Bejegyzés

Carlos Gonzalez: az orvos, aki a szabályok megszegésére biztatja a szülőket

Carlos Gonzalez. Photograph: Martin Godwin for the GuardianTíz évvel az után, hogy megjelent sikerkönyve a gyerekek és az evés kapcsolatáról, dr. Carlos Gonzalez gyereknevelési kérdések szélesebb spektrumával kezdett foglalkozni. Nem a gyors megoldások híve, hanem teljesen más szemszögből közelíti meg a gyereknevelést.

Több ismerős anyatársam egészen megőrül, ha csak meghallja Carlos Gonzalez spanyol gyermekorvos nevét. („Annyira jóképű!” „Elképesztő hangja van!”) Sikerkönyve, a Nem eszik a gyerekem” szülők ezreit nyugtatta meg tíz évvel ezelőtti megjelenése óta. Ő az az orvos, aki azt állítja, hogy nem számít, ha a gyerekünk nem eszik zöldséget – persze azért ne is szemetet egyen.

Pár éve telefonon készítettem interjút Gonzalezzel. A gyerekek evési szokásairól beszélgettünk, és arról, hogy mi szokta elkeseríteni vagy felbosszantani a szülőket.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Szeparáció

A felnőttek egy része úgy véli, egy kisbabának meg kell tanulnia szorongását egyedül kezelni, segítség nélkül. Azt gondolják, ezzel hozzászoktatják a való világban előforduló kihívásokhoz. A kutatások azonban azt mutatják, hogy pont az ellenkezője igaz. Az érzékeny és odafigyelő kapcsolatok alakítják ki a kisgyermekben az igazi függetlenséget.

A csecsemők már életük első napjától fogva felismerik édesanyjukat, előnyben részesítik őt más személyekkel szemben, felismerik a hangját és illatát. A kisbabák természetükből fakadóan rendkívüli módon kötődnek elsődleges gondozójukhoz (aki általában az édesanya). A csecsemő és gondozójának fizikai közelsége, együttléte a kisbaba, később pedig a kisgyermek érzelmi biztonságának legfontosabb forrása. A szülők közelsége biztosítja számára a biztonságot, védelmet, valamint a segítséget és a megnyugvást.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Gyengéd nevelés

A gyengéd nevelés egészen egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy a szülői viselkedésünk középpontjába az empátiát és a tiszteletet helyezzük. Kevés szülőt ér felkészülten az a sodrás, amit az első apró kis utódba való beleszeretés jelent. Kezükben az új kis élettel, ebben a szent bizalomban egy másik ember iránti odaadás, együttérzés új mélységei nyílnak meg előttük.
Amikor eljön az ideje, hogy útmutatást vagy korlátokat biztosítsunk szülőként ennek a hihetetlenül fontos lénynek, talán azon kapjuk magunkat, hogy újragondoljuk a régi elképzeléseket arról, miről is szól a nevelés és a szülői gondoskodás. Valószínűleg megtanított már a kisbabánk arra, hogy amikor a táplálásról, alvásról, testközelségről van szó, bízhatunk a pici jelzéseiben és a saját belső hangunkban ahelyett, hogy a külvilág hangját követnénk abban, hogy mit is “kellene” tennünk.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-