Amikor az első gyereked születik, talán azzal a legnehezebb megbirkózni, hogy mindenki ellát tanácsokkal – csak éppen homlokegyenest ellenkezőekkel. Nagyon elbizonytalanító, hogy esetleg fogalmad sincs, kinek higgyél! Anyukádnak, aki téged és két testvéredet is felnevelte? Vagy anyósodnak, akinek négy gyereke van, köztük a párod? Vagy a barátnődnek, akinek már kettő van? Vagy az idős gyerekorvosnak, aki már sok gyereket látott, gyógyított? Vagy a védőnőnek, akinek meg ez a szakterülete?
Vagy egyszerűen kérdezd meg egy facebook csoportban, aztán szűrd le a hetvenhét válaszból, melyik lehet a jó?

Annyi bizonyos, hogy évtizedekkel ezelőtt lényegesen egyszerűbb volt a helyzet, akkor egyfélét írt és mondott mindenki, legalábbis nagyjából. Akkoriban meghatározott időközönként lehetett szoptatni, az éjszakai szoptatást tiltották. Az anyáknak hamar vissza kellett menniük dolgozni, ezért a legtöbb nagyobbacska csecsemő, kisgyermek bölcsődébe, óvodába került. A hozzátáplálást már pár hetesen elkezdték. A kizárólagos szoptatás időszaka legfeljebb pár nap, hét volt. Nem csoda hát, ha ilyen körülmények között már csodának számított, ha valaki kilenc hónapos korig szoptatni tudott. Ma egészen más a szakmai ajánlás, így az nyilvánvaló, hogy a korábbi módszerekkel nem valószínű, hogy célt lehet érni.

A cikk folytatása a HelloBaby oldalán olvasható.