Tag Archive for: A szoptatás ábécéje

NEM kell mártírnak lenned! – akkor sem, ha szoptatsz

Sződy Judit

A szoptatás kín és keserv, börtön és mártíromság, szenvedés és téboly – ha betartjuk mindazt a szabályt, amelyeket az utolsó évszázad „tudománya” rápakolt szerencsétlen anyákra.

A hajamat tépem, amikor egy anya panaszkodik, hogy a szoptatás fárasztó, hogy kiborítja, hogy alig ehet valamit, hogy nem kávézhat, nem ihat meg egy pohár bort sem, hogy nem szedheti a gyógyszereit, és egyre rosszabbul van, hogy megőrül a négy fal között, mert a szoptatás intim, és a rendes anya olyankor otthon ül a foteljében, és csak a babára figyel, és különben is már leszakad a háta, annyira fáj a szoptatás miatt. Nem, nem, nem!
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Négy hasznos babás kiadvány, amit ingyen letölthetsz

Amikor az első gyereked születik, talán azzal a legnehezebb megbirkózni, hogy mindenki ellát tanácsokkal – csak éppen homlokegyenest ellenkezőekkel. Nagyon elbizonytalanító, hogy esetleg fogalmad sincs, kinek higgyél! Anyukádnak, aki téged és két testvéredet is felnevelte? Vagy anyósodnak, akinek négy gyereke van, köztük a párod? Vagy a barátnődnek, akinek már kettő van? Vagy az idős gyerekorvosnak, aki már sok gyereket látott, gyógyított? Vagy a védőnőnek, akinek meg ez a szakterülete?
Vagy egyszerűen kérdezd meg egy facebook csoportban, aztán szűrd le a hetvenhét válaszból, melyik lehet a jó?

Annyi bizonyos, hogy évtizedekkel ezelőtt lényegesen egyszerűbb volt a helyzet, akkor egyfélét írt és mondott mindenki, legalábbis nagyjából.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Estére elfogy a tejem!

Te is érezted már így? Kedves ismerősöm panaszolta épp a minap, kisbabája négy hónapos: ahogy közeledünk az esti lefekvéshez, úgy válnak nyugtalanná a szopások. Egy ideig szív-nyel, aztán elkezd tekeregni, kiköpi vagy összeszorított ínnyel húzza a mellbimbómat, feszíti magát, sír. Említettem a gyerekorvosnak, mert arra gyanakodtam, hogy talán a foga jön. Ennek nyomát sem látta, ellenben kijelentette, hogy kevés a tej! Azt javasolta, próbáljak fejni, és ha nem sikerül, adjak szopás után annyi tápszert, amennyit elfogad.

Mivel ismerősöm kisbabája igen jó húsban van és fejlődése, súlynövekedése is rendben van, kissé csodálkoztam ezen a gyors diagnózison. Hogy a csudába tudna jól fejlődni, hízni egy kizárólag szoptatott kisbaba, ha nem volna neki elég a kiszopható tejmennyiség???
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Fejni vagy nem fejni?

Ha te is elbizonytalanodtál a sok ellentétes tanácstól, és nem tudod eldönteni, hogy végül is mikor jársz el helyesen, vedd fontolóra pro és kontra érveinket, amelyek segítenek megtalálni a számotokra legideálisabb megoldást.

Normális esetben egyetlen emlősnek sincs szüksége fejésre ahhoz, hogy szoptatni tudja a kicsinyét. Az ember esetében sem feltétele a sikeres szoptatásnak az, hogy az anya szorgalmasan fejjen, és ezzel akadályozza meg teje elapadását. A tej termelődésének ugyanis a legalapvetőbb feltétele a szoptatás, mégpedig a gyermek igényei szerinti szoptatás. Ez azt jelenti, hogy sem gyakoriságban, sem időtartamban nem korlátozzuk a mellen töltött időt.

De vajon az ember is “normális emlősnek” számít?
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Nyomós érvek a cumi ellen

Már az ókori Egyiptomban is használtak cumit a nők, és még a múlt században is szokás volt cumiként használni a kis rongydarabba kötött mézes mákonyt, amely elhallgattatta a túl sokat síró kisbabát. Míg régi orvosi könyvekben egyöntetűen ellenzik a doktorok az efféle cumik használatát, ma már előfordul, hogy vizsgálatra érkezve maga az orvos kérdez rá: nincs cumija ennek a gyereknek?

Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a kismamák a reklámanyagokat tartalmazó ajándékcsomagban cumit kapnak, és a szülészeteken is gyakran felbukkan ez a hasznosnak tekintett eszköz, amit gondos fertőtlenítés után még sok másik síró újszülöttnek felajánlanak, akkor is, ha anyukája nem vitt magával cumit a szülészetre, és nem is szándékozott ilyesmit használni.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

5 szopis tanács, aminek pont az ellenkezője igaz!

