Fájdalmas történet a tejkőről

Két és fél hónapja szoptattam sikeresen igény szerint éjjel-nappal kisbabámat, aki szépen gyarapodott (kb. havonta egy kilót), amikor idõnként azt tapasztaltam, hogy az egyik mellemben nem csökken a telítettség érzése szoptatás után sem, sőt a következő szoptatás idejére már kifejezetten fáj is. Nem is nagyon foglalkoztam vele, mert semmi csomót vagy ilyesmit nem éreztem az érintett mellben és szerencsére, ahogy többször és többször tettem ugyanarra a mellre a gyermekemet, a nap végére valahogy mégiscsak jött a várva várt megkönnyebbülés, ilyenkor erős sugárban spriccelt egyetlen kivezető nyílásból a tej, kisbabám pedig elégedett volt a tejözönnel.
Néhány hét elteltével azonban sűrűsödtek a kellemetlen érzések, mindig ugyanabban a mellemben és mindig ugyanazon az oldalon (negyedben), egészen addig, míg a fájdalomtól már könnyeztem, ingerült lettem és alig vártam, hogy egy-egy sétából hazatérjünk, hogy végre szoptathassak, hátha megtörténik a csoda. Ekkor már biztos voltam benne, hogy a tej valami oknál fogva pang és meleg vizes borogatást alkalmaztam, masszíroztam a fájdalmas, hatalmasra duzzadt részt, de csak rosszabb volt, a masszírozástól pedig csillagokat láttam.

A teljes történet a La Leche Liga honlapján olvasható.