A koraszülő édesanyák gyakran szembesülnek azzal, hogy gyermekük túl kicsi és erőtlen ahhoz, hogy szopjon. Ezért a tejtermelést fejéssel kell beindítani és fenntartani mindaddig, amíg a kicsi elég erős lesz ahhoz, hogy kizárólag édesanyja emlőjéből táplálkozzon.
Egy kaliforniai kutatás során, amelyben a Lucile Packard Gyermekkórház és a Stanford Egyetem Egészségügyi Főiskolája vett részt, újfajta, a gépi és a kézi fejés kombinációján alapuló fejési technikát dolgoztak ki a kutatók, amellyel az édesanyák jóval több tejet termeltek, mint a korábban alkalmazott technikákkal. A tanulmány a Journal of Perinatology c. folyóiratban jelent meg.

A tanulmányban 67 koraszülő édesanya vett részt, akiknek megtanították, hogyan alkalmazzák az elektromos mellszívó és a kézi fejés kombinációját tejük lefejésére. A korábbi tanulmányoktól eltérően, amelyek során azt találták, hogy a koraszülő anyák kevés anyatejet termelnek, ebben a kísérletben a résztvevők bőséges tejmennyiséggel dicsekedhettek. A nyolc hétig tartó kutatás végére ezek az édesanyák annyi tejet termeltek, ami meghaladta egy egészséges háromhónapos csecsemő szükségletét, pedig a szülés után egyik anya sem tudott szoptatni. Az eredmények meghazudtolják a széles körben elterjedt nézetet, miszerint a koraszülés csökkenti azokat a hormonális jelzéseket, amik szükségesek a tejtermelés beindításához.

Az eredmények a kutatás vezetőjét, Dr. Jane Mortont is meglepték. A tanulmányban résztvevő anyák legalább tíz héttel a terminus előtt szültek. Törékeny újszülöttjeik hetekig nem voltak képesek a szopásra, így az anyáknak úgy kellett a tejtermelésüket beindítani, hogy csak egy elektromos mellszívóra támaszkodhattak. Bár a legjobb minőségű, legkorszerűbb mellszívókkal látták el őket, illetve sok tanácsot és bátorítást is kaptak, Dr. Morton hamar észrevette, hogy az asszonyok csak a kolosztrum egy részét tudják kifejni.

Ekkor határozta el, hogy előveszi a kézifejéssel kapcsolatos tudását, amire 37 éves munkásságának korábbi szakaszában tett szert, akkor, amikor a mellszívók még nem voltak ennyire elterjedtek. Dr. Morton megmutatta a résztvevőknek, hogyan egészítsék ki a mellszívóval történő fejést kézi fejéssel, és azt az utasítást adta, hogy olyan gyakran alkalmazzák ezt a technikát, amilyen gyakran csak lehet, amíg a tejük be nem lövell. A tejbelövellés után az anyák rendszeresen, ellenőrzött körülmények között fejtek, és naplót vezettek arról, hogy milyen gyakran használták a mellszívót ill. a kézi fejés módszereit, és hogy mennyi tejet sikerült lefejniük.

A tanulmány legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült: azoknak az asszonyoknak termelődött a legtöbb teje, akik az első három napban legalább naponta hat alkalommal kézzel fejték ki a kolosztrumot. A kísérlet végére ezek az anyák 45%-kal több tejet termeltek, mint azok, akik az első napokban kevesebb mint két alkalommal alkalmaztak kézi fejést. Az elektromos mellszívót mindkét csoportban ugyanolyan gyakran használták.

„Az, hogy mi történik az első három napban, óriási különbséghez vezet” – nyilatkozta Dr. Morton – „mivel a szervezet várja a jelzést, hogy mennyi tejet kell termelni. A kezdeti időszakban ez nemcsak azon múlik, hogy milyen gyakran, hanem azon is, hogy mennyire hatékonyan szoptat az édesanya.” A kézi fejés lehetővé tette, hogy ezek az anyák alaposan kiürítsék a mellüket, ami erőteljes jelzés volt a későbbi tejtermelés számára.

Meglepő módon a kézi fejési technika jól működött azoknál az asszonyoknál is, akiknek nagy volt a kockázata arra, hogy szoptatási probléma alakul ki náluk. Korábbi tanulmányok azt találták, hogy a túlsúlyos vagy elhízott, a császármetszéssel szült, a korábbi szoptatási tapasztalatal nem bíró, az ikreket szült ill. a mesterséges megtermékenyítéssel teherbe esett anyáknak nagyobb az esélye arra, hogy nem fognak elegendő anyatejet termelni. Ennek ellenére ebben a kísérletben ezek a kockázati tényezők nem befolyásolták a tejmennyiséget.

A tanulmánynak nem csak a koraszülő édesanyák esetében van jelentősége. „Ha az Ön kisbabája kezdetben nem tud jól rákapni a mellére és nem tud hatékonyan szopni, a kolosztrumot kézzel ki lehet fejni, és odaadni az újszülöttnek. Ez egy kockázatmentes, ingyenes és könnyen megtanulható módszer.” – állítja Dr. Morton.

A kézi fejés akár mellszívó nélkül is hatékonyan segítheti a nagyobb koraszülött vagy gyenge újszülött édesanyját abban, hogy a későbbiekben elegendő tejet termeljen. A kézifejéssel kiegészített mellszívós fejés segítség lehet azoknak az édesanyáknak is, akik tejmennyiség csökkenést tapasztalnak azután, hogy munkába álltak. A legutóbbi kutatások szerint a „nem elegendő tejmennyiség” a leggyakoribb ok, ami miatt az anyák abbahagyják a szoptatást az első évben. A jelen tanulmányban használt módszereket alkalmazva azonban az érett újszülöttet világrahozó édesanyák is biztosíthatják a szükséges tejmennyiséget.

Forrás

A módszert bemutató rövid video itt látható.