A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság 2005. július 28-án sajtótájékoztatót tartott a Szoptatás Világhete alkalmából, ahol a bizottság tevékenységéről, terveiről és feladatairól az alábbi tájékoztatót adták ki:

Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság
Országos Gyermek-egészségügyi Intézet
Szoptatás Világhete 2005

Kincs, ami van!

Csodálatos és természetes képességünk, hogy saját testünk bölcsőjébe befogadjuk, életképesen világra hozzuk, majd anyatejjel tápláljuk, védjük és vigasztaljuk gyermekünket. A szoptatás és az anyatej révén egyedülálló, utánozhatatlan, személyre szabott és tökéletes táplálékot, hatékony védelmet tud biztosítani az anya gyermekeinek.
Vajon elegendő segítséget kap valamennyi anya és gyerek ahhoz, hogy addig folytathassák a
szoptatást, amíg mindketten elérkezettnek látják az időt, hogy befejeződjék, és más formában folytatódjék kettejük szoros, szeretetteljes kapcsolata?

Bizonyos mértékig elégedettek lehetünk – Magyarországon Európai viszonylatban igen jelentős a szoptató nők aránya, s az Európai Unió tagállamai között előkelő helyen, az első négy között végezhetnénk, ha készülne ilyen felmérés. Ez annak köszönhető, hogy nálunk szinte mindenki természetesnek és fontosnak tartja a szoptatást. A dolog másik oldala viszont az, hogy sokszor nehézségekbe ütközik a szoptató anya.
A Szoptatást Támogató Bizottság célja, hogy összehangolja mindazoknak a szakembereknek és civil szervezeteknek a munkáját, akik tenni szeretnének azért, hogy minél több csecsemő, kisgyermek, anya és család élvezhesse a szoptatás áldásait. Terveink és az év hátralevő részére ütemezett feladataink négy fő téma köré csoportosíthatók:

  1. Bababarát Kórház
    Szeretnénk, ha a WHO Bababarát Kórház kezdeményezése minél több szülészet figyelmét felkeltené, s a jelenlegi nyolc intézményhez minél többen csatlakoznának. Az ehhez szükséges tíz lépés része például anya és újszülött huszonnégy órás együttes elhelyezése, a várandósok és gyermekágyasok felkészítése a szoptatásra, a szakszerű és személyre szabott segítségnyújtás a kórházban töltött napok során, a cumis és cumisüveg használatának és a feleslegesen adott pótlásnak a kerülése. Mindez azért fontos, mert a sikeres szoptatás alapjait a jó kezdet jelenti. Az idejekorán megkezdett igény szerinti szoptatás biztosítja leginkább a későbbi hónapokban is az anyatejes táplálás folytathatóságát. Ha a felmerülő problémákon már a kórházban segíteni tud a megfelelően képzett személyzet, otthon kevesebb nehézséggel kell számolni. A Bizottság munkatervet dolgozott ki, melynek része, hogy a kórházak dolgozóik továbbképzésére is pályázatot nyújthatnak be, s szakmai, anyagi segítséget kaphatnak a cél megvalósításához.
  2. Bababarát terület
    A Szoptatásért Magyar Egyesület kezdeményezésének, a Bababarát területnek a felkarolásával és továbbfejlesztésével az a Bizottság célja, hogy minden közintézmény, vendéglátóhely, oktatási intézmény, üzlet működtetőinek figyelmét felhívja a kisgyermekes szülők, szoptató anyák igényeire. Azok az intézmények, amelyek hajlandók helyet és lehetőséget biztosítani a szoptatásra, a kicsik ellátására, amelyek szívesen látják és megfelelő körülményekkel várják a kisgyerekes családokat, elnyerhetik a Bababarát terület címet.
    Fontos, hogy az egész társadalom elfogadja és támogassa a nyilvános szoptatást, illetve azok számára, akik ezt igénylik, lehetővé tegye az elvonulást egy nyugodtabb sarokba vagy erre a célra fenntartott helyiségbe. Szeretnénk, ha ez a lehetőség a tanuló, dolgozó, és emellett szoptató anya-gyerek pároknak is rendelkezésére állna.
  3. Szakkönyv, tankönyv
    A csecsemőknek mindenki a legjobbat szeretné adni, ám a szoptatás igazán hatékony támogatásához sajnos gyakran hiányoznak a megfelelő háttérismeretek. Ezért indíthatja most
    útjára a Szoptatást Támogató Bizottság az Egészségügyi Minisztérium támogatásával két igen
    fontos és korszerű, hiánypótló tankönyv és szakkönyv kiadási munkálatait. Ezek egítségével
    valamennyi érdeklődő orvos, védőnő, gyermekápoló, pszichológus, dietetikus, szülésznő és
    szülészorvos megszerezheti ezeket a fontos ismereteket.
  4. Szemléletformálás
    Bár a sikeres szoptatásban az egyéni elhatározás mellett az egészségügyi dolgozók hatékony
    segítségnyújtása a legfontosabb tényező, mégsem elhanyagolható szempont az sem, hogy milyen hatások áshatják alá az elhatározást. Elsősorban az anyatejet helyettesítő anyagok (ezek közé tartoznak a tápszerek mellett a hat hónapos kor előtti fogyasztásra ajánlott teák, bébiételek, tejpépek), cumik, cumisüvegek reklámozását kell ezzel kapcsolatban megemlítenünk. Tudatosítani szükséges, hogy az Egészségügyi Világszervezet Anyatejet Helyettesítő Anyagok Forgalmazásának Nemzetközi Kódexében az összes ilyen termék reklámozását, népszerűsítését tiltja, a gyermekek egészségének érdekében.
    Sok egészségügyi dolgozó és édesanya nincs tudatában annak, hogy a tápszer adása, a cumi
    használata az anyatejmennyiség további csökkenését, illetve a szopás elutasítását vonhatja
    maga után. A tápszer voltaképpen élettelen, nagyon egyszerű összetételű anyag az anyatej
    változó, alkalmazkodó, élő gazdagságához képest, s ráadásul tetemes költségeket ró a családra és a társadalombiztosításra. Helytelen és nagyon sajnálatos volna, ha csupán a megfelelő információk hiánya és gazdasági érdekek ásnák alá a szoptatást. Ezért a Bizottság céljai közé a tápszerek, cumik, cumisüvegek marketingjével, népszerűsítésével kapcsolatos hatályos magyar törvények felülvizsgálata is beletartozik. Szeretnénk, ha a WHO Nemzetközi Kódexének ajánlásai Magyarországon is törvénnyé válnának, s megszűnne ezeknek a termékeknek a reklámozása az egészségügyi dolgozók és a családok felé is.
    Mindezek a tervezett intézkedések egyetlen fontos célt szolgálnak, azt, amely a Szoptatás
    Világhetének ez évi jelmondata is egyben: Kapjon minden csecsemő kizárólag anyatejet hat
    hónapos koráig, majd megfelelő minőségű, mennyiségű, és összetételű kiegészítő ételek adása mellett folytatódhassék a szoptatás kétéves korig vagy azon túl. A szilárd ételek, gyümölcsök hat hónapos kor előtti bevezetése nem szolgálja a csecsemő érdekeit, és szükségtelenül megkurtítja a szoptatás időtartamát. Ha hat hónapos kortól kezdve szoptatás után megkínáljuk néhány falat gyümölcs vagy zöldségpürével a csecsemőt, lehetősége lesz arra, hogy a maga egyéni ütemében és étvágya szerint, a szoptatások és így az anyatej megtartása mellett, valóban kiegészítésként – és ne helyettesítésként – egyen kiegészítő ételeket.

