Alvási pózok és viselkedésmódok azoknál a családoknál, ahol a kisbaba együtt alszik a szüleivel (otthoni környezetben)

Sleep Arrangements and Behavior of Bed-Sharing Families in the Home Setting
Sally A. Baddock, Barbara C. Galland, Barry J. Taylor and David P.G. Bolton
PEDIATRICS Vol. 119 No. 1 January 2007, pp. e200-e207

Absztrakt

CÉLOK: Együttalvó családoknál az alvási pózok és viselkedési formák mennyiségi analízise, hogy jobban megértsük az együttalvás kockázatát és előnyeit, illetve azt, hogy hogyan befolyásolja ezeket a viselkedési formákat a csecsemő kora és a szoba hőmérsékletének változása.

MÓDSZEREK: 40 csecsemőt vizsgáltak, akik legalább 1 szülővel aludtak együtt min. 5 órán át éjszakánként. A csecsemők otthonában éjszakai videofelvételt készítettek a családról és a kisbaba életfunkcióit folyamatosan figyelték és rögzítették.
Vizsgált szempontok: a csecsemő alvási pozíciója, annak a lehetősége, hogy az anya által kilélegzett levegőt a csecsemő belélegzi, a fej ki-és betakarása, szopás, mozgások, a család tagjainak elhelyezkedése alvás közben, reagálás a csecsemőre és interakciók.

EREDMÉNYEK: Minden csecsemő az édesanyjával aludt. 18 esetben az apa is és 4 esetben a testvérek is együtt aludtak a csecsemővel. A csecsemők általában az anya mellett, az apától és testvérektől elszeparálva, az anya felé fordulva, mellmagasságban, megérintve vagy karolva feküdtek. Az éjszakai szopási idő középértéke 40,5 perc volt . Az anyák általában a csecsemővel szemben feküdtek, de ritkán olyan pozícióban, hogy az anya által kilélegzett levegő veszélyt jelentett volna számukra. Az apák csak ritkán voltak kapcsolatban csecsemőikkel az alvás folyamán. 22 csecsemő esetében a fejet 102 esetben takarták be (magától „takaródott be”), 80%-ban az anya testhelyzet változtatása miatt. 68%-ban az anya segített kitakarni a baba fejét, ezek 50 %-ában a baba igénye miatt. A szoba hőmérsékletének 1 fokos növekedése csökkentette a fej betakarás idejét 0,2 órával.

KÖVETKEZTETÉS: Az apa jelenlététől függetlenül az anya-csecsemő kapcsolat a meghatározó az együttalvásban. Elsősorban a szopás határozza meg az anya – csecsemő testhelyzetét, bár a szoba hőmérséklete is befolyásolja azt. Hidegebb szobákban a csecsemők több időt töltenek a fejüket betakarva. A gyakori interakciók az anyának azon a képességén alapulnak, hogy kis inger hatására is felébred. Azok az anyák, akik isznak, dohányoznak vagy túl fáradtak, valószínűleg kevésbé képesek reagálni csecsemőjük igényére.

Sok tanulmány foglalkozott már az együttalvás kérdésével, elsősorban a hirtelen bölcsőhalál szempontjából. Ezek meghatározták azokat a pre- és postnatális tényezőket, amik fokozott kockázathoz vezetnek. Ilyenek: a terhesség alatti dohányzás, az anya alkoholfogyasztása, kimerültség, túl sok ágynemű, 11 hétnél fiatalabb kor, csecsemők együtt alvása olyan személyekkel, akik nem a szüleik.

Más – az együttalvás hatásait vizsgáló – tanulmányok arra jutottak, hogy az együttalvás eredményeként a csecsemő többet szopott, a gyermek idősebb koráig szopott, több interakció történt az anya és csecsemő között éjjel, az anya kevésbé volt fáradt és az anya érzelmi többlethez jutott.

A tanulmányok eredményeinek értékelése arra vezette az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiát, hogy megfogalmazza állásfoglalását, miszerint az együttalvást nem javasolja, ahelyett, hogy az elkerülendő helyzetekre összpontosított volna. Az eset – kontroll vizsgálatokban feltett zárt kérdések nagyon kevés teret adtak arra, hogy a kockázati tényezőket egy szélesebb kontextusban vizsgálhassák. Bár ezek a tanulmányok sok olyan tényezőt tártak fel, amelyek fokozzák a bölcsőhalál kockázatát, arra nem alkalmasak, hogy leírják az alvási pozíciók és az anya-gyermek interakciók dinamikus természetét.

