Bejegyzés

Az anyatej gátolja a HIV vírust?

Valóban a mell lenne a legjobb HIV inhibítor? Az anyatej egyik eddig ismeretlen összetevője elpusztítja a HIV partikulumokat és a vírussal fertőzött sejteket, valamint gátolja a HIV átvitelét az egér és az emberi immunrendszerben egyaránt.

A gyermekkorban bekövetkező HIV fertőzés összefügésbe hozható a a betegség gyorsabb lefolyásával és a magasabb halálozási aránnyal. Az antiretrovirális terápia hiányában a HIV fertőzött gyermekeknek csak 65%-a éli meg az első és kevesebb mint a fele fogja ünnepelni a 2. születésnapját. A legtöbb HIV pozitív gyermek méhen belül, vagy szoptatás alatt fertőződik meg. A fejlett országokban az anya-gyermek HIV átvitel előfordulásának aránya rendkívül alacsony, mivel a nők antiretrovirális terápiában részesülnek a terhesség alatt, és tartózkodnak a szoptatástól.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Biztos, hogy nyugodt, amikor alszik?

Sződy Judit

Az alvás néha éppen a stressz jele. Az utóbbi évek felfedezései megdöntik az újszülöttgondozás sokak által jónak hitt gyakorlatát.

Az anya szül, az újszülöttet “rendbe teszik”, és becsomagolva egy takaros kiskocsiba helyezik. Lehet, hogy az anyja közelében marad, de legtöbbször az újszülöttosztályra kerül, hogy édesanyja kipihenhesse a szülés fáradalmait. A Biological Psychiatry című szaklapban közölt kutatási eredmények szerint ez az eljárás komoly stresszforrás az újszülött számára.

Folytatás a babaszoba.hu oldalon
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Közömbösíti a szoptatás előnyös hatását a gyerekkori rendszeres gyorsétterembe járás

gyorséttermi ételek Edmonton, Alberta – A Clinical and Experimental Allergy (Klinikai és Kísérleti Allergia) című nemzetközi folyóiratban megjelent, kanadai gyerekeken végzett vizsgálat szerint összefüggés van a gyorséttermi fogyasztás és az asztma között.

A kutatás szerint míg a szoptatás csökkenti a gyermekkori asztma kialakulásának esélyét, a rendszeres gyorsétterembe járás semmissé teszi ezt az előnyt.

A tanulmány az Albertai Egyetem professzora, dr. Anita Kozyrskyj vezetésével készült. Eszerint a heti egy-kettőnél gyakoribb gyorséttermi étkezés semlegesítette a szoptatásnak azt az előnyös hatását, amely véd a légzőszervi megbetegedések ellen.

Számos felfedezés vezette a kutatókat arra a megállapításra, miszerint kapcsolat van a gyorséttermi ételek és az asztma, a szoptatás és az asztma, illetve e három között együttesen is.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

A sírni hagyott kisbabák még órákkal elalvás után sem nyugszanak meg, mivel a stresszhormon-szintjük magasan marad

síró csecsemő A sírós babák szülei földöntúli boldogságot éreznek, amikor csecsemőjük végre megtanul egy nyikkanás nélkül elaludni. De nem szabadna téves biztonságérzetbe ringatniuk magukat, mert nagyon is valószínű, hogy gyermekük, bár látszólag békésen alszik, belül még mindig zaklatott.

Egy kutatás szerint a kortizol nevű stresszhormon szintje (amelyet az emberi test akkor bocsát ki, amikor stressz alatt áll) magas marad a „sírós” kisbabákban, még napokkal az után is, hogy látszólag megtanultak segítség nélkül megnyugodni. Más szóval a gyermek még mindig nyugtalan, de már nem jelzi.

A kutatás hatására újra fellángolhat a vita a kontrollált sírás pártolói és ellenzői között. (A kontrollált sírás azoknak az alvás-térining módszereknek a gyűjtőneve, amelyek során a szülők úgy próbálják „megtanítani” csecsemőjüket a segítség nélküli elalvásra, hogy meghatározott időközönként bemennek hozzájuk, majd újra magukra hagyják őket, amíg csak álomba nem sírják magukat – a ford.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Embrionális őssejtek az anyatejben?

Nagy számú embrionális őssejtet izoláltak az anyatejből – állítják ausztrál kutatók. A felfedezés felveti azt a lehetőséget, hogy anélkül is lehet embrionális őssejteket kinyerni az emberből, hogy embriókat kellene tönkretenni. Így egy csapásra eltűnhetnének az ezzel kapcsolatos etikai dilemmák is.

Peter Hartmann és munkatársai a crawley-i Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói először 2008-ban számoltak be arról, hogy őssejteket találtak az anyatejben. Mostanra már szaporították őket laboratóriumukban, és kimutatták, hogy át tudnak alakulni mindhárom embrionális csíralemez (endoderma, mezoderma, ektoderma) sejtjeivé – ez a képesség az embrionális őssejtek megkülönböztető sajátsága.

A cikk folytatása a MedicalOnline oldalán olvasható.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Miért nem átlátszó az anyák melle?