Bővebb információ az egyes témakörökről:
www.szoptatasert.hu
www.mave.hu
www.lll.hu
www.szoptatasportal.hu

Tények, adatok a szoptatásról, a bababarát kórházakról

15 éves az Innocenti Nyilatkozat

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) a 80-as évek végén megállapította, hogy a csecsemők szoptatásának aránya az egész világon aggasztó mértékben visszaesett. Ennek okait a két világszervezet a következőkben látta:

  • A nők nagyarányú munkába állása következményei (fizetett szülési szabadság hiánya, ill. rövid idõtartama)
  • A tápszergyártók agresszív reklámja és a megfelelő egészségügyi propaganda hiánya (az anyák jelentős része nem jut tudományosan korrekt tájékoztatáshoz)
  • A szülészeti intézmények gyakorlata (pl. az anya és a csecsemő külön történő elhelyezése, a szoptatás idejének és gyakoriságának korlátozása, a táplálás szükségtelen és rutinszerű kiegészítése vízzel és teával, esetleg tápszerrel) gyakran inkább akadályozza, mintsem ösztönzi a szoptatást.

Ezért egy 1990. augusztus 1-én, kormányok és nemzetközi szervezetek részvételével Firenzében megtartott WHO/UNICEF nemzetközi értekezlet Nyilatkozatot fogadott el (Innocenti Nyilatkozat), melyben felhívták a világ kormányait: tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak elősegítésére, hogy az anyák újszülöttjeiket az első 6 hónapban kizárólag szoptatással táplálják.
Az Innocenti Nyilatkozat négy intézkedésre hívta fel a kormányokat:

  • hozzanak létre a szoptatás kérdéseivel, támogatásával, népszerűsítésével foglalkozó nemzeti testületet
  • tegyék meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az összes szülészeti intézmény megfeleljen egy, a WHO és az UNICEF által kidolgozott 10 pontos feltételrendszernek, mely később “bababarát kórház kezdeményezés” néven vált ismertté
  • jogszabályokkal segítsék elő, hogy a munkában álló édesanyák is szoptathassák csecsemőiket
  • biztosítsák, hogy a csecsemőtápszerek reklámozását és forgalmazását korlátozó, 1981-ben elfogadott WHO Kódex céljai és rendelkezései országaikban érvényesüljenek

Az Innocenti Nyilatkozat elfogadásának tiszteletére 1991. óta augusztus első hetét a szoptatás világheteként tartják nyilván.