Az együttalvásról alkotott véleményt a kultúra is meghatározza. Az anya érzései ezzel kapcsolatban függnek attól, hogy az együttalvás a kulturális norma része-e, ill. hogy az egymásrautaltságot vagy az autonómiát értékelik-e többre.
Néhány tanulmányban az együttalvást az alvásproblémákkal összefüggésben vizsgálták, míg más tanulmányokban az éjszakai ébredéseket és a gyakori szopást normális viselkedésként kezelték.

Az együttalvás a csecsemőközpontú nevelési stílus része és a szülők úgy tekintenek rá, mint ami jelentős pozitív hatásokkal bír. Az Egyesült Királyságban és az USA-ban végzett vizsgálatok szerint a családok több mint fele valamennyi időt együtt alva tölt. Azok a csecsemők, akik születésük óta rendszeresen egész éjjel együtt alszanak (legalább) egyik szülőjükkel, kevesebb alvási problémával küzdenek.

Végeztek már hasonló vizsgálatokat laboratóriumi körülmények között hasonló eredményekkel ( az apa itt nem volt jelen). Ez a vizsgálat OTTHONI körülmények közt zajlott.

Módszerek

  • A vizsgálat helyszíne: Új-Zéland.
  • 40 csecsemőt vizsgáltak, akik rendszeresen együtt aludtak legalább az egyik szülővel, legalább 5 órán át éjjelente. Sem pre-, sem posztnatális komplikációk nem léptek fel korábban e csecsemőknél (kérdőív).
  • Csecsemők jellemzői:
    • 0-6 hónapos kor
    • legalább 37 hetes terhesség (2 kivétellel – 28 és 32 hét)
    • 13 csecsemő 0 – 12,9 hetes korú
    • 15 csecsemő 13 – 19,9 hetes korú
    • és 12 csecsemő 20 – 27 hetes korú.
  • 14 vizsgálat télen történt és évszakonként 8 – 10 a többi 3 évszakban.
  • A szülők beleegyező nyilatkozatot írtak alá.

Protokoll

A csecsemőket 2 egymást követő éjjelen át figyelték a saját otthonukban. Első éjjel csak videófelvétel, a második éjjel videófelvétel + a csecsemő életfunkcióinak rögzítése történt. A csecsemő testére elektródákat rögzítettek az EKG, az oxigén szaturáció, a szívritmus, a hasi- és mellkasi légzőmozgások, az orron át történő légmozgás, a lábszáron és a végbélben mért hőmérséklet, a csecsemő arcánál lévő CO2 szint mérésére. A kutatók este és reggel voltak jelen az érzékelők rögzítése ill. eltávolítása céljából, éjszakára magukra hagyták a családokat.

A kamerát az ágy felett egy állványon helyezték el úgy, hogy az ágyat teljes szélességben és a felső harmadát tudja venni, hogy a csecsemő mozgásai és az anya – csecsemő interakciók jól láthatóak legyenek. Infralámpa is segítette a jó felvétel elkészítését. Az anyákat előzetesen kikérdezték az együttalvás okairól, gyakoriságáról és esetleges előzményeiről (előző gyerekek).

Videó analízis

A második éjszakán készült videofelvételt használták az elemzéshez azért, hogy összhangba lehessen hozni a kisbaba rögzített életfunkciós adataival. Minden, a csecsemővel ill. a csecsemő mellett alvó személlyel kapcsolatos jelentős eseményt naplóztak, és a pontos időpont segítségével párhuzamba állították a baba életfunkciós adataival.

Statisztikai elemzés

Minden kategóriában a csecsemő és a szülő viselkedését leíró adatok középértékét, interkvartilis tartmányát és maximum értékét közlik. Annak meghatározására, hogy a csecsemő kora ill. a szoba hőmérséklete milyen hatással bír, logisztikus regresszióanalízist végeztek.

Eredmények

Az anyák és a csecsemők jellemzőit l. fent.

