1. Magyarországon még ma is sok, ezen a területen dolgozó szakember ajánlja az anyáknak a korai hozzátáplálást. Sajnos, szoptatási probléma esetén igen sok helyen a tápszerrecept az elsõ, amit a szakember átad. Ennek egyik oka, hogy nem rendelkeznek ismeretekkel arról, hogy lehetne a problémát más módon, az anyatejes táplálás fenntartásával megoldani.
  2. Gyakran elhangzik, hogy az anyatej az elsõ félév után elveszíti jelentõségét a csecsemõ táplálásában, valamint az is elterjedt tévhit, hogy van „rossz” anyatej. Ez nincs összhangban a nem is annyira új tudományos eredményekkel, ezirányú vizsgálatokkal.
  3. A közel száz magyarországi szülészet közül csupán alig tíz nyerte el az UNICEF-WHO Bababarát Kórház címét. Ami annyit jelent, hogy a szülészeti intézmények alig tíz százalékában folyik a nemzetközi ajánlásoknak és tudományos eredményeknek megfelelõ, szoptatást, korai kötõdést támogató gyakorlat. Elterjedt gyakorlat az anya és csecsemõ különválasztása, a kötött napirend szerinti szoptatás, a korai, orvosi indikáció nélküli hozzátáplálás – noha ez a gyakorlat a tudományos eredmények szerint jelentõsen csökkenti a szoptatás sikerességét, csökkenti a szoptatás idõtartamát, s növeli a csecsemõkori allergiás és fertõzõ megbetegedések számát. A közeli, egykori szocialista országokban, Lengyelországban, Csehországban sokkal több kórház szerezte meg a címet. A hazai, további terjedés feltétele, hogy az anyákkal foglalkozó dolgozók továbbképzésen vehessenek részt. Számos késõbbi problémát megelõz, ha a szülés utáni napokban az anya szakszerû támogatást kap. Olyan elemi dolgokat említenénk itt elsõk közt, mint a helyes mellre helyezés, többféle szoptatási testhelyzet megmutatása, helyes eljárás kezdõdõ sebesedés esetén. A segítség többhelyütt sajnos csak különbözõ termékek: bimbóvédõ, mellszívó eladásából, tápszer felírásából áll.
  4. Ha a szoptató anya gyógyszerszedésre kényszerül vagy krónikus betegségben szenved, az esetek többségében egyszerûen a szoptatás abbahagyására vagy szüneteltetésére szólítják fel, holott nagyon kevés olyan gyógyszer és betegség létezik a korszerû ajánlások szerint, amelyek ezt szükségessé tennék.
  5. Mellgyulladás, sebesedés esetén túlságosan gyakran javasolnak olyan technikákat, megoldásokat, amelyek siettetik az elválasztást, illetve nem járulnak hozzá számottevõen a gyógyuláshoz, sõt, hátráltatják azt. Ilyen tanács például a bimbóvédõ valós indikáció nélküli használata, a szoptatás szüneteltetése vagy abbahagyása.
  6. Sajnos sok anya ellentmondásos információkat kap a szoptatásról. Mást mond a gyerekorvos és mást a védõnõ.
  7. Ugyanakkor számos fejlett ország szoptatási gyakorlatával ellentétben nálunk pozitívum, hogy szinte minden anya a szoptatás megkezdése mellett dönt, és a szoptatás társadalmi megítélése nagyon jó. Ilyen kedvezõ feltételek mellett a segítõ szakemberek képzésének javításával, kiegészítésével, az egységes, korszerû szemléletmód terjesztésével, az édesanyák idõben történõ, alapos informálásával nagyon szép eredményeket lehetne elérni.

Hogyan képzeljük el megvalósítást?

A Szoptatásért Magyar Egyesület eddig is szervezett „Korszerû szoptatási ismeretek” címmel továbbképzéseket az egészségügyi dolgozóknak, melyek pontszerzési lehetõséget is biztosítottak. Szeretnénk ebbõl a már bevált képzési anyagból kiindulva olyan átfogó, minden részterületre kiterjedõ képzési programot fejleszteni és megvalósítani, amely lehetõvé teszi a hazai szakemberek szakirányú képzését és a nemzetközi laktációs szaktanácsadói vizsga letételét, az egységes szakmai standardok terjesztését, valamint az anyák oktatását. Ennek a tevékenységnek a részét képezi az interneten is olvasható, CD-n is hozzáférhetõ oktatási segédanyagunk, melynek folyamatos bõvítése és frissítése is terveink között szerepel.