Bababarát kórház kezdeményezés

Ugyancsak az Innocenti Nyilatkozat alapján indította útjára a WHO és az UNICEF szoptatást támogató programját, a bababarát kórház kezdeményezést 1992-ben. Európában az első bababarát kórház címet magyar kórháznak, a Debreceni Női Klinikának adták át 1992. őszén.
Napjainkig a világ 136 országában több mint 15 ezer kórház nyerte el a bababarát kórház
címet. Kb. 10 ezer Ázsiában, 3000 Afrikában, 1500 Közép- és Dél-Amerikában, a legkevesebb, 400 pedig a fejlett országokban van.
Svédországban, Norvégiában, Malájziában az összes szülészet bababarát. A baszk parlament
törvényben írta elő minden kórház számára a 10 pontos feltételrendszer követését.
Magyarországon eddig 9 kórház felelt meg a nemzetközi követelményeknek és kapta meg a
címet. Ezek a Debreceni Női Klinika, a salgótarjáni Madzsar József Kórház, a miskolci
Semmelweis Kórház és a BAZ Megyei Kórház, a budapesti Szent István, valamint a MÁV Kórház, a győri Petz Aladár Kórház, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház.
(A Csepeli Kórházat, melynek szülészete szintén megszerezte a címet, időközben bezárták.) Négy hazai kórház lett a cím várományosa: a SZOTE Női Klinika, a váci Jávorszky Ödön Kórház, a kazincbarcikai Városi Kórház és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház.
A most újrainduló program célja, hogy 2007 végére további 17, azaz összesen 25 kórház
legyen babarát Magyarországon.
A bababarát kórházakból kikerülő édesanyák körében látványosan nő a kizárólagosan szoptató anyák aránya. Egy amerikai egyetemi kórházban a 10 lépés bevezetésének hatására 58%-ról 86,5%-ra nőtt a szoptatott csecsemők aránya. Baszkföldön néhány év alatt a három hónap után is szoptató édesanyák aránya 38-ról 75%-ra emelkedett.

Szoptatási trendek Magyarországon

A 60-as években Magyarországon a nők több mint 50%-a táplálta kizárólag anyatejjel gyermekét a szülést követő első három hónapban. Egyes években ez az arány majdnem elérte
a 60%-ot. A mesterségesen (tápszerrel) táplált gyermekek aránya csak 5% körül mozgott.
A 70-es években az első 3 hónapban kizárólagosan szoptató édesanyák aránya 30% körülire
esett vissza, míg a vegyes táplálás és a mesterséges táplálás 10-10%-kal nőtt. Az ebben a
szakaszban történő tápszerrel történő táplálás 1980-ban érte el csúcspontját, a csecsemők több mint 16%-a kapott tápszert.
A nyolcvanas évek közepétől a szoptatás aránya ismét emelkedni kezdett és 1991-re a
háromhónapos korig történő kizárólagos szoptatás aránya elérte a 44%-ot. A mesterséges
táplálás aránya 11,1% volt.
A szoptatást népszerűsítő programok, a bababarát szülészetek, valamint a szoptatás támogató civil kezdeményezések terjedését a szoptatási arányok jelentős növekedése követte a 90-es években. 1997-ben a 3 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya már 49.6% volt, s ez az arány 2003-ra 65,3%-ra emelkedett. Ezek a számadatok azonban kissé
félrevezetőek voltak, mivel a kizárólagosan szoptatott csecsemők közé sorolták azokat is, akik tea, gyümölcslé pótlást is kaptak. A szigorúbb statisztikai adatfelvétel miatt a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya 2004-ben ugyan visszaesést mutat, de erről az 58%-ról tudható, hogy valóban csak a kizárólag szoptatott újszülötteket tartalmazza. A hazai kórházakban jelenleg az édesanyák 90%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval magasabb arány, mint az EU átlaga (60%). Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a mesterségesen táplált csecsemők aránya évek óta 7% körül állapodott meg.
Nem lehetünk azonban elégedettek, ha a hazai helyzetet a WHO és az UNICEF ajánlásával vetjük össze. Az ennek megfelelően 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya ugyan emelkedett az elmúlt évek során (1997:23,1%, 2003: 40,5%), de 2004-ben még mindig csak 36%-os volt.