Készüljünk a szoptatásra!

Csak mellre kell tenni, és kész! Évmilliók sora csiszolta tökéletesre az anyai ösztönöket és a baba veleszületett képességeit. Manapság mégsem olyan könnyű szoptatni. Még erre is készülni kell, mint valami vizsgára?

Mi az oka annak, hogy a szülészetek többségéről úgy viszik haza az újszülöttet, hogy már kapott tápszeres pótlást, cukros vizet vagy teát? Miért nem sikerül a szoptatás sok olyan édesanyának sem, aki minden tőle telhetőt megtett a sikerért? Amíg még nem létezett a civilizáció a mai értelemben és formában, nemigen voltak választási lehetőségek, aki azt akarta, hogy csecsemője életben is maradjon, nem tehetett mást, csak azt, amit a többi körülötte élő nőtől látott. Szoptatott és szoptatott, hogy gyarapodjon és hízzon az apróság. Nem rakta le, és nem hagyta ott sehol még éjszaka sem, mert akkor kihűlhetett, vagy ragadozók zsákmányává válhatott volna. Ha sírt, nem volt kérdés, hogy megvigasztalja-e, hiszen a hangos bömbölés veszélyes állatokat, ellenséget csalhatott volna a közelbe.

Folytatás a Kismama oldalán