Lehetséges, hogy a kórházakban túletetik az újszülötteket

WINNIPEG, Manitoba, Aug. 22 – Az élettani súlyesés kisebb a kórházban tápszerrel táplált újszülöttek esetében, mint a szoptatottaknál, és ez arra utal, hogy a csecsemőket túletetik – állítják a kutatók.

Az első életnapokban történő tápszeres táplálás a metabolikus imprinting (anyagcsere beállítódás) miatt későbbi túlsúlyhoz és elhízáshoz vezethet – írja Patricia J. Martens, Ph.D., Linda Romphf, a Manitobai Egyetem munkatársai a Journal of Human Lactation on-line változatában.

Egy korábbi tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az első hét kritikus az ember életében, és minden 100g-nyi többlet a súlynövekedésben 28%-kal növeli a felnőttkori elhízás kockázatát.

A jelenlegi tanulmányban a különböző változók kiküszöbölése után a kutatók – akik mindketten nemzetközi vizsgával rendelkező laktációs szaktanácsadók – megállapították, hogy a kizárólagos tápszeres táplálásnak volt a legnagyobb hatása 3,1%-kal kevesebb súlycsökkenést eredményezve, mint a kizárólagos szoptatás.

A súlycsökkenés mértéke kritikus abban a döntésben, hogy a szoptatott csecsemők kapjanak-e pótlást vagy sem – írják. Mindamellett, mivel az újszülöttek víztartalékkal jönnek a világra, az első napokban kiürítik a mekóniumot és kevés folyadékot vesznek magukhoz, nem is várhatunk mást, mint hogy veszítenek a születési súlyukból.

A különböző gyermekgyógyászati szakkönyvek és követéses vizsgálatok a születési súly 5 -7 %-ának elveszítését tartják normálisnak, ami a 3. napon éri el a legnagyobb mértékét. A tanulmányban a súlyvesztés a normális határokon belül volt a szoptatott újszülöttek esetében, míg a tápszerrel tápláltaknál kevesebb volt.

A kutatók a súlycsökkenés mértékét és a befolyásoló tényezőket Manitoba tartomány hat kórházában 812 időre született újszülött adatainak feldolgozásával állapították meg.

Többváltozós regressziós elemzés útján kiszámították a szülésszámnak, a terhességi kornak, a születési súlynak, a nemnek, a kórházi tartózkodás idejének, a szülés módjának (császármetszés vagy hüvelyi szülés), az epidurális érzéstelenítésnek és a táplálás módjának (kizárólagosan szoptatott, részlegesen szoptatott, kizárólagosan tápszerrel táplált) hatását a kórházi tartózkodás alatti súlyvesztés mértékére.

A kórházi súlycsökkenés 5.09% ± 2.89% (95% CI, 4.89-5.29) volt a táplálás módjától függően:
kizárólagosan szoptatott 5.49% ± 2.60% (CI, 5.23-5.74), részlegesen szoptatott 5.52% ± 3.02% (CI, 5.16-5.88). A tápszerrel tápláltaknál a súlycsökkenés csak 2.43% ± 2.12% (CI, 2.02-2.85) volt.

A súlyvesztés mértékét szignifikánsan növelő tényezők között volt többek között a nagyobb születési súly, női nem, epidurális érzéstelenítés alkalmazása és a hosszabb kórházi tartózkodás.

A kisebb súlycsökkenés a nagyobb terhességi korral és a kizárólagos tápszeres táplálással volt összefüggésben. A szülésszámnak és a szülés módjának hatása nem volt szignifikáns.

A demográfiai jellemzők és a szüléssel összefüggő változók kiküszöbölése után a kutatók megállapították, hogy a kizárólagos tápszeres táplálásnak volt a legnagyobb hatása 3,1%-kal kevesebb súlycsökkenést eredményezve, mint a kizárólagos szoptatás.

Az eredmények jelentőségét elemezve Dr. Martens elmondta, hogy a születés utáni táplálási hatások hosszú távra beprogramozhatnak bizonyos biológiai folyamatokat.

Állatkísérletekből tudjuk, hogy a túletetés és az első életnapok során tapasztalt gyors súlynövekedés hosszú távon elhízáshoz vezet, valószínűleg a génkifejeződéssel, az agyfelépítéssel és az enzimfunkciókkal kapcsolatos mechanizmusoknak köszönhetően.

A táplálás módja – mondják a kutatók – drámaian befolyásolhatja az elfogyasztott táplálék mennyiségét. A szoptatott csecsemők normális körülmények között szabályozzák a táplálkozás módját és az elfogyasztott mennyiséget, ami viszont hatással van az anya tejtermelésére.

Ezzel szemben az üvegből etetett csecsemők kevésbé képesek szabályozni a felkínált tápszer energia és tápanyag koncentrációját. A tápszerrel táplált csecsemők sokkal többet fogyasztanak, mint szoptatott társaik az első három nap során.

A tanulmány korlátairól szólva a kutatók elmondták, hogy az adatok feljegyzése nem tudományos, hanem klinikai célra történt, és így lehetséges, hogy egyes változókat – mint például az etetések gyakoriságát – alulbecsülték.

A súlycsökkenés mértéke szintén alulbecsült lehet, mivel a napi egyszeri testsúlymérés során könnyen elmulaszthatták a mélypont regisztrálását.

Néhény szoptatott csecsemő csak kis mennyiségű pótlást kapott, így az az eredmény, miszerint az ő súlycsökkenésük hasonló volt a kizárólagosan szoptatott csecsemőkéhez, körültekintéssel értelmezendő.

Ennek a tanulmánynak az a meglepő eredménye, hogy a korai napokban tápszerrel táplált csecsemők súlycsökkenése teljesen más, mint a szoptatottaké. Ez nagyjából 3%-kal vagy valamivel több mint 100g-mal kevesebb súlyesést jelent a kórházi tartózkodás időszakában.

Az újszülöttet érő korai táplálási hatások kritikusak lehetnek a metabolikus imprinting miatt, mondják a kutatók, így a tápszeres táplálás biológiailag jelentős kockázati tényező lehet a későbbi túlsúly és elhízás szempontjából.

Ezeknek a tényezőknek a fényében a táplálási mód kritikus a szülés utáni gondozásban, állítják a kutatók. A csecsemők súlyvesztésében mutatkozó alapvető különbség arra a következtetésre vezet, hogy a tápszerrel táplált csecsemők a túletetés kockázatának vannak kitéve még mielőtt a kórházat elhagynák.

További tanulmányok szükségesek annak megállapítására, hogy mennyi az élettanilag megfelelő táplálékmennyiség az első napokban. Ezen felül szoptatást támogató környezetre van szükség a perinatális időszakban annak biztosítására, hogy az anyák megkapják a szükséges támogatást és információt ahhoz, hogy sikeresen szoptassák csecsemőiket.

Forrás