Bejegyzés

Szeparáció

A felnőttek egy része úgy véli, egy kisbabának meg kell tanulnia szorongását egyedül kezelni, segítség nélkül. Azt gondolják, ezzel hozzászoktatják a való világban előforduló kihívásokhoz. A kutatások azonban azt mutatják, hogy pont az ellenkezője igaz. Az érzékeny és odafigyelő kapcsolatok alakítják ki a kisgyermekben az igazi függetlenséget.

A csecsemők már életük első napjától fogva felismerik édesanyjukat, előnyben részesítik őt más személyekkel szemben, felismerik a hangját és illatát. A kisbabák természetükből fakadóan rendkívüli módon kötődnek elsődleges gondozójukhoz (aki általában az édesanya). A csecsemő és gondozójának fizikai közelsége, együttléte a kisbaba, később pedig a kisgyermek érzelmi biztonságának legfontosabb forrása. A szülők közelsége biztosítja számára a biztonságot, védelmet, valamint a segítséget és a megnyugvást.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Sír a világ minden babája!

A világ minden mamája reagál rá valahogy. Minden kultúra másképp!

A babasírás talán az egyetlen olyan hasznos dolog a világon, ami akkor jó, ha nincs. Az újszülött teljesen a környezetére van utalva, beszélni azonban még nem tud, ezért egyszerű kommunikációs rendszerre van szüksége. Ha minden rendben, elég, ha nem csinál semmi különöset, hiszen nem kell semmin változtatni. Ha viszont valami nem felel meg neki, bekapcsol a vészjelző sziréna: felkelti gondozói figyelmét, és ráveszi őket, hogy másképp viselkedjenek. Valaha a védelemre szoruló csecsemő sírással hívta magához a felnőttet. Amelyik baba sírt, azt sokszor szoptatták, és így nemcsak sokszor kapott enni, hanem az anyja később szült újra, és tovább gondozta őt.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

4 mellbevágó érv az anyai ölelés mellett

Sződy Judit

Pár hónapja járta be a sajtót az apró Finley Anderson története. A 25. terhességi hétre született, alig félkilós kisbaba állapota életének második napján válságosra fordult. Az ügyeletes orvos riasztotta a szülőket, hogy búcsúzzanak el a kisbabától, már nincs mit tenni. Hanem amint édesanyja magához ölelte, a kisfiú egyre jobban lett, néhány óra múlva pedig teljesen helyreállt oxigénellátottsága. Az orvosok széttárták a kezüket, nem tudták, mi okozta a csodás gyógyulást. A szülők igen: “Csak egy ölelésre volt szüksége!” állította az édesapa, és igaza volt.

Szerencsére más orvosok tájékozottabbak. Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban, többek között Pennsylvania állam Bethlehem városában a koraszülött babákat nem inkubátorban szállítják a koraszülött intenzív centrumba, hanem egy speciális hordozóeszközben, amellyel édesanyja testére rögzítik a picit.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Biztos, hogy nyugodt, amikor alszik?

Sződy Judit

Az alvás néha éppen a stressz jele. Az utóbbi évek felfedezései megdöntik az újszülöttgondozás sokak által jónak hitt gyakorlatát.

Az anya szül, az újszülöttet “rendbe teszik”, és becsomagolva egy takaros kiskocsiba helyezik. Lehet, hogy az anyja közelében marad, de legtöbbször az újszülöttosztályra kerül, hogy édesanyja kipihenhesse a szülés fáradalmait. A Biological Psychiatry című szaklapban közölt kutatási eredmények szerint ez az eljárás komoly stresszforrás az újszülött számára.

Folytatás a babaszoba.hu oldalon
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A sírni hagyott kisbabák még órákkal elalvás után sem nyugszanak meg, mivel a stresszhormon-szintjük magasan marad

síró csecsemő A sírós babák szülei földöntúli boldogságot éreznek, amikor csecsemőjük végre megtanul egy nyikkanás nélkül elaludni. De nem szabadna téves biztonságérzetbe ringatniuk magukat, mert nagyon is valószínű, hogy gyermekük, bár látszólag békésen alszik, belül még mindig zaklatott.

Egy kutatás szerint a kortizol nevű stresszhormon szintje (amelyet az emberi test akkor bocsát ki, amikor stressz alatt áll) magas marad a „sírós” kisbabákban, még napokkal az után is, hogy látszólag megtanultak segítség nélkül megnyugodni. Más szóval a gyermek még mindig nyugtalan, de már nem jelzi.

A kutatás hatására újra fellángolhat a vita a kontrollált sírás pártolói és ellenzői között. (A kontrollált sírás azoknak az alvás-térining módszereknek a gyűjtőneve, amelyek során a szülők úgy próbálják „megtanítani” csecsemőjüket a segítség nélküli elalvásra, hogy meghatározott időközönként bemennek hozzájuk, majd újra magukra hagyják őket, amíg csak álomba nem sírják magukat – a ford.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Mi kell az igény szerinti szoptatáshoz?

