Vizet is kapjon a szoptatott baba?

Leggyakrabban ez a kérdés merül fel ilyen forró napokban. Bár úgy tűnhet, ekkora forróságban szükség lehet plusz folyadékra, valójában az a legbiztonságosabb, ha kizárólag szoptatjuk a hat hónaposnál fiatalabb babát.

Így szól az érvényes szakmai ajánlás is, ezt javasolja az Egészségügyi Világszervezet is. A kizárólagos szoptatás védőhatása és biztonságos volta indokolja ezt, de akkor sem kell másként tennünk, ha történetesen tökéletes minőségű, tisztaságú vízhez tudunk hozzájutni. Az anyatej eleve sok, 87,5 százaléknyi vizet tartalmaz. A szoptatás kezdetén hígabb, később fokozatosan egyre magasabb zsírtartalmú tej ürül. Igény szerinti szoptatás esetén a baba maga tudja szabályozni, hogy mennyit szopik és milyen zsírtartalmú tejből.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Hogyan válasszam el? A legjobb trükkök

Most a nagyobbacska, egy éven felüli, szopáshoz “makacsul” ragaszkodó gyerekek elválasztásáról lesz szó. Ők az állítólagos “cicifüggők”, “anyafüggők”, akik elviselhetetlenül tombolnak, ha nem kapják meg, amit kérnek. Van segítség ilyen esetben? Vagy, ahogy a kívülállók többnyire kijelentik, el lett szalasztva a kedvező alkalom az elválasztásra?

Elöljáróban nem árt tisztázni, mi az, ami normálisnak tekinthető, és mikor célszerű lépéseket tenni a változás irányában.

1. Meddig normális szoptatni?
Az ember esetében a normális szopási időtartam sokkal több, mint amit a közvélemény normálisnak tart – a többség ugyanis úgy véli, egyéves kor körül célszerű befejezni a szoptatást. Nincs egyetértés szakemberek körében sem azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi volna a biológiai szempontból átlagosnak tekinthető szoptatási időtartam, de az valamennyi tudományosan legalább valamelyest megalapozott álláspontban közös, hogy 2,5-6 éves kor közé teszik ezt a határvonalat.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Szoptatás házon kívül? Ez természetes!



A gyermekágy alatt visszanyerted az erődet, az első hetek kezdeti bizonytalanságain sikeresen túljutottatok. A babád gyönyörűen szopizik és fejlődik. Remekül ráhangolódtál a jelzéseire: akár a szunyókálásból megébredve, akár a nézelődésben elfáradva kezd tátogni, cuppogni, nyelvet öltögetni, te máris tudod, hogy szopizni szeretne. kényelmesen elhelyezkedsz kedvenc zugotokban, és mellre teszed a kicsit. De vajon mi történik, ha épp a parkban sétálsz, ügyet intézel vagy egy kávézóban üldögélsz? Esetleg veled van a kolléganőd vagy az anyósod is? Vagy éppen főiskolás fiúk söröznek a szemközti padon?


Cumisüveg-kultúrában élünk. Néha ugyan látni nyilvános helyeken szoptató édesanyát is, ám az ő példájuk inkább különlegességként hat sokak számára a gyakrabban előforduló, így természetesebbnek, normálisabbnak tűnő, cumisüvegből itatgató, játszócumival vigasztaló gondoskodási gyakorlat mellett. 

-> Olvasd el a teljes cikket. <-

NEM kell mártírnak lenned! – akkor sem, ha szoptatsz

Sződy Judit

A szoptatás kín és keserv, börtön és mártíromság, szenvedés és téboly – ha betartjuk mindazt a szabályt, amelyeket az utolsó évszázad „tudománya” rápakolt szerencsétlen anyákra.

A hajamat tépem, amikor egy anya panaszkodik, hogy a szoptatás fárasztó, hogy kiborítja, hogy alig ehet valamit, hogy nem kávézhat, nem ihat meg egy pohár bort sem, hogy nem szedheti a gyógyszereit, és egyre rosszabbul van, hogy megőrül a négy fal között, mert a szoptatás intim, és a rendes anya olyankor otthon ül a foteljében, és csak a babára figyel, és különben is már leszakad a háta, annyira fáj a szoptatás miatt. Nem, nem, nem!
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Így készítsd el a tápszert biztonságosan!

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján

A tápszerporok a közhiedelemmel ellentétben sajnos nem sterilek. Ezért különösen ügyelned kell arra, hogy az elkészítés és tárolás során a lehető legalacsonyabbra csökkentsd kisbabád számára a megbetegedés kockázatát.

A tápszerporokban kétféle, alkalmanként súlyos betegséget előidéző baktérium fordulhat elő, az enterobacter sakazakii, és a salmonella enterica. Ezek a gyártási eljárás során, a jelenlegi technológia használata mellett nem megszüntethető okok miatt kerülnek a tápszerbe. A fogyasztásra kész, úgynevezett likvid tápszer kiküszöbölné ezt a problémát, ám ezek a termékek nálunk még nem kaphatók.

