Szoptatást aláásó reklámok – elsietett hozzátáplálás

A Szoptatásért Magyar Egyesület sajtóközleménye

Magyarországon évente 1 700 000 doboz kezdő tápszer fogy alig 90 000 szülés mellett.

2005. augusztus 31. Budapest – A tápszer- és bébiételgyártók és forgalmazók Magyarországon módszeresen és rendszeresen megsértik azokat az előírásokat, amelyeket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) erre vonatkozó Kódexe fogalmaz meg, s amelyet Magyarország is aláírt. A Szoptatásért Magyar Egyesület több mint 600 ilyen kódex-sértést regisztrált felmérésében, amelyet 2005 első felében végzett a Phare ACCESS program támogatásával.

Magyarországon minden ötödik, hat hónapnál fiatalabb csecsemő anyatejen kívül más élelmiszert is kap. Évek óta köztudott és a gyermekorvosok által is hangoztatott tény, hogy ebben az életkorban a babának nincsen szüksége semmilyen más élelmiszerre még vízre sem, tápanyag- és folyadékszükségletét tökéletesen kielégíti az anyatej. Az anyatej a csecsemő természetes és optimális tápláléka életének első hónapjaiban. Az anyatej rugalmasan igazodik a baba szükségleteihez, tökéletesen emészthető, ráadásul számtalan összetevője segíti a baba immunrendszerét, és felvértezi későbbi betegségek, pl. cukorbaj vagy az elhízás ellen. A cégek marketingtevékenysége mégis arra irányul, hogy az édesanyák minél hamarabb megkezdjék a csecsemők mesterséges táplálását.

A WHO és az UNICEF 1981-ben elfogadta az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének szabályozását. Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét 118 ország (közte Magyarország) is ratifikálta. Az ajánlás a szoptatás mindenkori védelmét és népszerűsítését irányozza elő, egyúttal megfelelő korlátok közé igyekszik terelni a tápszer- és bébiétel, valamint a szoptatást gátló vagy hátráltató termékek (pl. cumi, cumisüveg) népszerűsítését, kommunikációját. A világ 24 országában a Kódex ajánlásait már törvénybe iktatták, 52 további országban – így hazánkban is -, pedig részlegesen kodifikálták. A nem kodifikált rendelkezéseket a világon mindenhol önkéntesen betartandó irányelvként kezelik. Magyarország negyed évszázaddal ezelőtt elfogadta és aláírta a Kódexet, és ezzel ígéretet tett arra, hogy javaslatai előbb-utóbb a hazai törvényekben is megjelennek. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy a Kódex ajánlásai kizárólag a kezdő tápszerekkel kapcsolatban érvényesülnek, a követő tápszerek, babatejek, cumik, cumisüvegek népszerűsítését semmi sem szabályozza. Ugyanez mondható el azokról a bébiételekről, -italokról és tejpépekről is, amelyek fogyasztását már hat hónapos kor előtt ajánlja a gyártó, illetve a forgalmazó (ez ugyanis azt jelenti, hogy anyatej-helyettesítőnek minősülnek, hiszen hat hónapos kor előtt kizárólagos szoptatást ajánl az Egészségügyi Világszervezet).

A tények

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából megállapítható, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből Magyarországon 2003-ban az OEP több mint 2 milliárd forintot költött tápszertámogatásra, és 2004-ben sem csökkent ez az összeg. A vásárlók, ezenfelül évente 1,2 milliárd forintot hagytak a pénztárnál tápszervásárláskor. Az évente elfogyasztott tápszermennyiség (az OEP-támogatással vásárolt tápszerekre vonatkozóan) 1 700 000 doboz, s mindez évi alig 90 000 szülés mellett! Ráadásul ezek az adatok nem az összes létező csecsemőtápszerre vonatkoznak, hanem csupán a forgalomnak arra a töredékére, amely az OEP nyilvántartásában szerepel, vagyis a receptre felírt tápszerekre. Ide tartoznak tehát a kezdő tápszerek, a hipoallergén tápszerek egyéves korig és az úgynevezett gyógy-tápszerek, amelyeket azoknak a csecsemőknek írnak fel, akik nem fogyaszthatnak normál vagy hipoallergén tápszert. Ebben a hatalmas összegben tehát nem foglaltatik benne a követő tápszerre és babatejre kiadott pénz, s nincs benne annak a kezdő tápszernek az ára sem, amelyet teljes áron, recept nélkül vásárolnak meg a gyógyszertárakban.

A szülés után hazánkban jelenleg az édesanyák 90%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval meghaladja az EU átlagát (60%). A mesterségesen táplált csecsemők aránya évek óta 7% körül állapodott meg. Bár a tendencia emelkedik, mégis döbbenetes az a tény, hogy 2004-ben a hat hónapig kizárólagosan szoptatott babák aránya még mindig csak 36% volt.

„Különösen kritikus a kérdés, ha abból a szempontból vizsgáljuk a dolgot, hogy valójában ki szenvedi meg leginkább a tájékozottság hiányát: természetesen a csecsemő. A csecsemő, akinek bizonyítottan a legjobb táplálék az anyatej, és aki nem képes érdekeit minimálisan sem érvényesíteni. A tápszer- és bébiételgyártók és –forgalmazók ezt az érdekérvényesítési képtelenséget és a mama (részben általuk gerjesztett) félelmeit váltják készpénzre. Tevékenységük ezért szinte minden civilizált államban komoly ellenőrzés alá esik, amelynek kiindulási alapja egy WHO ajánlás: Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe” – mondta W. Ungváry Renáta, A Szoptatásért Magyar Egyesület elnöke.

A kiadások mértéke, az eladott tápszer mennyisége és a szoptatási szaktanácsadók tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy sokkal több csecsemő kap tápszert anyatej helyett, mint amennyi valójában rászorulna. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a tápszeren felnövő csecsemők a későbbiekben jóval gyakrabban szorulnak egészségügyi ellátásra, mint a szoptatott gyermekek, még visszásabb a helyzet.