  • a csecsemők születési idejének középértéke 40,5 hét (Interkvartilis tartomány, IQR: 39,0 – 41,0 hét)
  • születési súly középértéke 3615g (IQR: 3190 – 4100g)
  • fiú/lány arány 1,35:1
  • tanulmány alatt az életkor középértéke 15,3 hét (IQR: 9,9 – 20,4 hét)
  • a súly középértéke 6450g (IQR: 5605 – 7755g) volt
  • minden csecsemőt szoptattak
  • az anyák életkorának középértéke 28,2 év (IQR: 25,05 – 32,45év) volt
  • 88%-uk felsőfokú képesítéssel rendelkezett
  • a legtöbb anya új-zélandi europid és négyen (10%) maori származásúak (új-zélandi bennszülött)
  • 8% dohányzott terhesség alatt
  • az alkohol fogyasztás minimális volt – 40-ből 17 anya egyáltalán nem fogyasztott alkoholt terhesség alatt és után sem
  • 13%-ban más családtag dohányzott a vizsgálat ideje alatt
  • 18 apa szolgáltatott adatokat, közülük 13 nyilatkozott úgy, hogy felsőfokú végzettsége van és 4 vallotta magát maorinak
  • a szoba hőmérsékletének középértéke a vizsgálat megkezdése után 2 órával 16 fok volt
  • a szülők 90%-a a hét hét napján együtt aludt gyermekével és a születéstől vagy utána 2 héten belül kezdte az együtt alvást
  • a szülők nagy része (31-ből 26) úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat befejezése után is együtt szándékozik aludni gyermekével
  • 22 családban nagyobb gyermek is volt, ezek közül 20 esetben a szülők azokkal is együtt aludtak korábban (9 család nem szolgáltatott adatot).

Az együttalvás okai

Az anyák többféle indokot is felhoztak, hogy miért alszanak együtt a kisbabájukkal.

  • kellemes és kényelmes a csecsemőnek (14 anya)
  • ez a természetes (12 anya)
  • megkönnyíti és segíti a szoptatást (11 anya)
  • kényelmes (10 anya)
  • elősegíti a kötődést (8 anya)
  • élvezetes (6 anya)
  • biztonságérzetet ad (4 anya)
  • komfort érzetet biztosít az anyának (3 anya)
  • többet alhat így az anya (3 anya)
  • segít a csecsemőt melegen tartani (1 anya)

Ki aludt az ágyban?

40-ből 19 esetben a csecsemőn kívül csak az anya, 16 esetben mindkét szülő, 1 esetben az anya és egy ugyanolyan nemű partner, 3 esetben az anya és a testvérek, 1 esetben az apa, anya és a testvérek. 4 esetben az apa a házban volt, de nem aludt a csecsemővel és az anyával. Az alvási elrendezés minden esetben kialakult családi szokás volt, nem a vizsgálat kedvéért alakították át. Minden család dupla (francia-) ágyon aludt, kivéve 2 anya – csecsemő párost, akik egyszemélyes ágyon aludtak és 1 családot (anya – apa – csecsemő), akik egy óriás ágyon feküdtek.

Alvási elrendezés

Ahol az apa, ill. az apa és a testvérek is abban az ágyban aludtak, ahol a kisbaba, a legtöbb esetben az éjszaka nagyrészét a csecsemő a többiektől az anya teste által elkülönítve töltötte. Amikor a kisbaba az apa vagy a testvér (2 esetben) mellé került, az esetek döntő többségében a csecsemő velük való kapcsolata az éjszaka folyamán elhanyagolható volt.
A csecsemő a legtöbb időt az anya mellmagasságában töltötte, és valamennyi időt az anya fejével egy szintben.

Szopás

Az éjszakai szopások idejének középértéke 40,5 perc volt. A szopások számának középértéke 3 (IQR: 2-4). Az anyák csaknem a teljes szoptatási időt félálomban töltötték, és majdnem mindig fekve szoptattak.

A csecsemő fejének betakarása

A kisbaba fejének betakarása (a szem vonaláig vagy feljebb) 22 csecsemő esetében fordult elő, 80%-ban valamelyik felnőtt helyzetváltoztatásának nem szándékos következményeként. Az esetek kb. egyharmadában a csecsemő maga takarta ki az arcát, a többi alkalommal – a csecsemő jelzésére vagy anélkül – az anya.

A csecsemő korának és a szoba hőmérsékletének hatása

A szoptatási időn felül az anya ellenőrzés céljából vagy a kisbaba jelzésére válaszul többször is megérintette a csecsemőt. Az ezzel töltött idő középértéke 10,7 perc volt. A kisbaba életkorának növekedésével csökkent az ellenőrzéssel és válaszadással töltött idő, de az ellenőrzések száma nem.
A szoba hőmérsékletének növekedése csökkentette azt az időt, amit a csecsemő betakart fejjel töltött. Sem a kisbaba életkora, sem a szoba hőmérséklete nem volt hatással a szopással töltött időre, a kisbabával való kontaktus idejére, a kisbaba és az anya egymáshoz viszonyított helyzetére, az anya vagy a csecsemő alvási pozíciójára.

