Bejegyzés

Az anyatejes táplálás és szoptatás állandó kérdéskör anyák és nagymamák között. Orvosok és nővérek közt pedig azért is kiemelten fontos téma, mert a koraszülött-ellátásban életeket menthet az, ami a természet által adatott. Ma Magyarországon minden tizedik baba a 37. gesztációs hét előtt születik, így a koraszülés népbetegségnek számít. Szerencsére az utóbbi időben sokat emlegetett magyar egészségügyben léteznek olyan szakemberek, akik munkájukban nemcsak feladatokat, hanem hivatást is látnak. A női test csodálatos működéséről és a vidéki kórházak küzdelmeiről a szoptatás világnapja alkalmából Afonyiné Kaló Tündével, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház Koraszülött–Újszülött-patológiai Osztályának főnővérével és laktációs szaktanácsadójával beszélgettünk. Rohr Linda interjúja.

A cikk folytatása a WMN oldalán olvasható.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Meséljen a Sétáról, amelyet idén már negyedik alkalommal rendeztek meg. Mi is pontosan ez a rendezvény, miért sétálnak?

Úgy hívjuk ezt a rendezvényt, hogy „Úton…”. Aztán egyre inkább „Séta” lett a neve, és a szülés, a születés minőségéért sétálunk. A rendezvény az ELTE perinatális szaktanácsadó képzés oktatóinak és végzett hallgatóinak kezdeményezése. Van egy olyan írásmódja, hogy „SzülésSzületéS”, és ezzel is szeretnénk érzékeltetni azt, amiért voltaképpen sétálunk. Többek között, hogy a szülés és a születés, ha innen nézem, az anya, ha onnan nézem, a gyerek ügye, ez valójában egy, egységes folyamat. Ezt a különböző helyzetekben tiszteletben kellene tartani! Például a legkézenfekvőbb, hogy ne szakítsuk el egymástól az édesanyát és a babát közvetlenül a megszületése után.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Létezik egy módszer, amelyet a természet adott. Létezik egy orvos, akinek nem is életcélja, hanem inkább az élete, hogy minél több koraszülöttnek legyen esélye az egészséges életre. Egy tudományosan igazolt módszerről van szó, amelyet egyre több magyarországi koraszülött intenzív osztályon is használnak. De még mindig nem mindenütt. Dr. Schill Beáta, tavaly Aranyanyu-díat is nyert a munkájával, bátor nő, az elvei mellett kiálló ember, aki oroszlánként harcol azért, hogy a keze alatt cseperedő babák a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Jelenléte nyugalmat sugároz, hitet ad, és lássuk be, ez nem könnyű feladat a mai magyar egészségügyben. Rohr Linda beszélgetett vele a kenguruzás világnapja és a „kenguruverseny” alkalmából.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

“Csak kézben alszik el, mit csinálok rosszul?!” – kérdezi sok szülő.

A születés utáni első három hónap a legnehezebb a csecsemő számára. Ilyenkor sok orvos hasfájást diagnosztizál, pedig általában arról van szó, hogy fogalmuk sincs, mi baja a babának, csak vigasztalhatatlanul sír.

Azonban van remény: ha megértjük, milyen hatalmas változáson megy keresztül az újszülött, amíg a méhből a valóságba csöppen, – egy koncepciót, amit úgy hívunk: “a Negyedik Trimeszter” – az sorsdöntő lehet az alvásmegvonással küzdő újdonsült szülőknek.

Amikor a kicsi megszületik, elképesztően felkészületlen a méhen kívüli életre. Vannak elméletek, melyek szerint az embercsecsemő nagy fejkörfogatához képest a fejlődése tekintetében koraszülött, ha viszont tovább maradna a méhben, akkor természetes úton már nem tudna megszületni.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Dr. Varga Katalin, egyetemi docens előadása “Az egészséges életkezdet – Transzgenerációs traumákon innen és túl” című konferencián.

A konferencia összes előadása ezen az oldalon megtekinthető.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Manapság a kelleténél sokkal gyakrabban szenvednek az anyák attól, hogy már a kezdet kezdetén meglehetősen fájdalmas a szoptatás, vérző, nyílt sérülések keletkeznek az első napokban. Gyakoriak a horzsolásszerű sebek, amelyek ugyan nem súlyosak, és általában maguktól is meggyógyulnak, de rettenetesen kellemetlenek, fájdalmasak, hiszen a bimbó idegvégződésekkel sűrűn ellátott, érzékeny terület.

Mindenkinek fáj?