Az e. sakazakii-t a vizsgált tápszerpor minták 3-14 százaléka tartalmazza igen kicsi csíraszámban, a salmonellával való szennyezettség jóval ritkább.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Videósorozat a szoptatásról

Az életmentésnek sok módja van, amelyek közül némelyik káprázatos technológiákat alkalmaz. De talán túlságosan kifinomultak vagyunk ahhoz, hogy észrevegyünk egy elérhető, fenntartható és ingyenes módszert a gyermekek alultápláltságának enyhítésére, ami annyira magától értetődő, hogy valamennyi éhes újszülött érte sír.
(Nicolas Kristof: Csodaétel ingyen; New York Times, 2013. július 10.)

Valamennyi megelőző intézkedés közül a szoptatásnak van a legnagyobb potenciális hatása a gyermekek túlélésére, mégis csak a gyermekek 40%-a szopik kizárólagosan a fejlődő világban. Gyakorlatilag minden anya képes a szoptatásra, ha megfelelő támogatást, tanácsot és bátorítást kap, továbbá gyakorlati segítséget a nehézségek megoldásához.

A Global Health Media nevű, non profit szervezet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó, rövid, oktató videókkal segíti azoknak az egészségügyi dolgozóknak a munkáját, akik a világ legszegényebb részein élnek és dolgoznak.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

5 különösen káros tévhit a szoptatásról

Nem ritka, hogy saját orvosa figyelmezteti a hosszan szoptató anyát: jó lesz, ha már elválasztja a gyerekét, hiszen egyrészt úgysem ér már semmit az a tej, másrészt az egészségének is árt vele, “túl sokat kivesz belőle”. Vajon tényleg ennyire rosszul állunk? A szoptatás valóban káros volna az anya egészségére? Nem hangzik valami logikusan…

Valójában egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy a hosszas szoptatás kimondottan előnyös a nő egészsége szempontjából IS. Hosszú távon kedvező hatást gyakorol az anyagcserére, csökkenti a kettes típusú diabétesz, valamint a szív- és érrendszeri betegségek későbbi kockázatát. Vegyük tehát sorra a legkártékonyabb tévhiteket, lássuk mit mond róluk a tudomány, és mi állhat a tévhitek mögött!
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Medications for patients who are lactating and breastfeeding: a decision tree

Joy Noel-Weiss, Susan Lepine
Open Med. 2014; 8(3): e102–e104.

Breastfeeding rates have increased dramatically in Canada, from lows in 1963 (38%) and 1973 (36%) to current national initiation rates averaging 89%. About 22% of breastfed children continue nursing after 9 months of age. Canada’s Infant Feeding Joint Working Group has stated that “Breastfeeding— exclusively for the first six months, and continued for up to two years or longer with appropriate complementary feeding—is important for the nutrition, immunologic protection, growth, and development of infants and toddlers.” Breastfeeding also has benefits for patients, and the benefits for both patient and child are dose related (i.e., the benefits increase with increased breastfeeding).
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Így kezdd el a hozzátáplálást!

Az Egészségügyi Világszervezet az élet első hat hónapjában kizárólagos szoptatást ajánl, majd a szilárd ételek fokozatos bevezetése mellett a szoptatás folytatását kétéves korig vagy azon túl. Az AAP (Az Egyesült Államok gyermekgyógyászainak szakmai szervezete) is nagyjából ezt javasolja 2012 óta, kis hangsúlybeli különbségekkel: kizárólagos szoptatást körülbelül hat hónapos korig, majd a szoptatás folytatását a szilárd ételek bevezetése mellett legalább egyéves korig, vagy addig, ameddig ez az anyának és a gyermeknek megfelelő. A magyarországi szakmai ajánlás így szól: “A csecsemő kiegészítő-táplálását hat hónapos korban el kell kezdeni. Bármely életkorban kezdi is el az egyéb étkek fogyasztását a csecsemő, fokozatosan kell emelni az étkezések számát.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Breastfeeding and nutrition to 2 years of age and risk of childhood acute lymphoblastic leukemia and brain tumors.

Greenop KR1, Bailey HD, Miller M, Scott RJ, Attia J, Ashton LJ, Downie P, Armstrong BK, Milne E.
Nutr Cancer. 2015;67(3):431-41.

Abstract

Acute lymphoblastic leukemia (ALL) and childhood brain tumors (CBT) are 2 of the most common forms of childhood cancer, but little is known of their etiology. In 2 nationwide case-control studies we investigated whether breastfeeding, age of food introduction, or early diet are associated with the risk of these cancers. Cases aged 0-14 years were identified from Australian pediatric oncology units between 2003 and 2007 (ALL) and 2005 and 2010 (CBT) and population-based controls through nationwide random-digit dialing. Mothers completed questionnaires giving details of infant feeding up to the age of 2 yr.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-