Tag Archive for: Kutatási eredmények

Két hónap szoptatás felére csökkenti a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) veszélyét

Egy új kutatás alapján meghatározható a csecsemők védelméhez szükséges minimális szoptatási időtartam.

Összegzés: Egy új nemzetközi tanulmány eredménye szerint a legalább két hónapig tartó szoptatás közel felére csökkenti a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát.

A tanulmány megállapította, hogy a nem kizárólagosan szoptatott csecsemők is védelmet élveznek a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) ellen. Ez nagyon jó hír azoknak az anyukáknak, akik nem tudják megvalósítani a kizárólagos szoptatást.

“Ennek az eredménynek óriási jelentősége van! Tanulmányunk szerint a legalább két hónapig szoptatott csecsemőknél jelentősen csökken a bölcsőhalál miatti elhalálozás kockázata” – mondta a Kawai Tanabe, a Virginiai Egyetem Orvostudományi Karának kutatója. “A szoptatásnak rengeteg előnye van, és közülük ez kiemelkedő jelentőségű.”
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A korai kötődés kezdete és kontinuitása

Andrek Andrea, pszichológus előadása “Az egészséges életkezdet – Transzgenerációs traumákon innen és túl” című konferencián.

A konferencia összes előadása ezen az oldalon megtekinthető.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Az anyatejnek is van mikrobiomja, ami védi az anyát és a csecsemőt!

A humán mikrobiom program az Amerikai Egészségügyi Intézet jelentős vállalkozása volt egy viszonylag egyszerű célkitűzéssel: meg akarták érteni, milyen baktérium telepek élnek az emberi test belsejében és felszínén – és milyen hatással lehetnek ezek a telepek az egészségünkre.

A több száz személy által adományozott minták közt a széklettől az orrváladékig minden előfordult. Azonban egy kulcsfontosságú mintát figyelmen kívül hagytak: az anyatejet. Úgy bizony – az anyatej mikrobiomját nem vizsgálták. Ebben nyilván szerepe volt a régóta fennálló tévhitnek, hogy az anyatej steril. Ugyan, miért vizsgálnánk valamit, ami steril?

De hamarosan kiderült, hogy az anyatej távol áll a sterilitástól. Egy csecsemő átlagosan napi 800 ml anyatejet fogyaszt, és ezzel együtt 100 milliárd és 10 billió közötti baktériumot is felvesz.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Vajon mit akarhat a kisbaba?

A csecsemő éhségjelei, nyűgössége, mosolya vagy éppen sírása mind olyan jelzés, amely valamiféle választ vált ki a szülőkből, különösen az édesanyából.

Minél élénkebben reagál az anya ezekre a jelzésekre, azaz minél inkább megvalósul a válaszkész gondozás, annál harmonikusabb kapcsolat alakul ki az anya és a kisbaba között, és annál biztonságosabban fog kötődni a gyerek. A kötődés minősége a későbbiekben kihatással van a gyermek önbizalmára, empátiás készségére, arra, ahogy a konfliktusokat kezeli, sőt a későbbi párkapcsolatára is. Régóta tudjuk, hogy a szoptató anyák előnyben vannak ezen a területen. Egy újabb kutatás közelebb vihet a magyarázathoz.

A Gyermekpszichológia és -pszichiátria című folyóiratban nemrég megjelent új tanulmány eredménye sokak számára nem meglepő: a szoptatás segíti a biztonságos kötődést anya és gyereke között.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Az újszülött első órája

Svéd kutatók 28 újszülött életének első óráiról készült videofelvételek segítségével elemezték az újszülöttek viselkedését. A kutatók megfigyelték, hogy amikor az újszülötteket megszületésük után azonnal bőr-bőr kontaktusba helyezik az édesanyjukkal, jellegzetes viselkedésmintát mutatnak. Az egyes újszülöttek esetében kimutatható kisebb-nagyobb eltérések ellenére világosan elkülöníthető 9 fázis, amelyeken a háborítatlan bőrkontaktus során a frissen született kisbabák végigmennek. Ezt a viselkedést egy, az újszülött agytörzsébe írt „program” szabályozza. Ha a születése után az újszülött a helyére – azaz édesanyja testére – kerül, és nem zavarják, akkor ennek a programnak lehetősége van, hogy betöltse funkcióját: biztosítsa a lehető legjobb életkezdetet.

