a legalább 3 hónapig tartó kizárólagos szoptatás védő hatású a nehézlégzés (aszthmatikus légzés) ellen az élet korai szakaszában. Ugyanakkor a magas kockázatú csecsemők esetében nincs meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy a kizárólagos szoptatás véd az aszthma kialakulása ellen 6 éves koron túl.
4. Mérsékelt erősségű bizonyítékok vannak arra nézve, hogy azoknál a magas kockázatú csecsemőknél, akiket nem kizárólag szoptatnak az első 4-6 hónapban (azaz az anyatej mellett tápszerkiegészítést kapnak) illetve akiket kizárólag tápszerrel táplálnak, az atópiás dermatitisz kialakulása késleltethető vagy kivédhető a korai gyermekkorban, ha részlegesen vagy erősen hidrolizált tápszert kapnak – összehasonlítva az intakt tehéntejfehérjét tartalmazó, tehéntejalapú tápszerrel tápláltakkal.
   A különböző hidrolizált tápszerek összehasonlító tanulmányaiból az is kiderül, hogy az erősen hidrolizált tápszerek hatékonyabbak az atópiás megbetegedés megelőzésében. További kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy ezek a jótékony hatások kiterjednek-e a későbbi gyermekkorra ill. a serdülőkorra is. A hidrolizált tápszerek magasabb árát mindig figyelembe kell venni, amikor a használatukról döntünk. Az aminosav alapú tápszereket ezidáig nem vizsgálták az atópia megelőzés szempontjából.
5. Nincs meggyőző bizonyíték a szója alapú tápszerek allergia megelőzésre való használatával kapcsolatban.
6. Bár a szilárd táplálékok bevezetésével várni kell 4-6 hónapos korig, arra nincs meggyőző bizonyíték, hogy további késleltetés védő hatású lenne az atópiás betegség kialakulásával szemben, függetlenül attól, hogy a csecsemő tehéntejalapú tápszerrel vagy anyatejjel van táplálva. Ez igaz azokra az ételekre is, amiket egyébként erősen allergizálónak tartanak, mint pl. a hal, tojás, földimogyoró-fehérjét tartalmazó élelmiszerek.
7. Nincsenek elégséges adatok annak alátámasztására, hogy a 4-6 hónaposnál idősebb csecsemők esetében bármilyen diéta védő hatású lenne az atópiás megbetegedéssel szemben.
8. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a csecsemőkori táplálkozás hosszútávú védő hatásait az atópiás megbetegedésekkel szemben megvizsgálják – különösen 4 évesnél idősebb gyerekek és felnőttek esetében.
9. Ez a cikk az atópiás megbetegedések megelőzésének ill. késleltetésének lehetőségeiről szól. Ha egy gyermeknél már kialakultak a tünetek, és ezek olyanok, amiket a táplálékkal elfogyasztott fehérjék okozhatnak (akár az anyatejen keresztül, akár a tápszerben, akár a kiegészítő ételekben lévő fehérjékről legyen szó), akkor szükség van arra, hogy ezeket kiiktassuk az étrendből. De ezzel a témával ez a cikk nem foglalkozik.

Ennek az áttekintésnek alapján most úgy tűnik, hogy a szilárd ételek bevezetésével kapcsolatos korábban javasolt óvatosság talán felesleges. Mindez nem jelenti az eddig javasolt hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás felülbírálatát. Hiszen az Egészségügyi Világszervezet javaslatának, miszerint a csecsemők kizárólagosan szopjanak életük első hat hónapjában, majd pedig – megfelelő kiegészítő táplálás mellett – folytatódjék a szoptatás kétéves korig vagy azon túl, nem csak az allergia megelőzése szempontjából van jelentősége.
A túl korán megkezdett hozzátáplálás – amellett, hogy rontja a tápanyagok felszívódását, vashiányhoz és gyakoribb fül- ill. tüdőgyulladáshoz vezethet – azzal a veszéllyel is jár, hogy az anyatej mennyisége csökkenni kezd, így a szoptatási időszak túl korai befejezését okozhatja. Márpedig ennek negatív hatásai vannak mind a kisbabára, mind az édesanyára.

dr. Kun Judit, IBCLC

Az eredeti tudományos cikk