A WHO és az UNICEF a csecsemők megfelelő táplálásának támogatására szólít fel a jelenlegi katasztrófahelyzetben

2005. január 11.

A WHO és az UNICEF a csecsemők és kisgyermekek megfelelő táplálásának támogatására szólít fel a jelenlegi ázsiai katasztrófahelyzetben, és óvatosságra int a tejtermékek szükségtelen használatával kapcsolatban

Katasztrófahelyzetekben, mint amilyen az ázsiai földrengés és szökőár is, az öt év alaltti gyerekek halálozási aránya általában magasabb, mint bármely más korcsoporté. A halálozás különlegesen magas lehet a fertőző betegségek és a hasmenés nagymértékben megnövekedett előfordulása és a magas alultápláltsági arány együttes hatása következtében. A csecsemők és kisgyermekek alultápláltságának és halálozásának megelőzésében sarkalatos pont optimális táplálásuk és gondozásuk biztosítása.

A WHO és az UNICEF megjegyzi, hogy jószándékú, de nem kellően informált adományozók gyakran adományoznak csecsemőtápszereket és más poralakú tejtermékeket; amelyekkel kapcsolatban az elmúlt katasztrófák során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a szükségek megfelelő felmérése nélkül gyakran felesleges mennyiségű tejterméket küldenek csecsemők és kisgyermekek táplálásának céljára. A WHO és az UNICEF ezért ismét elmondja, hogy normális esetben az anyatejen kívül semmilyen más táplálékra vagy folyadékra, még vízre sincs szükség ahhoz, hogy egy csecsemő tápanyagigényét kielégítsük az első hat hónapban. Ezen időszak után a csecsemők kezdenek másfajta ételeket is fogyasztani, miközben a szoptatás folytatódik kétéves korig vagy azon túl. A fertőzésektől és azok következményeitől való védelem, amit az anyatej nyújt, különösen fontos olyan környezetben, ahol a tiszta víz és a higiénia nem biztosított.

Általános tévhit, hogy katasztrófahelyzetekben sok anya nem képes tovább szoptatni a stressz vagy a nem megfelelő táplálkozás következtében, és ezért van szükség a csecsemőtápszerekre ill.egyéb tejtermékekre. A stressz átmenetileg akadályozhatja a tej kiürülését; mindazonáltal nem kell, hogy gátolja a tejtermelést, feltéve, hogy az anya és csecsemője együtt maradtak, és megfelelő támogtást kapnak, hogy kezdjék meg és folytassák a szoptatást. Azok az anyák, akik nem jutnak ételhez vagy alultápláltak még mindig kielégítően tudnak szoptatni; a folyadék és a táplálék abban segíti őket, hogy a saját egészségüket és jó közérzetüket megőrizzék.

Ha a csecsemőtápszerek és tejporok széles körben elérhetőek, akkor azok az anyák, akik máskülönben szoptattak volna, esetleg szükségtelenül mesterséges táplálékot kezdenek adni a csecsemőjüknek. Ez sok csecsemő és kisgyermek kockázatát növeli, hogy megbetegszik és meghal – elsősorban hasmenés következtében – azokon a helyeken, ahol kevés a tiszta víz. A cumisüvegek használata tovább növeli a fertőzés veszélyét, mivel nehéz azokat megfelelően tisztítani.

Ezért kivételesen nehéz körülmények között arra kell összpontosítani, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek elősegítik a szoptatást, mint például biztonságos menedékhelyeket az anyák és csecsemők számára. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy megtaláljuk a módját az édesanyjuktól elszakadt csecsemők és kisgyermekek szoptatásának, például szoptatós dajkák alkalmazásával (amennyiben az adott kultúrában ez elfogadható) vagy relaktáció útján.

Mindezen okok miatt csecsemők és kisgyermekek táplálására szolgáló, anyatejet helyettesítő anyagok bármilyen adományozása a szükségek pontos felmérésén kell hogy alapuljon. Ezek a táplálékok csak szigorú ellenőrzés és nyomonkövetés mellett, higiénikus körülmények között alkalmazhatóak az Anyatejet helyettesítő anyagok marketingje nemzetközi kódexének és a WHA idevonatkozó határozatainak betartásával. Széleskörű tápszerosztásnak nem volna szabad előfordulnia. Ha egy országba ilyen adomány érkezik, akkor ezeket a pépesített, dúsított élelmiszerekkel együtt mint hathónaposnál idősebb gyermekek kiegészítő táplálására alkalmas táplálékot kellene szétosztani.

A súlyosan alultáplált gyermekek kezeléséhez általában szükség van tejalapú terápiás készítményekre, amelyeket speciális intézetekben, képzett személyzet alkalmaz. Ezeket szigorú előírások betartása és szoros ellenőrzés mellett használják. Az általános, kereskedelemben kapható csecsemőtápszerek erre a célra nem alkalmasak.

A hathónaposnál idősebb gyermekeknek tápanyagokban gazdag kiegészítő táplálékokra van szükségük az anyatej mellett. A fiatal gyermekek dúsított élelmiszerekkel vagy vitamin-és nyomelem kiegészítőkkel – mint pl. A vitaminnal vagy cinkkel – ellenőrzött programok keretein belüli ellátása sokkal megfelelőbb formája az élelmiszersegélyezésnek, mint a tejtermékek küldése. A szokásos élelmiszer programokban az olyan fehérjeforrások mint a hüvelyesek, hús és hal előnyösebbek, mint a tejporok.

A WHO és az UNICEF arra biztat mindenkit, aki segélyszállítmányok szervezésében vesz részt, hogy forduljon az e témában rendelkezésre álló kiterjedt tájékoztató irodalomhoz.

Az eredeti cikk a WHO oldalán olvasható.