Tag Archive for: Kenguru módszer, bőrkontaktus

Az újszülött első órája

Svéd kutatók 28 újszülött életének első óráiról készült videofelvételek segítségével elemezték az újszülöttek viselkedését. A kutatók megfigyelték, hogy amikor az újszülötteket megszületésük után azonnal bőr-bőr kontaktusba helyezik az édesanyjukkal, jellegzetes viselkedésmintát mutatnak. Az egyes újszülöttek esetében kimutatható kisebb-nagyobb eltérések ellenére világosan elkülöníthető 9 fázis, amelyeken a háborítatlan bőrkontaktus során a frissen született kisbabák végigmennek. Ezt a viselkedést egy, az újszülött agytörzsébe írt „program” szabályozza. Ha a születése után az újszülött a helyére – azaz édesanyja testére – kerül, és nem zavarják, akkor ennek a programnak lehetősége van, hogy betöltse funkcióját: biztosítsa a lehető legjobb életkezdetet.

Megszületésekor a kisbaba felsír (sírási fázis), de édesanyja testére helyezve hamar megnyugszik.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Koraszülöttek közt: A fészek melege

Ahhoz, hogy egy hatszáz grammal született gyerek lélegezni, enni, fejlődni tudjon, nem csupán a legkorszerűbb berendezésekre, gyógyszerekre van szüksége. Arra is, hogy akinek a testéből idő előtt szakadt ki, attól mégse szakadjon el. A Honvédkórházban tudják ezt…

Tavaly az 1500 gramm alatti koraszülöttek közül négy babát veszítettek el, de nyolcvanat egészségesen hazaadtak. A modern módszereknek, az anyatejes táplálásnak, a korszerű légzéstámogatásnak és a szülők jelenlétének, a kengurumódszernek köszönhetően alig van tüdőkárosodás, egyáltalán nincs agyvérzés és vakság. Vagyis az egy kiló alól induló babák is nagy eséllyel teljes értékű emberekké nőnek.

De mit csinálnak a szülők az osztályon? Álldogálnak az inkubátor előtt?
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Inkubátor helyett édesanyjukon pihennek a koraszülött babák

Szeged – Inkubátor helyett akár napi tíz órát is szüleik mellkasán tölthetnek azok a koraszülött kisbabák, akiknek állapota ezt engedi. A szegedi újszülött intenzíven bevezetett kengurumódszer csak egy az elmúlt esztendő fontos újításai közül. A Korábban Érkeztem alapítvány egy év alatt számos támogatót gyűjtött, nekik köszönhetően is könnyebb lett az élet az osztályon.

Azelőtt a szülők csak délután 2 és 6 között látogathatták babáikat, és akkor is arra kérték őket, lehetőleg egy óránál tovább ne maradjanak az osztályon. Nemrég viszont bevezették az úgynevezett kengurumódszert, vagyis hogy már az egészen kicsi babák is – akiknek az állapota engedi – inkubátor helyett édesanyjuk vagy édesapjuk mellkasán pihenhetnek délelőtt 11 és este 9 óra között.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Az anyai test mint inkubátor – így maradhatnak meg a koraszülött babák

A koraszülött babák szinte az összes időt inkubátorban töltik, pedig van, ahol sokkal jobb helyen lennének: az édesanyjuk testén. Számos kutatás állítja, hogy azok a babák, akiket naponta a szülő mellkasára tesznek, sokkal jobban fejlődnek inkubátorban elhelyezett társaiknál.

Takács Eleonóra és férje három évig vártak kislányuk érkezésére. A várandósság teljesen problémamentes volt, legalábbis az első hat hónapban. A 26. hét környékén azonban hirtelen elkezdett szivárogni a magzatvíz, és mivel Eleonóráék és az orvosok versenyfutása az idővel sikertelennek bizonyult, Bogi alig több mint hat hónaposan meg is született. Testsúlya ekkor 760 gramm volt.

„Amikor megtudtam, hogy meg kell indítani a szülést, mert Bogi veszélyben van, két érzés kavargott bennem: a kétségbeesés és az aggodalom – idézi fel Eleonóra.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

„Vedd az öledbe a babát, ringasd, és megnyugszik” – beszélgetés dr. Bagdy Emőkével

Missziója, hogy minél többünkkel megismertesse, hogyan működik az emberi lélek. Megszervezte a Szülők Iskoláját és a Pedagógusok Akadémiáját, hogy megmutassa a nagyoknak, mit éreznek a kicsik. Dr. Bagdy Emőkével beszélgettünk arról, hogyan neveljük a gyermekeinket.

– A porosz rendszerű nevelésen alapuló kultúra szinte beégett a köztudatba, még a gyermekekkel foglalkozó szakemberek egy része is elkötelezett aziránt, hogy már a korai időszakban is egyfajta rendszert kell kialakítani, amiben mi határozzuk meg, hogy a gyerek mikor eszik, mikor alszik és mikor játszik – mondja. – Ez a szülőnek kedvező nevelési rendszer, a felnőtt kényelmét követi. Azt mondja a szülőnek, ahhoz, hogy nyugodtan tudj aludni éjszaka, hagyd a gyereket sírni, hadd szokja meg, majd abbahagyja.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A Tale of Two Births: The Baby-Friendly Rap

A videó egyedi stílusban, de igen lényegretörően foglalja össze különbséget egy bababarát kórházban, illetve egy tipikus kórházban történő szülés között.


-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Császár után

Egy éve dolgozom az egészségügyben. Egy év alatt annyit tanultam, mint azelőtt összesen. Többek között azt, milyen fontos néha csak ülni valahol, és nem csinálni semmit. Ilyen helyzet, amikor anya és baba először találkoznak.

Eddig bába és szülész ismerőseimtől hallottam arról, mekkora művészet valahol csak ott lenni, nem is szólni, szinte észrevétlenül belesimulni a környezetbe, csak annyira látszani, hogy az anya biztonságérzete meglegyen. Sokan erre képtelenek, úgy érzik, tenni kell valamit, különben miért is lennének ott. Vagy tenni kell valamit a fizetésükért/fizetségükért. Vagy azért, hogy bebizonyítsák: itt szükség van a szaktudásukra. Vagy azért, hogy végre történjen már valami. Pedig néha fontos, hogy úgy legyünk az anya mellett, mintha ott sem lennénk.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Kinek az érdeke? – Bőrkontaktus és szoptatás a szülőszobán

Dr. Kun Judit előadása az “AnyaBaba-barát szülészeti ellátás bemutatása és gyakorlati megvalósításának lehetőségei” című továbbképzésen a Dél-pesti Kórházban.


-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A bonding, azaz a korai kötődés támogatása 10 lépésben

A korai kötődés elősegítése a szülés körüli segítőknek: szülésznőknek, szülészorvosoknak, csecsemős nővéreknek, gyermekorvosoknak és dúláknak különösen fontos feladata. Ráadásul nekünk magunknak is sok tanulnivalónk van e téren, hiszen a mi és a minket megelőző generációk születése és korai kötődése sem volt zavartalan: a megszületést szinte minden esetben sürgették, a korai kötődés első napjai pedig szinte teljesen kimaradtak. A frissen született babát épp, hogy megmutatták az édesanyjának, azután már vitték is el a csecsemőosztályra. A szoptatás terén is a merevség és az “óramű-precizitású” szemlélet uralkodott: 3 óránként “etetés” (ugye mennyivel többet jelent a szoptatás fogalma: testi és lelki jóllakottságot!), közben pedig a csecsemős nővérek ügyeltek az apróságokra.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-