Negyedik trimeszter, avagy miért utálják az újszülöttek, ha leteszik őket?
“Csak kézben alszik el, mit csinálok rosszul?!” – kérdezi sok szülő.
A születés utáni első három hónap a legnehezebb a csecsemő számára. Ilyenkor sok orvos hasfájást diagnosztizál, pedig általában arról van szó, hogy fogalmuk sincs, mi baja a babának, csak vigasztalhatatlanul sír.
Azonban van remény: ha megértjük, milyen hatalmas változáson megy keresztül az újszülött, amíg a méhből a valóságba csöppen, – egy koncepciót, amit úgy hívunk: “a Negyedik Trimeszter” – az sorsdöntő lehet az alvásmegvonással küzdő újdonsült szülőknek.
Amikor a kicsi megszületik, elképesztően felkészületlen a méhen kívüli életre. Vannak elméletek, melyek szerint az embercsecsemő nagy fejkörfogatához képest a fejlődése tekintetében koraszülött, ha viszont tovább maradna a méhben, akkor természetes úton már nem tudna megszületni.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

„Anyuuu, szomjas vagyok!” – hangzik lefekvés után a gyerekszobából, és Anyu bevisz egy pohár vizet, hogy tíz perc múlva megérkezzen a menetrend szerinti „Anyuuu, pisilni kell!”, majd a „Túl meleg van!”, a „Nem vagyok álmos!” és a többi. Az éjszakai ébredések, rémálmok, hajnali bekéredzkedések a szülői ágyba pedig még csak ez után kezdődnek… Az ilyen helyzetek elkerülésére a nyugati szülőknek azt tanácsolják, hogy a megfelelő alvási szokásokat már csecsemőkorban alakítsák ki, a babát mindennap közel azonos időben, egy kiszámítható rutin végén tegyék be a saját ágyába, hogy ott egyedül aludjon el. Ha azonban a különböző népeket meglessük álmukban, rájöhetünk, hogy amit mi egy kisbaba számára „megfelelőnek” tartunk, valójában egy kisebbség furcsa ideálja.
Az, hogy régen (vagy a világ sok pontján ma is) nők milliói kizárólag anyatejjel és szoptatás révén táplálták babájukat; éjszaka saját testükkel óvták, melegítették őt, nap közben pedig valamilyen eszköz segítségével magukra kötve, születés előtti időket idéző egységbe forrva élték életüket, nem holmi hippi-hóbort volt ám, hanem a túlélés záloga.
Bár a SIDS (Sudden Infant Death Syndrome) pontos okát nem tudjuk, ezért elkerülésének módjáról is nehéz biztosat mondani. Ugyanakkor számos olyan tényezőre fény derült az idők folyamán, amelyek növelik vagy éppen csökkentik a kockázatot. A hirtelen bölcsőhalál 2-9 hónapos kor között fordul elő a leggyakrabban, Magyarországon évente a megszületett kisbabák 33 ezrelékét érinti. Nézd meg, mire érdemes figyelni!
Amikor az első gyereked születik, talán azzal a legnehezebb megbirkózni, hogy mindenki ellát tanácsokkal – csak éppen homlokegyenest ellenkezőekkel. Nagyon elbizonytalanító, hogy esetleg fogalmad sincs, kinek higgyél! Anyukádnak, aki téged és két testvéredet is felnevelte? Vagy anyósodnak, akinek négy gyereke van, köztük a párod? Vagy a barátnődnek, akinek már kettő van? Vagy az idős gyerekorvosnak, aki már sok gyereket látott, gyógyított? Vagy a védőnőnek, akinek meg ez a szakterülete?
Ha 25-30 évvel ezelőtt teszed fel ezt a kérdést, és arra vagy kíváncsi, hogyan is célszerű fektetni a kisbabát, ha leteszed, az esetek többségében azt a választ kaptad volna, hogy természetesen HASRA! Arra hivatkoztak volna, hogy így nyugodtabban, mélyebben alszik, amíg ébren van, sokat erősödik, mert többször kinyomja magát, emelgeti a fejét és csípőízülete is optimális terpesztartásban van, és minden bizonnyal azt is hozzátették volna, hogy így kifolyik a szájából a tej, ha bukik vagy hány, nem fog megfulladni. A mai nagyszülők generációja még minden tanácsadó könyvben a hasonfekvés előnyeiről olvashatott.
Valószínűleg nem nagyon akad olyan felnőtt, aki önként azt választaná, hogy szeretne éjszaka többször is felkelni ahelyett, hogy aludna, mint a bunda. Csecsemők, kisgyerekek mellett azonban rendszerint úgy alakul az élet, hogy többször is kénytelenek vagyunk felébredni. Logikus a feltételezés, hogy a nyugalom érdekében célszerű minél előbb rászoktatni a babát az éjszaka átalvására. Léteznek is olyan könyvek, módszerek, amelyeknek az a lényege, hogy egyre kevésbé reagálunk a baba sírására, mire ő majd megérti, hogy fölöslegesen próbálkozik, és helyette szépen aludni fog.