Nézd más szemmel, hogy könnyebben menjen!

Annyi bizonyíték gyűlt össze az igény szerinti szoptatás mellett, hogy nehéz kétségbe vonni létjogosultságát. Az is kiderült, hogy az “időre szoptatás” sokszor nem működik, sőt, káros következményei is vannak. Miért nehéz mégis igény szerint szoptatni?

Gwen Dewar biológiai antropológus szerint azért, mert az igény szerinti szoptatást valódi kulturális környezetéből kiragadva valóban sok terhet ró a mai, nyugati nőkre. A kutató szerint a legjobb, ha áttekintjük, a vadászó-gyűjtögető társadalmakban milyen közegben folyik a szoptatás, és tanulunk tőlük.

Nem csak táplálék

Az új gyerekgyógyászati ajánlások az igény szerinti szoptatást javasolják, de túlzott hangsúlyt tesznek az anyatej tápláló funkciójára.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Stresszt okoz az újszülöttnek az anyjától való elválasztás

Stresszt okoz az újszülötteknek az a bevett kórházi gyakorlat, hogy születése után elválasztják anyjától – idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.

Különösen a nyugati kultúrákban hódít az a gyakorlat, hogy az anyát és újszülöttjét elválasztják egymástól, miután a baba világra jött. Még nagyobb az elválasztás mértéke, ha a kicsi koraszülött vagy kis súllyal született, ráadásul az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása az otthoni együttalvást is ellenzi a hirtelen csecsemőhalál megelőzése érdekében.

Az ember az egyetlen emlős, aki ezt az anya-újszülött különválasztást gyakorolja, a szokás babákra gyakorolt pszichológiai hatását vizsgálták most amerikai kutatók.

Tanulmányukhoz kétnapos alvó újszülöttek szívritmusát mérték egy-egy órán át különböző helyzetekben.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Fogas kérdések

Riportunkban dr. Sarló Gabriella fogszakorvost kérdeztük a fogápolással kapcsolatban. A doktornő 2006 nyarán, a Séta a Szoptatásért című rendezvényünkön személyesen vezetett beszélgetést ebben a témában.

Kérdés: Mennyiben módosul a fogápolás a várandósság ill. a szoptatás során?

Válasz: Abban az esetben, ha az anyuka már korábban is megfelelően ápolta a fogait, és rendszeresen járt kontrollra, különösebb változtatásra nincs szükség. Ha tervezett terhességről van szó, ajánlott előtte fogorvosi vizsgálaton résztvenni, és a szükséges beavatkozásokat elvégeztetni, hogy fogászati – szájsebészeti góc ne maradjon vissza. Ez azért fontos, mert minden góc másodlagos, komoly betegségek forrása lehet, ami a magzatot is veszélyeztetheti. Nem beszélve arról, hogy a szülés körül jelentkező fogfájás mennyi bonyodalmat okoz a kismamának!
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Baba-közelben, kételyek között

Sződy Judit

Ahogy megérkezik a kisbaba, az anya magányossá, kiszolgáltatottá válik. Szétfeszít a kétely: felvegyem? Elkényeztetem? Kinek van igaza? Azok az anyák mernek több gyereket vállalni, akik úgy érzik, hogy számíthatnak családjukra, rokonaikra, barátaikra. A SOTE kutatásának leginkább mellbevágó eredménye, hogy a kétezres évek elejétől radikálisan csökken a kisgyerekes anyákban a társas támogatottság érzése.

Anyátlan anyák

Sokszor megrendít, hogy – munkámból adódóan – szinte naponta találkozom kimerült, kétségbeesett, elbizonytalanodott anyukákkal, akikről többnyire kiderül: valójában anyátlan anyák. Vagy távol élnek a szüleiktől, vagy összevesztek, ezért eltávolodtak, vagy, ha találkoznak is, abban nincs sok köszönet. A nagymamaság jelentőségét illetve „jó nagyik” hiányának hatásait több tudományos kutatás bizonyítja.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Kötődő nevelés: az őserdőből tanultuk

Volt egyszer egy fiatal lány, aki két és fél évet töltött venezuelai indiánok között. Tapasztalatai alapjaiban rengették meg a gyereknevelésről vallott nézeteinket.

Jean Liedloff nem volt afféle íróasztaltudós: kalandvágyból került a venezuelai jekána indiánok közé, és élményeiből írta meg 1975-ben egyetlen könyvét: Az elveszett boldogság nyomában (The Continuum Concept: In Search of Happiness Lost) 2007-ben jelent meg magyarul. Az írónő idén március 15-én halt meg. Idézzük fel, mit kapott tőle a neveléstudomány.

Honnan ez a nyugalom?

Liedloffot meglepte, mennyivel nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb a jekánák élete, mint a nyugati emberé. Sokkal derűsebbek, mint mi: a kemény fizikai munka közepette sem szenvednek. A kisbabák nem sírnak, nem hasfájósak, nincs dackorszak, sem szobatisztaság-dresszúra, és a serdülőkor sem hoz agresszív lázadást.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-