Egy egészséges újszülött szívóereje meglepően erős, legalábbis, aki még nem szoptatott, biztosan csodálkozni fog rajta. Akkor, ha a baba szájában nincs anatómiai eltérés, és az anya mellbimbója sem tér el az átlagostól, valamint a baba kellően mélyen bekapja a bimbót, egyáltalán nem törvényszerű, hogy a szoptatás fájdalmas legyen, az pedig különösen nem kötelező tartozéka a szoptatásnak, hogy sebek alakuljanak ki.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Kismamaként mindannyian arról álmodozunk, hogy kilenc hónapnyi békés várakozás után egészséges, érett, egészséges újszülöttet hozunk a világra. Ha jóval a 37. hét előtt jön világra a kisbaba, ezek az álmok mind bizonytalanná válnak. Állapota hetekig esetleg hónapokig igényli a modern orvostudomány vívmányait. Ez az időszak kemény próbatétel mind a szülők, mind a koraszülöttek számára. Lehet ezen könnyíteni?

Kata és Huba története


Derült égből – szivárgó magzatvíz


Kata kisfia, Huba lassan négy éve született a várandósság 30. hetében 1390 grammal. Az anya emlékezetében máig élénken élnek a történtek: – Aznap reggel voltam a 30. heti hüvelyi vizsgálaton. Mindent rendben találtak. A vizsgálat után furcsán éreztem magam.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Bizony, nehezebb, ha az anya nem kap megfelelő segítséget. Maga a műtét nem csökkenti a szoptatás esélyét. Az adott szülészeti osztály császár utáni gondozásra vonatkozó protokollja viszont csökkentheti.Sokan gondolják, hogy maga az a tény, hogy műtéttel jön világra a baba, és nem a természet által kijelölt úton, jelentősen befolyásolja a tejbelövellés időpontját és a tej mennyiségét. A legtöbb császárosnak valóban több nehézséggel kell szembenéznie, ám ennek nem kellene így lennie.

A szoptatási problémák többsége abból fakad, hogy a császármetszés fél napra szinte mozgásképtelenné teszi az édesanyát, és még néhány napra mozgásában korlátozottá. Tehát, ahhoz, hogy a kisbabája éppen annyit lehessen testközelben, és éppen annyit szophasson, mint a simán született babák, szinte folyamatos, értő segítséget kellene kapnia.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A világ egyik legjobb filmje a szoptatásról, a korai anya-gyerek kapcsolatról a norvég Gro Nylander filmje, a Breast is Best. Ez a video csupán hét perces összefoglaló az eredetileg fél órás filmről, de már első képsorain látható, hogyan kivitelezhető már a műtőasztalon, közvetlenül az újszülött kiemelése után a közvetlen bőr-bőr kontaktus és akár a szoptatás is.

Miért előnyös?

A baba kiemelése után mikroorganizmusok valóságos hadserege verseng azért, hogy új élőhelyre tehessen szert. Ha az újszülött elsőként anyja bőrével, és ezáltal bőrének mikroflórájával kerül kapcsolatba elsőként, némiképp csökkenteni lehet a császárral születés káros hatásait. A természetes úton születő babák bélflórája ugyanis egészen másképp alakul, mint a császárral születetteké, és egyre több kutatási eredmény bizonyítja, hogy ennek a különbségnek hosszú távú hatása van a gyermek immunrendszerének fejlődésére.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A korai kötődés, azaz bonding – már a születés, szülés előtt, illetve a szül(et)és pillanatában megkezdődik. Elengedhetetlen, hogy a gyermek és az anya elválasztását meggátoljuk az élet első pillanataiban, óráiban, napjaiban. A korai kapcsolat támogatása alapvető fontosságú minden gyermeknél, de ennél is lényegesebb a koraszülötteknél és császármetszéssel világrajötteknél, traumatizált anyáknál. A szül(et)éssel egyaránt megváltoznak mind a gyermek, mind az anya neuropszichológiai mechanizmusai. A bőrkontaktus elősegíti a szülővé válást, az újszülött adaptálódását, a természetes, egészséges bio-pszicho-szociális, spirituális folyamatok kibontakozását, megvalósul a kolonizáció, immunológiai, fiziológiai szempontból is az ideális kezdetet kapja meg a kisbaba. Megvalósul az egészséges életkezdethez való joga. A támogatásban részesített korai bőrkontaktus anya és gyermeke között a gyermek mellhezkúszását, mellre tapadását eredményezi, megkezdődik a szopás-szoptatás, a gyermek egészségesen adaptálódik és elindul a szülővé válás folyamata.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-