Megbeszélés

Az ebben a tanulmányban szereplő családok maguk döntöttek úgy, hogy a csecsemőjükkel együtt alszanak. Döntően európai származásúak voltak, nem álltak fenn náluk azok a tényezők, amelyek fokozzák a bölcsőhalál kockázatát, és nem olyan kulturális háttérből jöttek, ahol az együttalvás a norma. A dohányzás nem volt jellemző, az alkoholfogyasztás minimális, és mindannyian szoptattak.
Az alvási elrendezés nagyon sokféle volt, ami aláhúzza az otthoni környezetben végzett tanulmányok fontosságát szemben a laboratóriumi (mesterséges) körülményekkel.
Az anya – csecsemő interakciók nagy fontosságúak, ahogy ezt korábbi – csak anya – csecsemő párokat vizsgáló – tanulmányok is megerősítik, jelen tanulmány bizonyítja, hogy ez nincs másképp akkor sem, ha az apa is ugyanabban az ágyban alszik.
Úgy tűnik, hogy az együttalvás sikere és az elégedettség az anya és a csecsemő kölcsönös elhelyezkedésén múlik: az oldalfekvés mellmagasságban és közeli kontaktusban lehetővé teszi, hogy az alvás minimális megszakítása mellett történjen az éjszakai szoptatás és a kisbaba ellenőrzése.
A kisbaba mellmagasságban alvása általános azoknál az együttalvóknál, akik szoptatnak, viszont nem jellemző a nem szoptatókra. Így a szoptatás fontos tényezője lehet a “kis-kockázatú” együttalvásnak.
A mellmagasságban való alvás azzal együtt, hogy csökkenti annak a kockázatát, hogy a csecsemő arca belefúródik a felnőtt párnájába, növeli a fej betakarásának kockázatát.
A hasonfekvést széles körben úgy tartják számon, mint ami növeli a bölcsőhalál kockázatát, és sok bölcsőhalál-megelőző programban az oldalra fektetést sem javasolják, mivel a kisbaba az oldaláról könnyen átfordulhat a hasára. Együttalvás esetén az anya és a csecsemő elhelyezkedése miatt kisebb a kockázata annak, hogy a kisbaba átfordul a hasára. Az együttalvókat vizsgáló tanulmányokban úgy is találták, hogy a csecsemők vagy egyáltalán nem aludtak a hasukon vagy csak rövid ideig édesanyjuk mellkasán.
Az anya által kilélegzett levegő kismértékű emelkedést okozhat a csecsemő által belélegzett levegő CO2 tartalmában. Ebben a tanulmányban a csecsemők rövid időt töltöttek abban a helyzetben, ahol ki voltak téve az anya által kilélegzett levegőnek. Valójában bizonyítékokat találtak arra, hogy az enyhe hypercapniának védő hatása van, mivel serkenti a légzést.
Az anya és csecsemő szoros testközelsége és az anya által kilélegzett levegő kockázatos lehet, ha az anya dohányzik. Kimutatták, hogy a nikotin felhalmozódik a levegőben, a porban és a lakás különböző felszínein akkor is, ha a szülők csak a lakáson kívül dohányoznak. Ha az anya a csecsemő közelében lélegzik, a csecsemő fokozottan ki van téve a dohányfüstben lévő káros anyagoknak.

Következtetés

Ez a tanulmány megerősítette az anya-csecsemő kapcsolatának a fontosságát az együttalvás során, függetlenül attól, hogy az apa és a testvérek ott vannak-e az ágyban vagy sem. Mivel a hangsúly a szoptatáson van, a legtöbb esetben ez határozza meg az anya és a csecsemő elhelyezkedését, bár a szoba hőmérséklete befolyásolhatja az alvási pozíciót. Hidegebb szobában a csecsemő több időt tölt úgy, hogy a feje be van takarva. Az együttalvásra jellemző a gyakori anyai ellenőrzés, és a csecsemő jelzéseire történő reagálás, amely az anyának azon a képességén alapul, hogy kis ingerre is felébred. Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kimerültség meggátolhatják az anyát abban, hogy megfelelően válaszoljon csecsemője jelzéseire.