“Nem eszik eleget a kisbabám. Nincs elég tejem” – talán ezek a legtöbbször elhangzó anyai mondatok, ha szoptatási problémák merülnek fel. Úttörő kutatás arról, hogy a hízást nem csak az elfogyasztott étel mennyisége, hanem a viselkedés is befolyásolja.

Sok-sok édesanya áll aggódva a mérleg mellett, egyezteti a testsúlyt, a megevett mennyiséget – nem ritkán egy mosolygós, elégedett, megfelelő heti vagy havi gyarapodást mutató, elegendő pisis és kakis pelenkát produkáló csecsemő mellett. Sok tanácsot kérő anyának nehéz félretenni a számokat, táblázatokat, és nyugodtan, bizalommal a kisbabára nézni, hogy vajon a pici szerint rendben megy-e a szoptatás. Mert bizony, a női mell nem átlátszó, nincsenek rajta rovátkák, amelyek milliliterre pontosan megmutatnák a tejtartalmat és a tejfogyást.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Elég vas van az anyatejben?

Adjunk-e vaspótlást 4 hónapos kortól?

Lehetséges volna, hogy a természet rosszul gondoskodott a szoptatott babákról? Szakértőnk összefoglalja, amit a csecsemőkori vashiányról és vérszegénységről tudunk.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Táplálkozástudományi Bizottságának nemrégiben megjelent ajánlása szerint a kizárólagosan szoptatott csecsemőknek 4 hónapos kortól rutinszerűen vaspótlást kellene kapniuk. Ajánlásukat ezzel indokolják: a vashiányos vérszegénység, illetve a vérszegénység nélküli vashiány hosszú távú káros hatással lehet az idegrendszeri fejlődésre.

Miközben ez a megállapítás igaz lehet, az már kevésbé világos, miért jutott arra a következtetésre a tekintélyes szervezet, hogy a kizárólagosan szoptatott kisbabák 4 hónapos korukra valamennyien vashiányosak lesznek, miközben a kutatási eredmények éppen az ellenkezőjét bizonyítják.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Az anyatej az ételmérgezéstől is véd

Az emberi anyatejben található glikán nevű cukormolekula csatarendbe állítható az ételmérgezés tüneteinek leküzdésére, állítják ausztrál kutatók.

A Griffith Egyetem munkatársa, dr. Christopher Day és csapata áttörő eredményt ért el a campylobacter elleni küzdelemben, mely gyakran okoz ételmérgezést Ausztráliában. “A campylobacter-fertőzés függ a baktérium felismerésétől és az emésztőszervrendszerhez történő kapcsolódásától. A felismerésben a glikánok nagyon fontos szerepet játszanak.” – mondta dr. Day. Az emberi test minden egyes sejtjét ezek a cukormolekulák borítják. “Meg akartuk találni a gyomor speciális glikánjait, melyekhez a fertőző kórokozók kapcsolódnak. Tudtuk, hogy ha ráakadunk, akkor meglesz a gyógyszerfejlesztés új célpontja a betegség kezeléséhez.”

Dr. Day szerint a speciálisan a kutatási projekthez kifejlesztett technológia használatával négyféle glikánt azonosítottak, melyek fontosnak tűnnek mind az eredeti, mind a további fertőzések szempontjából.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Hosszú terhesség és szoptatás – nagyobb agy!

Egy friss tanulmány szerint az agy növekedése a csecsemőkben attól függ, mennyi időt és energiát “fektet be” az édesanya.

Az emberekkel együtt összesen 128 emlős fajt vizsgáló kutatás azt mutatja, hogy az utódok agynövekedését a terhesség és a szoptatás időtartama határozza meg. A Durham Egyetem kutatása szerint minél hosszabb a terhesség és a szoptatás időtartama az emlősök esetében, annál nagyobbra nő az utód agya. A kutatók azt állítják, az eredmények újfent megerősítették, hogy a szoptatás a legjobb az agy fejlődése szempontjából. Ez az Egészségügyi Világszervezet ajánlását is alátámasztja, amely kizárólagos anyatejes táplálást javasol az első hat hónapban, ezt követően pedig a szilárd étel mellett a szoptatás folytatását ajánlja kétéves korig vagy azon túl, az anya és a gyerek igényei szerint.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Miért nem szoptat minden jó anya?

Ritka kivételektől eltekintve gyakorlatilag minden anya szoptatni akarja a gyermekét, 98%-uk erre testileg képes is és Magyarországon 90% el is kezdi a szoptatást. Tudjuk, hogy az anyatej a csecsemő tökéletes tápláléka és az anyák szándéka a közösségi nyomással is egybecseng: az anya szoptasson. A 3 hónapos csecsemők közül mégis már csak 58% szopik, a 6 hónaposan kizárólag szoptatottak aránya 36% körüli ( a “kizárólag szoptatás” fogalmát nem minden esetben a WHO definíció szerint használják, a csak folyadékpótlást kapó babákat sokszor beleszámolják – az anyák nem is mindig tudnak róla, hogy az újszülött mit kapott a kórházban). A jelenség más “nyugati” országokban is megfigyelhető.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-