Ha valaki elkezdené terjeszteni, hogy a Balatonban él a Loch-Ness-i szörny kistestvére, akkor azzal különösebb kárt nem okozna, legfeljebb még jobban fellendülne a környék turistaforgalma. Ha viszont kimondottan rossz tanácsokat fogadsz meg a szoptatással kapcsolatban, annak számos káros következménye lehet. Vegyük csak sorra azokat, amik leggyakrabban hangzanak el!

1. Ha elkezd terjedni az a makacs tévhit, hogy a szoptató nő nem ehet se káposztát, se babot, se narancsot, epret, egyéb gyümölcsöt meg végképp nem, sőt vigyáznia kell a hagymával, fokhagymával és még a tejjel is, annak néhány hónapon belül súlyos vitaminhiány lesz a következménye, hiszen egyoldalú táplálkozással nem lesz miből feltöltenie raktárait.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Hány kiló? Hány centi? Hány grammot eszik? Milyen gyakran eszik?

No para! – számok, amelyek nem számítanak

Hány kiló? Hány centi? Hány grammot eszik? Milyen gyakran eszik? Hányszor kel éjjel? Ezek a rokonok, barátok és üzletfelek első kérdései. Mintha ezekből a számokból lehetne valami fontos dologra következtetni. Kezdjük ott, hogy a két és fél kilós újszülött és az öt kilós újszülött is lehet teljesen egészséges, ők még benne vannak a szórásban. Az elvárt számok átlagos babákra vonatkoznak, és átlagos baba egyszerűen nem létezik.

Egy szám nem mond el semmit a kisbabánkról. Inkább arra való, hogy másokhoz mérjük, viszonyítsuk őt, ami nem használ senkinek. Sőt: árt.

Mi a baj a számokkal?

Aki számokról faggat, az azt sugallja, hogy mérned kell a babádat.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A szoptatásról

Szerző: Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos

Egészséges tápanyag és egyszersmind fontos lelki kapocs: a szoptatás az újszülött és a csecsemő táplálásának a legtermészetesebb és legegyszerűbb módja.

Az anyatej minden, a baba fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges tápanyagot tartalmaz, hőmérséklete mindig megfelelő, mindig csíramentes és – ami szintén nagy előnye – mindig “kéznél van”. Mindezeken túl pedig messze többet jelent a csecsemő táplálásánál, fontos lelki kapocs az anya és gyermeke között.

Felkészülés a szoptatásra

A sikeres szoptatásra való felkészülést már a várandósság idején érdemes elkezdeni. Korábban ajánlották a kismamáknak a mellbimbó felkészítését a szoptatásra, például azt, hogy érdes törülközővel dörzsöljék a mellet minden zuhanyozás után.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Hogyan változik a szoptatás a baba fejlődésével párhuzamosan?

Meglepő tud lenni, ahogy a kisbabánk, kisgyermekünk szopási szokásai időnként megváltoznak, átalakulnak. Erre a saját élményeken túl több segítségkérő telefonhívás is ráébresztett. A kecskeméti LLL-csoport egyik beszélgetéséhez gyűjtöttem össze a szakirodalomban található tudnivalókat az egyes korszakokról, a kis történetek pedig vagy a beszélgetés közben hangzottak el, vagy utána írták meg az édesanyák.

Közvetlenül szülés után – az első órák

Ha az édesanya hasára fektetik, a baba képes önállóan a mellhez kúszni, és szopni. Az első 1-2 órában aktív, éber, érdeklődő. (1)

“Én is hallottam róla, hogy képes megtalálni a mellet az újszülött. Úgy gondoltam, én is kérni fogom a bábát, ne adja a mellemre egyből.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

“Puska” a mellretétel öt alapvető és ösztönös mozzanatáról

Sokat olvashatunk a helyes mellretételről kisbabánk érkezése előtt, de ezeket az ismereteket nehéz lehet felidézni, amikor már a karunkban tartjuk újszülöttünket. Rebecca Glover ausztrál tanácsadó ennek a helyzetnek a megkönnyítésére készített egy kicsi, kártya formátumú emlékeztetőt, ha úgy tetszik, puskát. Akár laminálhatjuk is, hogy tartósabb legyen, és tovább használható maradjon, miközben a pizsamánk vagy a köntösünk zsebéből néha elővesszük.

Csak a legfontosabb információk, támpontok vannak rajta, hiszen Rebecca Glover is azt szorgalmazza, hogy az anya és a baba ösztönei vezéreljék a mellretételt. De bátorítást, megerősítést adhat, ha erről a kis kártyáról leellenőrizzük, hogy valóban minden rendben van-e, főként, ha valamilyen nehézséggel találjuk szemben magunkat.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-