“Ilyenkor azt érzem, vissza tudtunk hozni valamit abból, amit a koraszülés elvett”
Az anyatejes táplálás és szoptatás állandó kérdéskör anyák és nagymamák között. Orvosok és nővérek közt pedig azért is kiemelten fontos téma, mert a koraszülött-ellátásban életeket menthet az, ami a természet által adatott. Ma Magyarországon minden tizedik baba a 37. gesztációs hét előtt születik, így a koraszülés népbetegségnek számít. Szerencsére az utóbbi időben sokat emlegetett magyar egészségügyben léteznek olyan szakemberek, akik munkájukban nemcsak feladatokat, hanem hivatást is látnak. A női test csodálatos működéséről és a vidéki kórházak küzdelmeiről a szoptatás világnapja alkalmából Afonyiné Kaló Tündével, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház Koraszülött–Újszülött-patológiai Osztályának főnővérével és laktációs szaktanácsadójával beszélgettünk. Rohr Linda interjúja.
A cikk folytatása a WMN oldalán olvasható.
-> Olvasd el a teljes cikket. <-

Meséljen a Sétáról, amelyet idén már negyedik alkalommal rendeztek meg. Mi is pontosan ez a rendezvény, miért sétálnak?
“A szülésfelkészítő tréningemen és itt, a Dúla blogon is igen fontosnak tartom, hogy sok szó essen a szülés utáni első pár hétről, a kórházi gyermekágyas napokról, a kolosztrum jelentőségéről, a baba-mama egység támogatásáról. Ezekről a témákról kérdeztem dr. Kun Judit IBCLC szoptatási tanácsadót, A “Szoptatásért” Magyar Egyesület elnökét.”- írja Lénárd Orsi, dúla
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1981. május 21-én fogadta el
A köldökzsinór késleltetett lefogása némileg jobb finom motoros és szociális képességgel jár együtt a fiatal gyermekekben, egy kis esetszámú, randomizált, kontrollált svéd kísérlet eredménye szerint.