Megszületésekor a kisbaba felsír (sírási fázis), de édesanyja testére helyezve hamar megnyugszik.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A korán bevezetett glutén nem csökkenti a cöliákia kockázatát

Nem járt előnnyel a glutén korai bevezetése azoknál a csecsemőknél, akik a cöliákia szempontjából magas rizikójú csoportba tartoznak, mivel ez nem csökkentette náluk a betegség kialakulásának kockázatát 3 éves korig – állapították meg ezzel foglalkozó kutatók.

Egy közel 1000 gyermek bevonásával elvégzett nemzetközi vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a 16-24 hét hetes korukban kis mennyiségű glutént kapó kisbabák 5,9%-ánál kialakult a cöliákia 3 éves korukra, míg a placebót kapók 4.5%-ánál volt megállapítható a betegség – mondta Maria Luisa Mearin, a kutatási projekt koordinátora. A lányoknál a glutén korai bevezetése kétszeresére növelte a cöliákia kialakulásának kockázatát.

A The New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmányban a szerzők továbbá leírták, hogy a szoptatás nem befolyásolta jelentősen a cöliákia kialakulását, akár a kizárólagos szoptatás időtartamát, akár a glutén bevezetése idején még folytatódó szoptatást vizsgálták.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A csecsemőkori kólika probiotikumokkal történő kezelése nem hatékonyabb, mint a placebo

A British Medical Journal-ben nemrég megjelent tanulmány az eddig elvégzett legnagyobb esetszámú, randomizált, kettső vak, placebo-kontrollált vizsgálat. Az eredmények szerint a Lactobacillus reuteri probiotikummal történő kezelés nem csökkentette jobban a kólikás csecsemők sírását és a nyűgösségét, mint a placebo.

A kutatást az ausztráliai Melbourne-ben végezték 167 szoptatott vagy mesterségesen táplált, 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő bevonásával, akik megfeleltek a sírás vagy nyűgösség Wessel-féle kritériumainak (a csecsemő 3 hónaposnál fiatalabb, naponta legalább 3 órát „megmagyarázható ok nélkül” sír, egy héten legalább 3 napon, és ez több mint 3 hete tart). A csecsemőket a területi alap- vagy másodlagos ellátást nyújtó centrumokból válogatták, majd random módon két csoportba osztották: 85 csecsemő probiotikumot, 82 pedig placebót kapott egy hónapon át, naponta egyszer, szájon át.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Az anyatej titkai

Minél több ismerettel bírunk az anyatejről, annál világosabb, hogy mennyi mindent nem tudunk még róla.

A méhből kibújva mindannyian az anyamell felé indulunk. Úgy érkezünk ebbe a világba, hogy tisztában vagyunk emlős mivoltunkkal, anyatej iránti igényünkkel.

Mindazonáltal még felnőttként sem tudjuk teljesen pontosan, mit tartalmaz ez az tej, vagy – bármilyen furcsán is hangzik – mi értelme is van. Az anyatejre évtizedekig szigorúan táplálékként gondoltak az emberek, ami érthető is – elvégre az anyatejjel táplálják az édesanyák a csecsemőiket. De kiderült, hogy a tápanyagok biztosítása csak egyike az anyatej képességeinek. Az is lehet, hogy ez nem is a legfontosabb képessége.

“Az anyák teje élelem; az anyák teje gyógyszer; az anyák teje jelzés.”
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Árulkodó fogak

Amerikai kutatók kimutatták, hogy a neandervölgyi csecsemő hét hónapos koráig kizárólag anyatejet fogyasztott, majd ezt követően kapott egyéb táplálékot is. A kis ősembert a fogai árulták el, mert a fog különböző rétegeiben a bárium-kalcium arányából következtetni lehet arra, hogy mikor mit evett a csecsemő.

A szoptatás számos egészségügyi előnnyel jár a tápszeres és/vagy cumisüveges táplálással szemben. Kisebb az esélye, hogy akut középfülgyulladás, gasztroenteritisz, hasmenés és súlyos alsó légúti fertőzés alakuljon ki, védő hatása van az asztmával és a hirtelen csecsemőhalál szemben, és kevesebb az elhízás.

A szoptatás jótékony egészségügyi hatását nem csak a csecsemő, de a szoptató édesanya is élvezi, például kisebb az emlő és petefészek rák kialakulásának az esélye.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-