Márpedig a szoptatást abba kell hagyni!

Néhány napja felhívott egy édesanya, hogy elmesélje korántsem kellemes élményeit. Betegsége miatt járt orvosnál, felülvizsgálaton. Már nem első gyermekét szoptatja, évek óta tájékozódik, olvas, ha kell, szakszerű segítséget kér szoptatási tanácsadótól. Ennek is köszönhetően az orvos tanácsa nem tudta elbizonytalanítani, mégis felzaklatta, így érzéseit, felháborodását megosztotta velem.

Arra a kérésemre, hogy osszátok meg velem hasonló tapasztalataitokat, amikor valamilyen szakorvosi vizsgálaton a szoptatás felfüggesztését tanácsolták, több levelet is kaptam. Természetesen nekem is van erről élményem anyaként, illetve az elmúlt években szakemberként is kérték ki édesanyák a véleményemet, így kialakult erről egy képem. Ezt a képet erősítették, árnyalták még tovább a levelek. Mivel nem minden anya áll erősen, szakértő támogatókkal felvértezve, és magabiztosan egy ilyen helyzetben, úgy gondolom, hasznos lehet, ha összefoglalom, mire is lehet számítani.

Amikor mindegy mi a baj, a szoptatás az oka

Sajnos gyakran ez reakció, teljesen függetlenül attól, hogy milyen alapbetegségről van szó, a tanács az elválasztás. Legyen szó egy banális felső légúti fertőzésről, vagy egy fogászati röntgenről, ha a páciens megemlíti, hogy még szoptat, végeláthatatlan sora következik a rosszalló megjegyzéseknek.

• Miért akarja magához láncolni ezt a gyereket?
• Ugyan, 4 (6, 12) hónapos kor után már az anyatejben nincsen semmi értékes!
• Tönkreteszi magát ezzel a szoptatással, anyuka, látja, ezért beteg!
• Csak divat ez a szoptatás, üzlet, semmi más!
• Szegény férjére nem gondol?

Még akkor is, ha a szoptatásnak éppen semmi köze nincs a betegséghez, vagy a kezeléshez, vizsgálathoz. A szakember azonnal késztetést érez arra, hogy elmondja, miért ne szoptassunk egy 10-12 hónapos, vagy annál idősebb gyermeket már. Jó esetben hozzáteszi, hogy ez az ő magánvéleménye. Rosszabb esetben mint szakvéleményt tálalja.

A folytatás a Csörgő Szülőhangoló oldalán olvasható.